Gátlástalanok

Egyéni ízlés kérdése, ki mennyire szereti a XIX. század végének romantikus gólemfestészetét. Én például ki nem állhatom, de el tudom fogadni, hogy másoknak ez tetszik: zokszavam sincs tehát, amiért a millenniumi kiállítás üzleti attrakcióját, Feszty körképét nemzeti ereklyeként tálalják Ópusztaszeren, és megértem, hogy Debrecenben a Déri Múzeum együtt szeretné bemutatni Munkácsy három hatalmas festményét Krisztus kereszthaláláról.

Az úgynevezett trilógia még akkor is együtt érdekes igazán, ha alkotójuk például sosem látta őket így. A múzeumlátogatói elvárás azonban nem ad semmire univerzális felhatalmazást. Nem véletlen, John Wanamaker például a kialkudott áron megvásárolta a Krisztus Pilátus előttöt és a Golgotát, amikor philadelphiai áruházának vásárlóit ezekkel a monumentális képekkel akarta elkápráztatni. Nem úgy a magyar állam: amikor három évvel ezelőtt a Golgota aktuális tulajdonosa, Pákh Imre nem adta annyiért, amennyiért a jegybank megvette volna, egyszerűen azt mondták rá, einstand. Levédték és bejegyezték rá az állam elővásárlási jogát, tán még pilinckáztak is közben az ujjukkal, hogy bibibííííí.

Azt most tényleg hagyjuk is, hogy mire és mennyit költött az elmúlt években a Matolcsy György vezette jegybank abból a pénzből, amely nem is állhatna a rendelkezésére, ha nem nyerészkedik a devizahiteleseken. Emlékezzünk meg csak arról, hogy miféle gátlástalan gengsztertempó valakitől úgy elvenni a tulajdonát, hogy közben mintegy mellesleg hitelteleníti is az állam a saját, a műtárgyak és épített értékek fennmaradását szolgálni hivatott védési rendszerét.

A legszomorúbb azonban mégiscsak az ebben az ügyben, hogy az ember kifejezetten csodálkozik, amikor a bíróság sok év után és sokadik körben, de kimondja: ezt így nem lehet. A normalitás apró jele mutat rá, mi mindenhez szoktunk már hozzá.

2018.05.26 08:09

Pintér Sándor finoman Grujevszkire tolja a szivárogtatást

Publikálás dátuma
2018.11.21 16:30

Fotó: / Vajda József
A belügyminiszter egy lendülettel gyengítette meg a Jobbik akcióját, illetve próbálta tisztázni a bevándorlási hivatalt az információ-kiadás vádja alól.
Hiába jött el Pintér Sándor a nemzetbiztonsági bizottság Gruevski-ügyben összehívott rendkívüli ülésére: a grémium fideszes alelnöke, Halász János nem szavaztatta meg a napirendet, így a testület nem faggathatta a belügyminisztert az egykori macedón miniszterelnök "befogadásáról".   Az ellenzék csak bolhacirkuszát akarja folytatni, ahhoz pedig a kormánypárti képviselők nem parnerek, indokolta az ülés blokkolását Halász. És egy szuszra elismételte: vannak sokkal fontosabb kérdések a Gruevszki-ügynél, mert az igaz nemzetbiztonsági probléma az, hogy a Balkánról újabb menekülttömeg érkezik a magyar határhoz. (Egyebekben Gruevszkit „a Soros által támogatott „szocialista” kormány üldözi, korábban pedig Sorosék buktatták meg - mantrázta a kötelező összeesküvés-elméleti panelt a bizottság alelnöke.) Az ülés után Halász János elsietett az ülésről, nem állt meg a sajtó kérdéseire. 
A bizottságot azért hívták össze, mivel keddi, zárt ülésén Végh Zsuzsanna a Bevándorlási és Menekültügyi  Hivatal főigazgatója azt mondta: a Gruevski-ügyben még folyamatban van az eljárás. (Ráadásul az ülés előtt a Külgazdasági- és Külügyminisztérium arról írt levelet a bizottságnak, hogy a minisztériumnak és az általa felügyelt Információs Hivatalnak „nincs információja az ügyről”.) Csakhogy a bizottság keddi ülése előtt már a postaládákban volt a kormányszócső Magyar Idők aktuális száma, amelyik azt írta: a bevándorlási hivatal döntést hozott Gruevszkiről, majd délután a lap onlineján részletes cikk tárgyalja, Gruevski mégiscsak megkapta a menekültstátuszt, mivel Gruevski üldözöttnek tekinthető.  Mirkóczki Ádám bejelentette: a bizottság kéri az Alkotmányvédelmi Hivatalt, vizsgálja meg, hogy egy ilyen határozat (amit a hozzá fűződő személyiségi jogok miatt még a bizottság tagjai sem ismerhetnek meg) miképp kerülhetett a Magyar Idők szerkesztőségébe. 
Pintér Sándor az ülés után úgy fogalmazott: a „híradások” részben téves alapon nyugszanak. A belügyminiszter mutatott az újságíróknak egy anonimizált határozatot, így szemléltetve, hogy a határozatában nem szerepelhettek olyan állítások, amilyenek felbukkantak a Magyar Idők cikkében. (Ugyanakkor Pintér Sándor a sajtónak nem cáfolta, hogy Gruevszki megkapta volna a menekültstátuszt.)  Arra a kérdésre, hogy ez a hír hogyan juthatott el a Magyar Időkhöz Pintér úgy fogalmazott: „a menekültügyi eljárás a törvény a hatóságokat kordában tartja és titoktartásra kötelezi. A menedékjogot kérőt ellenben nem. Ez magyarázat lehet arra, hogy milyen részletek jelennek meg különféle sajtótermékekben.”
2018.11.21 16:30
Frissítve: 2018.11.21 17:55

Felmentették a hajléktalan nőt, aki ott sem lehetett a tárgyalásán

Publikálás dátuma
2018.11.21 16:15

Fotó: / Tóth Gergő
Akaratától függetlenül hajléktalan, ezért nem lehet büntetni őt a másodfokú ítélet szerint. A felmentés nem elég, a civilek szerint az alaptörvény és a nemzetközi emberi jogi szabályok is sérülnek.
A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az Utcajogász ügyfelével szemben életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást, adja hírül honlapján az egyesület. A hajléktalan nő - akiről jogerősen mondták ki, nem követett el szabálysértést -, az első hajléktalanságért meghurcolt budapesti. Ő volt az, aki saját perén ott sem lehetett, az elsfokú ítélet előtt videós közvetítéssel hallgatták meg, miközben a szomszéd szobában ült.
A bíróság akkor figyelmeztetésben részesítette, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy szabálysértést követett el. A nő és jogásza ezért a fellebbezés mellett döntöttek. A másodfokú bíróság szerint
nem jól értékelte az elsőfokú bíróság, mikor a nő azt mondta, hogy nem akar utcán élni.
Ilyen szándék mellett - vagyis, hogy a nő tervezi albérletbe vagy ismerőshöz költözését - nem lehet megvalósítani az "életvitelszerű közterületi tartózkodást". Kimondták azt is, hogy objektív tényként
az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet.
Fellebbezésében az Utcajogász amellett érvelt, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt - több másik bírósághoz hasonlóan - forduljon az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék. Ez végül nem történt meg.
Az Utcajogász szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok - így a nő közvetített meghallgatása, az automatikus őrizetbe vétel és a kényszermosdatás - alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Az egyesület ezért több civil szervezettel együtt, a Szabálysértési Munkacsoport részeként további jogi lépéseket is tenne az ügyben, jelenleg ennek lehetőségeit vizsgálják.
2018.11.21 16:15