Vallomáskiegészítést tett Gyárfás

Publikálás dátuma
2018.05.25 22:42
Fotó: Vajda József
Fotó: /

Vallomáskiegészítést nyújtott be Gyárfás Tamás a Fenyő-ügyben - közölte a Zoom-mal Bánáti János, a sportvezető ügyvédje. A felbujtással gyanúsított egykori médiavállalkozó a Fenyő Jánossal való konfliktusát, a Portik Tamással való megismerkedését, valamint Tasnádi Péterrel való kapcsolatát részletezte a rendőröknek. Gyárfás Tamást április közepén vették őrizetbe, majd gyanúsították meg azzal, hogy ő volt Fenyő János gyilkosának felbujtója.

Szerző
2018.05.25 22:42

Eddig a kormány el akarta rejteni a fogyatékkal élőket, de talán mostantól másképp lesz

Publikálás dátuma
2018.11.21 14:03
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
A fóti gyermekközpont sorsáról az államtitkár nem beszél, a fogyatékkal élők helyzetét pedig a kommunisták rovására írja.
Több fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezettel írt alá partnerségi megállapodást Fülöp Attila szociális államtitkár és Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár. A cél, hogy erősítse az együttműködést a kormány és a szakmai szervezetek között az úgynevezett férőhely kiváltási programban. Ennek lényege, hogy az elzárt, „tömegszerű” intézményekből kisebb lakóotthonokba költözhessenek, a helyi közösségbe integrálva élhessenek fogyatékossággal élő honfitársaink. A programra a hazai fogyatékosügyben eddig soha nem látott mértékű forrást biztosítanak, mintegy 80 milliárd forintból valósulhat meg.
A szakmai szervezetek képviselői örömmel fogadták a megállapodást. Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke az együttműködést beharangozó sajtótájékoztatón elmondta: a nagy intézmények lakói alig várják, hogy közösségbe kerüljenek. A jövőben az érdekképviselet szeretné elérni azt is, hogy azok a fogyatékossággal élő emberek, akiknek ez még nem adatott meg, választójogot is kapjanak. Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének vezetője arról beszélt: nem elég kiköltöztetni a fogyatékossággal élőket az elzárt intézményekből, a hétköznapi szolgáltatásokat úgy kell átalakítani, hogy az ő speciális igényeiknek is megfeleljenek. – Az, hogy a fogyatékos embereket eddig elzárva tartották, a kommunizmus öröksége – jelentette ki Fülöp Attila államtitkár. Mint mondta, a program célja, hogy mindez megváltozzon, a fogyatékossággal élőkben „mindenki a lehetőségeket, ne pedig a hiányosságokat lássa”. Csakhogy eddig a kormány tervei is a fogyatékos emberek „elrejtésének” irányába mutattak: számos, kis létszámú lakóotthont aprófalvakban, vidéki városok szélén alakítanának ki. Megírtuk: van olyan település, ahol egy szennyvízátemelő telep mellé vagy mocsaras területre építenének lakóotthont. A terveket korábban több hazai és nemzetközi szervezet is élesen kritizálta. A sajtótájékoztatón emlékeztettük erre az államtitkárt. Válaszában annyit közölt: a megállapodás arra tesz vállalást, hogy a kormány és a szervezetek partnerként tekintsenek egymásra. Bővebben nyilatkozott a kérdésről Gyene Piroska. Az ÉFOÉSZ elnöke nem tagadta, az ő szervezetük is a terv kritikusai között volt, ahogy azt is kifogásolták, hogy korábban nem voltak megfelelő egyeztetések az ügyben. – Azóta elindult az együttműködés, több helyszínen is változtatások történtek. A továbbiakban is mindent megteszünk azért, hogy a lakók méltó körülmények közé kerüljenek – mondta. Szerettük volna megismerni a kormány terveit a fóti Károlyi István Gyermekközpont felszámolásával kapcsolatban is, ám az államtitkár arra hivatkozva hárította el kérdéseinket, hogy ez az ügy kívül esik a sajtótájékoztató témakörén.
2018.11.21 14:03

Pofára megy: hazugságot is keres a magyar határőr robot

Publikálás dátuma
2018.11.21 14:00
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/
Tompán már tesztüzemben működik a mesterséges intelligencia, ami a személyes adatok mellett az átutazók mimikáját is ellenőrzi. A vizsgálat hatékonysága mellett az is kérdéses, hogy etikus-e így csuklóztatni az állampolgárokat.
„Mi az utazás célja?” - a határátkelőkben megszokott kérdést hamarosan mesterséges intelligencia is felteheti schengeni határátkelőben, kevesebb arroganciával, ahogy a rendőrök szokták. Tompán már kísérleti stádiumban üzemel az iBorderCtrl határvédelmi rendszer, ami a nemzetközi adatbázisok mellett éles robotszemmel fürkészi az átutazók arcát is, hazugságra utaló metakommunikációs jeleket keresve – írja a fejlesztésről beszámoló Quibit.  

A magyar rendőrök is akarták

A határvédelmi program 4,5 millió eurós támogatást kapott az EU 2020 Horizon pályázati forrásából, a magyarok pedig nem csak alanyai, de aktív alakítói is voltak a kísérletnek -írja a tudományos portál: Székely Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem őrnagya maga is ott volt az EU-támogatás pályázói között; a  rendszer elemeit és az eljárásrendeket is nagy részben magyar rendőr szakértők dolgozták ki. Magyarország mellett jelenleg még Görögország és Lettország schengeni határszakaszán próbálgatják a rendszert.  Ha tesztüzem beválik –a fejlesztők pedig nagyon optimisták – akkor iBorder nem csak választható, de kötelező eleme lesz a schengeni be- és kiléptetésnek, legalábbis ott, ahol a tagállamok elfogadják. 
Az eddigi aktivitás alapján pedig nem kétséges, hogy Magyarország a fejlesztés támogatói között lesz.
Az Európai Bizottság azért támogatta a programot, mert így elvileg hatékonyabb lehet a schengeni határellenőrzés:  a jóhiszemű utazók gyorsabban bebocsátást nyernek, az illegális határátlépőket pedig hamarabb buktatják le a technológia segítségével. Az előnyöket ecsetelte Székely is a Quibitnek, mondván, a határon be nem léptethető személyek 60 százalékát képes előre kiszűrni, és számukra is megfelelő tájékoztatást adni arról, pontosan milyen feltételek hiányoznak a belépésükhöz.

A rendszer figyel, és mindent tudni akar

Az iBorderCtrl körül azonban sok a kérdőjel, technikai és adatvédelmi szempontból egyaránt: a rendszer előzetes regisztráció alapján működik, tehát a schengeni övezetbe utazóknak maguknak kell jelentkezniük a programba – és személyes adataik mellett egy sor érzékeny információt kell megadniuk magukról.  Az éles verzióban például meg kell adniuk Twitter-profijukat, azt, hogy hol szeretnének szállást foglalni a beutazás során – mindezek nem feltétlenül tartoznak a hatóságokra. Eközben a virtuális határőr kamerán keresztül szkenneli arcukat, és hazugságra utaló mimikai változásokat, biomarkereket keres rajtuk – aztán a program QR-kódot küld tovább a regisztrálónak, amit az utazó a határátlépés során, mobilon kell felmutasson a határőrnek és a kamerának.
Nehéz elképzelni, hogy egy Röszkén átutazó drogfutár vagy egy ukrán cigicsempész majd önkéntesen megadja adatait, úti célját, és hagyja, hogy egy eközben egy hazugságfelismerő fürkéssze arcát. A tesztprogramban sejthetően az vesz majd részt, akinek nincs titkolnivalója – ez viszont a kísérlet hitelességét veszélyezteti.
Másrészt, tervezők evidensnek vették, hogy mindenkinek van kamerás számítógépe, okostelefonja, és azt profin használja is. Ha kötelező lesz a rendszer használata, sok kárpátaljai vagy délvidéki nyugdíjas kerülhet majd kínos helyzetbe, ha például Magyarországra utazna az unokákhoz.

A „majdnem pontos” még nem elég

További kérdéseket vet fel az iBorderCtrl hatékonysága: a Daily Mail idézi George Boultadakist, a szoftvert fejleszrő European Dynamics projekt-koordinátorát, aki szerint a rendszer 76 százalékos eredményességgel képes kiszűrni a hazugságokat, összesen 38 mikrogesztus alapján
A rendszer pontatlansága magában aggályos – véli Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője – hiszen a 80-85 százalékos eredményesség is kevés, ha egy beutazás engedélyezéséről vagy megtiltásáról van szó; ráadásul adatvédelmi szempontból sem egyértelmű, hogy az őrszofter bevezetése szabályos lenne. Az adatvédelem legfontosabb szabálya ugyanis a célhoz kötöttség elve: személyes adatokat egy hatóság is csak akkor gyűjthet, ha ez elengedhetetlenül szükséges – és ha nincs más megoldás a cél (jelen esetben a határvédelem) eléréséhez. Márpedig a schengeni övezet hatóságai eleve közös információs rendszert (SIS) használnak, és egy sor adatbázisból kérhetik le az övezetbe belépők adatait. Maga az iBorderCtrl is így tesz, amikor összeveti a regisztráció során megadott információkat más hatósági adatbázisok találataival, tehát van alternatívája a hazugságvizsgálós módszernek. Ráadásul a mesterséges intelligencia megállapításait a kezelő is felülbírálja. Asbóth arra is felhívta a figyelmet, hogy a személyes közösségi profilok hivatalos eljárásban történő felhasználása etikailag szintén megkérdőjelezhető - nehéz megmagyarázni, hogy a határőr-szoftver miért kíváncsi a Twitter-profilunkra.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a projekt hazai képviselőjét, Székely Zoltánt, szerettük volna megtudni, hogy 
  • a meglévő adatbázisok mellett miért lesz szükség még egy hazugságvizsgáló program bevetésére is a schengeni határon?
  • Hogyan gyorsulhat a schengeni beléptetés, ha az iBorderCtrl mellett a rendőrök, határőrök a szokott módon (útlevél-ellenőrzés, járműellenőrzés) is átvizsgálják majd az utazókat?
  • Milyen alapon használ fel személyes, nem hivatalos Twitter-adatokat ellenőrzésre egy hivatalos szerv?
  • Miért töltene fel magáról egy rosszhiszemű utazó a lebuktatásához alkalmas adatokat, videót a rendszerbe önkéntesen?
  • Mi vár azokra, akik vétlenek, de szokatlan mimikájuk vagy a mesterséges intelligencia tévedése miatt akadnak fenn a szűrőn?
Ha választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.  
2018.11.21 14:00