Ausztria lezárhatja a határait

Publikálás dátuma
2018.05.27 12:02
FOTÓ: HERBERT NEUBAUER / APA / AFP

Szükség esetén lezárná Ausztria határait Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter, aki aggódik a balkáni útvonalon érkező menekültek számának növekedése miatt – írta az APA osztrák hírügynökség. Ehhez júniustól rendelkezésére áll a belügyminisztérium hatáskörébe delegált határ- és idegenrendészeti egység.

Kickl biztonsági forrásokból származó információkkal indokolta aggályait, amelyek szerint újra emelkedik a balkáni útvonalon át Európa szíve felé tartó migránsok száma. A belügyminiszter leszögezte az MTI összefoglalója szerint: nem ismétlődhet meg a 2015-2016-os menekültválság, ezért meg kell tenni minden előkészületet.

A tárcavezető szerint naprakész helyzetértékelésre van szükség, és ha a jelenlegi határvédelmi keret nem elég, akkor bevethető lenne a feltöltés alatt álló határ- és idegenrendészeti egység. Az 500-600 fős csoporton kívül mozgatható határkerítések, konténerek és egyéb eszközök biztosíthatják a hatékonyabb határvédelmet – tette hozzá.

Kickl jelezte: hétfőn felveszi a kapcsolatot az érintett balkáni országokkal, hogy megtárgyalják a legújabb fejleményeket a migrációs kérdésben - írja a 24.hu.

Szerző

Rabok lábát mosta meg a pápa

Publikálás dátuma
2019.04.19 16:48

Fotó: AFP
Nagypénteken a hagyományos keresztúti ájtatossággal folytatódtak a Nagyhét szertartásai. Délután Ferenc pápa vezette az igeliturgiát, majd este a római Colosseumnál a keresztút keretében végigjárta Krisztus szenvedésének állomásait. A keresztet ilyenkor végigviszik a 14 stáción. Ferenc pápa keresztúti meditációjában kifejtette: Krisztus a rászorulók, a szenvedők, a társadalomból kirekesztettek oldalán áll.  A világ egyes országaiban sajátos szokásokkal emlékeznek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára. Ezek közül a fülöp-szigeteki keresztre feszítések és önkorbácsolások a legismertebbek. Országszerte több városban sok tucatnyian feszítik keresztre magukat, hogy átéljék Krisztus szenvedéseit. A manilai katolikus egyház azonban nagyon ellenzi ezt a szokást. A helyi egyházi vezetés úgy véli, hogy ezek a keresztre feszítések sokkal inkább a helyi médiumoknak szólnak. A keresztre feszítések hagyománya különösen az északi Pampanga tartományban vált elterjedtté. Nagycsütörtökön a Róma közelében fekvő Velletri börtönében lévő fogvatartottak lábát mosta meg a pápa. Homíliájában Jézus gesztusának, a lábmosásnak a jelentőségéről beszélt. "Az hajolt le a tanítványok lábához, aki minden hatalom birtokosa, de aki köztünk mégis mint mindenki szolgája élt. A szolgálatban legyetek egymás testvérei, ne a nagyravágyásban, vagy abban, hogy ki tud uralkodni a másik fölött, ki tudja a másikat letaposni. Legyetek testvérek a szolgálatban!” – hangoztatta a pápa.  A nagyszombati szertartások keretében a pápa este fél kilenckor vezeti a húsvéti vigíliát a Szent Péter bazilikában. Vasárnap délelőtt negyed 11-kor Ferenc pápa ünnepi szentmisét mutat be a Szent Péter téren. Délben a bazilika központi erkélyéről Urbi et Orbi áldást ad Róma városára és a földkerekségre.

Csonka misét tartanak

Nagypénteken úgynevezett „csonka misét tartanak, amely három részből áll: az igeliturgiából (olvasmányok és könyörgések), a kereszt előtti hódolatból és a szentáldozásból. Az igeliturgia során felolvassák Krisztus szenvedésének történetét. A kereszthódolat során a hívek egyenként járulnak a kereszt elé, s térdhajtással, illetve egyes templomokban a kereszt megcsókolásával fejezik ki csodálatukat. Hamvaszószerda mellett nagypénteken tartják a legszigorúbb böjtöt.

Ausztriában is probléma a lakáshelyzet - kormányzati szinten kezelnék

Publikálás dátuma
2019.04.19 16:36

Fotó: AFP/ JOE KLAMAR
Módosulnak a szociális bérlakáshoz jutás feltételei Ausztriában: előnybe kerültek az osztrákok, hátrányba az unión kívülről érkezők.
A világ nagyvárosaiban egyre komolyabb kihívás lakáshoz jutni, és ez alól a magyar, vagy épp az osztrák városok sem jelentenek kivételt. Ám szemben Magyarországgal, ahol a kormány legfeljebb csokkal és "asszonyhitellel" manipulál, az önkormányzati bérlakások pedig vagy üresek, vagy a Fidesz kegyeltjei lakják őket, Ausztriában egy új javaslattal kormányzati szinten kísérlik meg kezelni a szituációt.
Egy új törvényjavaslat szerint az osztrák kormány a szociális bérlakások elosztásakor előnyben részesítené az osztrákokat, ugyanakkor nehezebben juthatnak majd lakáshoz Ausztriában a külföldiek, főként a nem európai uniós tagállamokból érkezők. Ausztria gazdasági minisztere, Margarete Schramböck (ÖVP) azzal indokolta az új szabályozást, hogy
a kormány szándéka szerint javítani kell az osztrák állampolgárok lakáshelyzetén.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor szigorítják a harmadik országbeli állampolgárok lakáshoz jutásának feltételeit; ők csak akkor kaphatnak szociális bérlakást Ausztriában, ha igazolják, hogy legalább öt évet eltöltöttek az országban, és érvényes dokumentumokkal is rendelkeznek.
A szigorú szabályok alól mentesülhetnek azok, akik rossz fizikai vagy mentális állapotban vannak. Előrébb kerülhetnek a várólistán azok is, akik korábban erőszak áldozatává váltak.
A szociális bérlakásokat a bérlők megvásárolhatják, erre húsz év alatt háromszor kapnak lehetőséget. A törvényjavaslat értelmében újdonságot jelent az is, hogy a lakásokat - az eddigi tíz helyett - már öt év után meg lehet majd vásárolni. Kivételt jelentenek a 40 négyzetméternél kisebb lakások, ezeket nem adják el, hanem megtartják az egyetemisták és az ipari tanulók számára.
A törvényt az osztrák Nemzeti Tanács várhatóan még a nyári szünet előtt elfogadja.