A szlovák bortól a Pállfyak kastélyáig

Nyitott pincék, nyitott kertek, nyitott galériák, nyitott helybéliek.

Pozsonytól szűk egyórányi autóútra olyan színes kirándulóhelyeket, várakat, kastélyokat, borospincéket és kézműves műhelyeket találunk, amely miatt akár több napot is érdemes eltölteni a Kis-Kárpátok kapujában.

A habáni motívumokat visszatükröző kerámiáról híres Modorban megnézhetjük például, miként ötvözik a hagyományos stílusjegyeket a modern formavilággal, s hogyan lesz egy közeli vadászkastélyban talált kép stilizált nyula, madara vagy épp farkasa egy funkcionális vajtartó, müzlis tál éke. De ez a fajta "újratervezés" köszön vissza egy közeli faluban, Pezinokban, ahol egy régi malomépületből varázsoltak galériát, s az őrlők, pelyvázók, hombárok és fatárlók szomszédságában profi és amatőr művészek képei, szobrai köszönnek ránk.

Ha szerencsénk van, nemcsak a hagyományos turisztikai látványosságok - templomok, tornyok, múzeumok - nyílnak ki előttünk, de akár a helyiek mindennapi életébe, szokásaiba, lakáskultúrájába, életvitelébe is bepillanthatunk egy kis időre. Modorban harminchárom olyan hagyományos borházat találni, amelyben ma is élnek családok, s amelyeket időről-időre megnyitnak az érdeklődők előtt. Így jutottunk be egy helyi festő portájára, s egy idős asszony lakóházába is, ahol a tisztaszoba, konyha, kamra, istálló, csűr, kert és szőlőültetvény a régi megszokott rendben épül egymásra, igazolva eleink okos életszervezését, s mindennek a rendjét.

A Pálffyak gyógyszertára

Nemcsak a házak, a pincék is kinyitnak errefelé tavasztól késő őszig hétvégente, s az együttműködésnek köszönhetően mindig más és más borfalu kerül sorra – ottjártunkkor épp Senkvice tárta ki kapuit a borkedvelők előtt. Az idelátogató külön térképet kap, amely alapján a nagyobb borászatoktól kezdve a kis kézműves gazdálkodókig keresheti fel a helyeket. A zöld veltelini és a chardonnay, a kékfrankos a magyar ízlelőbimbó számára is ismert, de olyan helyi nemesítéseket is kipróbálhatunk, mint a Dunaj, a Nitria vagy épp a Devin. Ne lepődjünk meg, ha a Rubint kóstolva nem a szőlő, hanem a ribizli jut eszünkbe, errefelé az édesebb gyümölcsboroknak is nagy kultusza van. Egy ilyen „nyitott nap” méltó megkoronázása egy errefelé ugyancsak sajátos vendéglátási formának. A bazini járásban lévő Slovensky Grob híres családias éttermeiről. Egy-egy normál lakóház végében ott a pici étterem, amelyet a família működtet, s pompás libákat, krumplis-szilvalekváros lepénykéket és süteményeket sütnek.

Kulturális és történelmi csemegének pedig a közelben ott van a Vöröskő vára, a legendával, mely szerint III. Béla lánya, aki apjától ajándékba kapta az itteni területet, Cseszte község keleti oldalára szerette volna építtetni a várat, de hallgatott az itteniek tanácsára. A vár ma is az egyik legépebben megmaradt erődítménynek számít, amely belül csodás módon reneszánsz-barokk palotát rejt, történelmi bútorkiállítással, a reneszánsztól a historizmusig terjedő lakberendezési formákkal, a Pállfyak által örökül hagyott gyógyszertárral, könyvtárral és szökőkúttal. De Pozsony is mindig kínál újdonságot: két éve a vár kertje újult meg, versailles-i hangulatot árasztva, a barokk lépcsősor tetejéről pedig pompás kilátás tárul elénk.

A Vöröskő legendája

A monda arról szólt, miként döntötte el egykor 12 bölcs, hova épüljön a vár. A tanácsból tizenegyen egyet értettek abban, hogy a várat a Kukla Csúcsra kell építeni, mely a mai helyszínével szemben található. A legfiatalabb bölcs azonban a szemközti hegyet ajánlotta, a többi bölcset szellem és kísértet históriákkal riogatta őket, mondván, az építkezés zaja felébresztené az itt szunnyadó szellemeket... A többség a Kukla csúcs mellett döntött, így az építkezés kezdetét vette. A vár alapjait lerakták, viszont másnapra az épület rejtélyes módon a szemközti hegyen várta az építőket... A bölcsek újra összeültek és elfogadták a legfiatalabb bölcs döntését, a várat a Kukla hegycsúccsal szemben található pontra építették, így került az mostani helyére.

Egy másik legenda szerint III. Béla lánya, a község keleti oldalára szerette volna építtetni a vára, de az emberek tanácsára hallgatva, inkább a tündérek akaratát tartotta szem előtt. Hálából a vár napjainkban is az egyik legépebb állapotában megmaradt erődítménynek számít.

A monumentális épület egy kvarckősziklán áll, Cseszte településen, Pozsonytól 30 kilométerre, Bazin (Pezinok) irányában. A XIII. századból származó királyi vár részét képezte Magyarország nyugati határvédelmi vonalának. A XVI. sz. elején a Thurzó család tulajdonába került, majd 1535-től a Fugger család, Európa egyik leggazdagabb mágnás családjának kezében volt.

A pozsonyi vár barokk kertjét két éve újították fel

A vár több átépítésen esett át. Magas boltozatú, 72 méter hosszú és 9 méter magas pincékkel rendelkezik, melyek legnagyobbak Közép-Európában. Később, egészen 1945-ig a Pálffy család székhelye volt. Ők építették át a rideg erődítményt gyönyörű díszítésekkel ellátott reneszánsz-barokk palotává. Impozáns a belső tér gazdag stukkós díszítése a mitológiából kölcsönzött figurális jelenetekkel díszítve. A várat 1970-ben nyilvánították Nemzeti kulturális műemlékké. Ma egy történelmi bútorkiállításnak és lakáskultúra kiállításnak ad otthont. A látogató bepillantást nyer a régmúlt idők lakótereibe (hálószobák, szalonok, ebédlők, dolgozószoba). Berendezésük több stílust képviselnek, a reneszánsztól a historizmusig. Vöröskő vára fénykorában a modern reneszánsz építészet egyik legékesebb példája volt.

A vár területén működik az „Astur” solymászudvar, a főszezonban ragadozó madarak bemutatójában gyönyörködhet itt a látogató.