Nem adja épületeit a CEU

Publikálás dátuma
2018.05.28 07:05
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Az ország egyik legmodernebb kampusza a Közép-európai Egyetemé, amihez foggal-körömmel ragaszkodik az intézmény – akkor is, ha az Orbán-kormány végül arra kényszeríti, hogy elhagyja az országot.

Nemcsak egyetem, hanem egy igazi, modern közösségi tér – ez a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) belvárosi kampusza, ami a kutatók, oktatók és az intézmény mintegy 1300 hallgatója mellett minden látogató előtt nyitva áll.

– Az eredeti cél is az volt, hogy ne egy zárt intézményt hozzunk létre. Azt akartuk, hogy a budapesti közösség is részt vehessen az életünkben. A kávézónkat, éttermeinket is bárki nyugodtan használhatja – mondta Rüll Ildikó, az egyetem kommunikációs és médiamenedzsre, miközben rögtönzött idegenvezetőként végigkalauzolt minket a hatalmas, mintegy 35 ezer négyzetméter alapterületű, teljes körűen akadálymentesített épületben. A Nádor utca 15. szám alatti új épületrész – amit 2016-ban adtak át – két, nemzetközileg is elismert ír építész, Sheila O'Donnell és John Tuomey tervei alapján készült. A tervek már 2015-ben a „Nagyon jó” minősítést kapták meg a nemzetközi BREEAM épületminősítési rendszerben, Európában ezzel a CEU lett a második olyan felsőoktatási intézmény, amely megszerezte ezt az elismerést – a közép-kelet európai régiót tekintve pedig az első.

A tantermeket és a tárgyalókat a legmodernebb multimédiás eszközökkel szerelték fel: minden teremben van digitális tábla, ezekre telefonnal, laptoppal is csatlakozni lehet, így az oktatók rögtön el tudják küldeni a hallgatóknak a jegyzeteket. A szobákban kialakított rendszer nemcsak azt érzékeli, van-e valaki a helyiségben, hanem azt is, hogy mennyien; ez alapján szabályozza a világítást, a fűtést, a légkondicionálást. Ez egyrészt rezsicsökkentésre jó, másrészt környezetkímélő is. A falakon olyan hangpaneleket alakítottak ki, amik lehetővé teszik, hogy az oktatóknak, előadóknak ne kelljen mikrofonba beszélniük, a szoba legtávolabbi pontjában is tisztán hallhatóak az előadások. A termek nagy részének a folyosók felőli oldalán is üvegfalakat építettek. Rüll Ildikó szerint ennek nemcsak praktikus, de szimbolikus okai is vannak: a CEU egyik legfőbb eszméjét, a nyitottságot, átláthatóságot reprezentálják.

Az épület földszintjén van a 400 férőhelyes auditórium, amit két, akusztikai szempontból teljesen egyforma teremre is fel lehet osztani – így nem csupán nagy rendezvények, de kisebb konferenciák, előadások megtartására is alkalmas. A folyosókon kényelmes tanulósarkokat is kialakítottak, ezek mindegyikében elérhető egy-egy falra szerelt monitor, amit csoportfeladatok, prezentációk készítéséhez használhatnak a hallgatók. A központi, belső udvart hatalmas üvegtető fedi; a sok üvegre nemcsak a „modernitás” érzése miatt volt szükség, hanem azért is, hogy a belső terekben is minél több legyen a természetes fény. Az épület tetején egy tágas tetőteraszt alakítottak ki, ami amellett, hogy nagyszerű panorámát nyújt, ugyancsak közösségi térként használható. Ha az időjárás megengedi, ide is gyakran szerveznek rendezvényeket.

Az új épületrészben kapott helyet az egyetem ötemeletes könyvtára, amit mindmáig a legjelentősebb angol nyelvű társadalomtudományi gyűjteménynek tekintenek nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-európai régióban. Emiatt más egyetemek kutatói, oktatói, diákjai is gyakran megfordulnak a CEU-n, hogy munkájukhoz máshol hozzá nem férhető anyagokat gyűjtsenek. Számukra a könyvek mellett az is nagyon vonzó, hogy az egyetem könyvtára olyan külföldi folyóiratokra, költséges szakmai adatbázisokra is előfizet, amelyeket más magyar egyetem anyagi okokból nem engedhet meg magának.

– A könyvtárunk nyitva áll a magyar és a régióbeli kutatók számára, szabadon dolgozhatnak. Szép számmal élnek is ezzel a lehetőséggel – erről már Fodor Éva, a CEU társadalom és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettese beszélt a Népszavának. Hangsúlyozta: ha úgy alakul, hogy a CEU-nak el kell költöznie a magyar fővárosból, a könyvtár, vagy legalábbis annak nagy része minden bizonnyal Budapesten marad. – Ennek egyrészt az az oka, hogy tudjuk, mekkora szüksége van a hazai kutatóknak erre a gyűjteményre, másrészt pedig az: egy ilyen méretű könyvtár rendkívül nehezen mozgatható – mondta.

Mint arról lapunk többször beszámolt, a CEU jelenleg bizonytalan helyzetben van. Noha a Soros György által alapított egyetem minden feltételt teljesített, amit a magyar felsőoktatási törvény tavaly áprilisi, a Soros-ellenes kampány részeként elfogadott módosítása előír, az Orbán-kormány továbbra is vonakodik aláírni azt az államközi megállapodást, ami garantálná a CEU további budapesti működését. Annak ellenére is, hogy a CEU székhelyállamával, New York állammal már tavaly szeptemberben véglegesítették a megállapodás-tervezetet, idén áprilisban – a választások után – pedig egy magas rangú tisztviselőkből álló magyar kormánydelegáció is meglátogatta az egyetem nemrég kialakított New York-i kampuszát, ahol mindent rendben találtak. Vagyis a CEU már annak az új előírásnak is megfelel, ami elrendelte, hogy anyaországában is folytasson oktatási tevékenységet. Ha a magyar kormány nyárig nem írja alá a megállapodást, a CEU kénytelen lesz Bécsbe költözni.

– Nagyon remélem, erre nem kerül sor, és a bécsi kampusznak az eredeti terveknek megfelelően csak kiegészítő szerepe lesz – folytatta a rektorhelyettes. Arra a kérdésünkre, hogy ha mégis menniük kell, mi lesz a budapesti épületeik sorsa, Fodor Éva úgy válaszolt: azokat minden körülmények között megtartják. Mint fogalmazott, „az mind az övék, nem adják senkinek”. – Azok a hallgatók, akik Budapesten kezdtek, Budapesten is fejezik be tanulmányaikat, erre a magyar törvények biztosítanak lehetőséget. Ha úgy alakul, hogy 2019-ben itt már nem indíthatunk új évfolyamokat, igyekszünk majd új funkciókat is találni az épületnek. Konkrét terveink még nincsenek, továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Budapesten maradunk – mondta.

CEU
A CEU elüldözése nagy károkat okozna az országnak, s különösképp a magyar felsőoktatásnak. A CEU Európa egyik legerősebb egyeteme, a 2018-as Quacquarelli Symonds (QS) rangsorban öt tudományterületen is a száz legjobb között foglalt helyet. Külföldi diákok ezreit hozza Magyarországra és lehetővé teszi, hogy magyar diákok itthon szerezzenek amerikai diplomát. Annak ellenére, hogy magánegyetem, nagyon sok diákja tandíjmentességet élvez. Jelentős kutatási összegeket nyer az Európai Kutatási Tanács ösztöndíjprogramján keresztül, más, jellemzően alulfinanszírozott magyar egyetemek kutatóit is bevonva. Mindezen felül az sem mellékes: a különböző adók, járulékok és szolgáltatási díjak kifizetésével az egyetem évente mintegy 9 milliárd forinttal járul hozzá a magyar gazdasághoz.

Témák
kampuszCEU
2018.05.28 07:05

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45

123 százalékos a börtönök telítettsége

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:33

Fotó: / Molnár Ádám
A falakon belüli új körletrészek kialakításával férőhelyeket hoztak létre, de még mindig magas a kihasználtság.
Csökkent a telítettség a hazai börtönökben, ám még mindig 123 százalékos az intézmények kihasználtsága – derül ki a kormányközeli Magyar Idők cikkéből. A lapnak a büntetés-végrehajtás illetékese arról beszélt: a falakon belüli új körletrészek kialakításával közel 1600 új férőhelyet hoztak létre, így a 2013-as 143 százalékos átlagtelítettséget mára 123 százalékra sikerült mérsékelni. Kovács Mihály bv-ezredes hozzátette, hogy hamarosan 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, vagyis megkezdődik a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadóközpont épületeinek átalakítása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője szerint a beruházás több nézőpontból is költséghatékony, mivel egyrészt egy üresen álló, de a célnak teljes mértékben ­megfelelő épületegyüttes átalakításával, másrészt fogvatartottak munkáltatásával egy újabb börtön kezdheti meg működését.
2018.11.19 09:33
Frissítve: 2018.11.19 09:33