Igény lenne a baloldalra

Publikálás dátuma
2018.05.28. 07:00
Egyértelmű többsége van: az állam feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
A romák integrációja kivételével nagy, esetenként elsöprő támogatottságot élveznek Magyarországon a szociáldemokrata értékek. A gond a baloldali pártok hitelességével van.

A magyar választók körében egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint az állam feladata a társadalmon belüli egyenlőtlenségek csökkentése. Az állítással a megkérdezettek több mint 80 százaléka, még a fideszesek háromnegyede is egyetért – derül ki a Policy Solutions és a német Friedrich Ebert Stiftung (Alapítvány) közös kiadványából.

Az elemzéshez a muníciót az a reprezentatív felmérés szolgáltatta, amely a Závecz Research közreműködésével a parlamenti választás előtt, a kampány finisében készült. A kutatás során – a pártszimpátiákra is tekintettel – azt vizsgálták, hogy a baloldalhoz köthető értékek, közpolitikai javaslatok milyen népszerűségnek örvendenek a magyar társadalomban.

A felmérés adatai alapján jelentős az elutasítottsága annak, hogy az Orbán-kormány bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót. A választók háromnegyede, a fideszesek 70 százaléka is a progresszív adórendszert támogatja, és csupán minden ötödik magyar gondolja helyesnek, hogy mindenki ugyanakkora adókulccsal adózzon – függetlenül attól, hogy mennyit keres. A Nyugat-Dunántúlon az átlagosnál kevésbé lelkesednek a többkulcsos adózásért, az egyik legszegényebb régióban, Észak-Alföldön viszont szinte mindenki egyetért azzal, hogy aki többet keres, az többet is tegyen be a közösbe.

Az „óriási vagyonok” megadóztatásának ötlete kiemelkedően magas, 90 százalékhoz közelítő elfogadottsággal bír. (Emlékezhetünk rá: a szocialisták volt kormányfő-jelöltje, Botka László állt elő hasonlóval.) A magyarok több mint háromnegyede szerint az államnak – a multinacionális cégekkel szemben – inkább a hazai kis- és középvállalkozásokat kellene helyzetbe hoznia.

A megkérdezettek 61 százaléka megerősítené a sztrájkjogot a Munka törvénykönyvében, több mint fele a szakszervezetekre is kiterjesztené az egyszázalékos adófelajánlások lehetőségét. A kutatás alapján nincs vita arról, hogy az államnak meg kell szüntetnie a nemek közötti bérszakadékot: a válaszadók 86 százalékának meggyőződése, hogy nőknek és férfiaknak egyenlő munkáért egyenlő bért kell kapniuk.

Több mint kétszer annyian vannak azok, akik szerint az államnak csak azok számára kellene támogatást biztosítania lakásvásárlásra, akik saját erőből nem tudnak lakást venni (64 százalék), mint azok, akik azt az elképzelést részesítik előnyben, hogy az állam egyformán támogasson minden magyar állampolgárt, anyagi helyzettől függetlenül (29 százalék). A magyarok több mint kétharmada ellenzi, hogy kilakoltassanak olyan családokat, amelyeknek nincsen hova menniük.

A 2008-as „vizitdíjas” népszavazás eredményének ismeretében aligha okoz meglepetést: a magyar társadalom elsöprő erővel utasítja el a fizetős egészségügyet. Mindössze a megkérdezettek 7 százaléka gondolja úgy, hogy fizetni kellene a jó színvonalú egészségügyért (mármint azon túl, amit járulékként amúgy is fizetünk).

A munkanélküli segély idejének hosszát illetően erősen megosztott a társadalom. A megkérdezettek 54 százaléka úgy vélte, hogy nem elég a jelenlegi 3 hónapos időszak, 39 százalék nem lát okot a szabályok módosítására. Sajátos módon minél kevésbé érint egy régiót a munkanélküliség, annál inkább támogatja a munkanélküli segély időtartamának meghosszabbítását. Ezt Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön akarják a legkevésbé. Annak viszont 73 százalékos támogatottsága van, hogy a munkanélküli segélyt emeljék a létminimumnak megfelelő összegre. A választók bő kétharmada szerint a megélhetéshez szükséges minimum biztosítása az állam feladata.

Egyértelmű többsége van: az állam feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER

Egyértelmű többsége van: az állam feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER

Egyedül a romák integrációja esetében nincs többsége a szociáldemokrata álláspontnak. A megkérdezetteknek csak 36 százaléka gondolja úgy, hogy a romák felzárkóztatását kiemelten kell támogatnia a kormánynak. Ezzel szemben a válaszadók több mint fele, 56 százaléka szerint erre nincs szükség. Az adatokból úgy tűnik, a roma integráció a következő évtizedekben sem lesz népszerűbb téma: a fiatalabb korosztályokban sem nagyobb a roma felzárkóztatás támogatottsága, mint az idősebbek körében.

Ezzel együtt is kijelenthető, hogy alapvetően nem a szociáldemokrata irányultságú programelemek hazai támogatottságával van probléma, hanem az elviekben ezeket képviselő, a magyar pártrendszer baloldalán helyet foglaló pártok hitelességével – hangsúlyozza elemzésében Bíró-Nagy András (Policy Solutions, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet) és Laki Gergely (Policy Solutions).

Miközben ugyanis a szociáldemokrata álláspontok – a roma integráció kivételével – rendre a társadalom többségét tudhatják maguk mögött, addig egyetlen téma sem akadt, amelyben a baloldali (és liberális) pártokat összesen 37 százaléknál többen tartották volna a leghitelesebb politikai erőknek.

Fórum a Benczúr Hotelben
A cikkünkben idézett kiadványt az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung együttműködésében megvalósuló sorozat következő rendezvényén mutatják be és vitatják meg. Az esemény május 29-én, kedden 18 órakor kezdődik a Benczúr Hotelben (VI. kerület, Benczúr utca 35.). A baloldal jövőjéről szóló pódiumbeszélgetésen – az írásunkban említett Bíró-Nagy András mellett – Lakner Zoltán (ELTE Társadalomtudományi Kar, a 168 óra hetilap főszerkesztő-helyettese), Kiss Ambrus (Policy Agenda, az Új Egyenlőség szerkesztője) és Pogátsa Zoltán (Nyugat-Magyarországi Egyetem, az Új Egyenlőség főszerkesztője) vesz részt. A szervezők kérik, hogy az érdeklődők jelezzék részvételi szándékukat a Facebook-oldalukon.

Fideszes és jobbikos szavazók meggyőzése nélkül nem megy

A pártpreferencia mindent felülír. Annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP számos kérdésben teljesen egyértelműen a szociáldemokrata értékrenddel szembeni politikát folytat, támogatói még ezekben az ügyekben is a kormánypártokat tartják a leghitelesebb politikai szereplőknek.

Az iskolázottság – állapítják meg a kiadvány szerzői – szorosan összefügg a Fidesz hitelességének alakulásával. Minél magasabb a végzettsége valakinek, annál kisebb eséllyel bízik abban, hogy a kormánypártok elérhetővé teszik mindenki számára a megélhetéshez szükséges minimumot, csökkentik az egyenlőtlenségeket vagy segítik a szegényebbeket a lakáshoz jutásban.

Bíró-Nagy András és Laki Gergely felhívja rá a figyelmet: amíg a fideszes szavazók legalább egy része nem ismeri fel vagy nem tartja elég fontosnak, hogy kedvenc pártja éppen ezen folyamatok ellen dolgozik, addig nagyon nehéz lesz politikai többséget teremteni a baloldal számára Magyarországon.

A baloldali ellenzék számára ezért a következő évek egyik legfontosabb stratégiai feladata az, hogy az egyébként népszerű szociáldemokrata témákat magukhoz is tudják kötni, és meggyőzzék a választókat arról, hogy ezeket az ügyeket ők képviselik a legjobban. Mindez nem fog menni anélkül, hogy a baloldali pártok olyan választókat is meggyőzzenek, akik 2018-ban a Fideszre vagy a Jobbikra szavaztak, sőt ezeket a pártokat tartják a baloldali értékek hiteles képviselőinek is.

Az elemzés készítői hozzáteszik: olyan politikai környezetben, amelyben az idegenellenesség, a nacionalizmus és a külföldi szereplőkről felállított összeesküvés-elméletek nagy mozgósító erővel bírnak, a gazdasági és társadalompolitikai kérdéseket érintő baloldali hitelesség visszaszerzése önmagában még közel sem garancia a jövőbeli kormányváltásra. Annyi azonban biztosra vehető, hogy a baloldali pártoknak, ha még a saját identitásuk szempontjából legfontosabb kérdésekben sem sikerül visszanyerni hitelességüket, akkor a Fidesz kormányzásával szembeni versenyképes alternatíva állításának esélye sem látszik.

Szerző

Egyre fogynak a civilek

Publikálás dátuma
2018.05.26. 07:00
2017. MÁJUS 17., KOSSUTH TÉR - Civilek demonstrációja Fotó: Molnár Ádám
A hazai civil szektor pénzeinek tizede sem jön külföldről, a szektor alig 1,6 százaléka foglalkozik politikával, de ezeket össztűz alatt tartja a kormány.

Nem csak a „Stop, Soros!” néven ismertté vált jogszabálycsomag jelzi, hogy Magyarországon egyre nehezebb a civilek helyzete: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nonprofit szervezetekről szóló kiadványa szerint ugyanis 2011 óta összesen négyezerrel csökkent a működő szervezetek száma. Pedig hét évvel ezelőttig még fejlődés jellemezte a szektort és az 1990-es 15 ezer helyett 65 ezer nonprofit egyesület volt bejegyezve. A trend a második Orbán-kormány hivatalba lépése után egy évvel fordult meg, ennek következtében a 2016-os adatfelvétel idején már csak 61 ezer szervezetet tudtak összeszámolni.

A rendszerváltás előtt egyébként szintén nem kedveztek az állami ellensúly szerepét is betöltő civileknek, hiszen míg 1932-ben több mint 14 ezer egyesület végzett valamilyen tevékenységet, addig az 1970-es és 1980-as években már csak 6-8 ezer.

A 2011 óta tapasztalható megszűnési hullám mindenesetre tovább folytatódhat, a kormány tervei szerint ugyanis az új parlament elsőként a "Stop, Soros!" néven ismertté vált törvénycsomagot fogadja el. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy kedden már benyújtják a parlamentnek a javaslatokat, a csomag alaptörvénymódosítást igénylő részeit pedig egy héttel később tárgyalják.

A korábban közzétett változathoz képest azonban jelentősen módosul majd a törvényjavaslat. Gulyás Gergely elmondása szerint például kiveszik belőle azokat a passzusokat, amelyek a bevándorlásszervezési illetéket írták volna elő, amit a „migrációt támogató szervezeteknek” kellett volna fizetniük külföldről származó juttatásaik után. Mértéke 25 százalékos lett volna, ám Gulyás Gergely szerint ez indokolatlanná vált, mert az új változat szerint bűncselekménynek számít majd az „illegális migráció szervezése”. Ennek megfelelően azt is megpróbálják majd meghatározni, hogy mely egyesületek minősülnek „illegális migrációt támogató szervezetnek”, azonban – mint ahogyan arról lapunk több alkalommal is beszámolt – ez várhatóan számos jogvitát eredményez majd. Ennek egyik oka, hogy – mint ahogyan a neve is mutatja – ez a tevékenység eddig is büntetendő volt. Gulyás Gergely szerint olyan csomagot hoznak létre, amely öt törvényt módosít: a Btk.-t, a rendőrségi törvényt, a menedékjogról szóló törvényt, az államhatárról szóló törvényt, és a szabálysértési törvényt.

A kormány célkeresztjében lévő szervezetek - így például a Helsinki Bizottság, a TASZ, valamint az Amnesty International -, lapunk megkeresésére azt közölték, hogy kommentárjukkal megvárják a törvényjavaslat végleges szövegét.

A KSH kiadványa egyébként részletesen kitér a nonprofit szervezetek típusaira és bevételi forrásaira is. Ennek alapján a legtöbb szervezet valamilyen hobbitevékenységhez, kultúrához, sporthoz, vagy oktatáshoz kapcsolódik, ezek teszik ki az összes egyesület nagyjából 60 százalékát. Politikai vagy jogvédő tevékenységet viszont a szervezetek elenyésző része (összesen mindössze 1,6 százaléka) végez. A civil szektor egyébként összesen több mint 1600 milliárd forintos bevétel mellett működött 2016-ban, ebből a külföldről származó összeg – benne az uniós támogatásokkal - mindössze 118 milliárd forint volt.

Eddig ismertté vált részek az új "Stop, Soros!"-ban
  • Büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése
  • Kikerül belőle a bevándorlásszervezési illeték
  • Az Alaptörvénybe bekerül, Magyarország csak első biztonságos országként hajlandó menedékjogot biztosítani

Szerző

Uniós adatvédelmi offenzíva

Publikálás dátuma
2018.05.25. 07:02
Shutterstock illusztráció
Jelentős változásokat hoz az adatvédelemben az Európai Unió mától alkalmazandó rendelete, amely alól a magyar kormány máris keresi a kibúvót.

Rafinált módon igyekszik elfedni a kormány az adatvédelemmel kapcsolatos mulasztásait. A kis és középvállalkozások (kkv) „félelmeire” hivatkozva ígéri: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az adatvédelmi előírások megsértése esetén a kkv-kat csak figyelmeztetni fogja, szankcionálni nem. Erről beszélt legalábbis Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Arra már nem tért ki, hogy a jelenlegi helyzetben a NAIH mást nem is tehet, éppen a kormány mulasztása miatt.

Az ügy hátterében az Európai Unió mától alkalmazandó új adatvédelmi rendelete, a GDPR (General Data Protection Regulation) áll, amelynek értelmében május 25-ig ki kellett volna jelölni egy kétharmados törvénymódosítással a nemzeti adatvédelmi hatóságot. Ezen jogtechnikai lépés hiányában hiába létezik már nálunk évek óta a NAIH, mától nem járhat el adatvédelmi ügyekben, így nem is bírságolhat. Márpedig sem az előző kormány, sem a mostani nem nyújtott be a határidőig ilyen irányú javaslatot, annak ellenére, hogy két évük volt erre.

Milyen adatokra vonatkozik a GDPR?
Az új rendelet a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozik. Ezek közé tartozik a név, a személyazonosító, az online azonosító és a tartózkodási hely. A szigorú előírásokat alkalmazni kell az úgynevezett érzékeny személyes adatok kezelésére is. Ilyenek a biometrikus adatok, továbbá a nemre, a politikai nézetekre, az egészségügyi állapotra és a vallásra vonatkozó információk.

Kerestük ezzel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztériumot és a NAIH-ot is, mert szerettük volna megtudni, hogyan értékelik ezt a helyzetet és várhatóan mikorra születnek meg a GDPR alkalmazásához szükséges jogszabályok, de lapzártánkig egyik helyről sem kaptunk választ.

Ami a bírságokat illeti: nem kis pénzről van szó. A GDPR-nak talán az egyik legismertebb újítása, hogy az adatvédelmi előírások megsértése akár 20 millió eurós vagy az árbevétel 4 százalékáig terjedő bírságot vonhat maga után. Ráadásul az uniós rendelet értelmében megszűnik az a kkv-szektor számára eddig biztosított gyakorlat, amely alapján elsőre nem büntetett, csak figyelmeztetett a hatóság. Egy ilyen magas összegű bírság a padlóra küldené a kkv-kat, amelyek amúgy a hazai cégek több mint 95 százalékát teszik ki, és amelyek ráadásul teljes joggal tarthatnak a bírságtól. Becslések szerint 70 százalékuk ugyanis még a mostani előírásoknak sem felel meg, a GDPR-t illetően pedig még nagyobb a tájékozatlanság.

Gulyás Gergely joggal hivatkozik tehát a kkv-k félelmeire, amikor azt mondja: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelet a kkv-szektor működését ne nehezítse meg, ezért a kamarákkal és a NAIH-hal közösen kidolgozott szabályozást szeretnének, amelyben osztrák mintára a hatóság csak figyelmeztethet, de nem szankcionálhat.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ezek után a kkv-k mennyire lesznek motiváltak betartani a szabályokat. A másik problémára a lapunknak név nélkül nyilatkozó ágazati szakértő hívta fel a figyelmet. Ez pedig az, hogy az uniós rendelet magasabb szintű jogszabály, mint a nemzeti, ezért azt nemzeti szabályozással felülírni nem lehet. Magyarán a kormány nem hirdethet bírságolási moratóriumot a kkv-k számára, hiszen az ellentétes volna az uniós rendelettel. De még ha sikerülne is ezt kiharcolni Brüsszelben, nem egyértelmű, mi történne, ha egy másik uniós ország állampolgára élne panasszal egy magyar webshop adatkezelését illetően.

Felkészületlen országok, cégek
Mától az egész Európai Unióban alkalmazni kell az unió új adatvédelmi rendelete. Az Európai Parlament és a Tanács még 2016-ban fogadta el a jogszabályt, ami akkor hatályba is lépett, ám bevezetésére két év haladékot kaptak a tagállamok. A felkészülés élég komótosan haladt, fél-egy éve ébredtek rá a helyi hatóságok és a cégek is, hogy valamit kezdeni kell ezzel az adatkezelésben amúgy mélyreható változásokat előrevetítő csomaggal.
A felmérések azt mutatják, hogy az érintett vállalatoknak és szervezeteknek legalább a fele nem készült fel az új normák alkalmazására. De a tagállamok többsége sem sietett a nemzeti szabályok megalkotásával. Idén januárig a 28 országból csak Ausztria és Németország módosította a GDPR bevezetéséhez szükséges nemzeti törvényeit. A Baker McKenzie konzultációs cég szerint Bulgária, Görögország, Málta, Portugália és Románia még arról sem közölt információkat, hogyan fogja végrehajtani a rendeletet. Szakértők abban is kételkednek, hogy az adatvédelmi hatóságok bírni fogják-e szusszal a rendelet betartatásával járó többletmunkát.
Az új jogszabály pedig alapvetően megváltoztatja az európai adatvédelmet, és egységes előírásokat vezet be minden tagországban. Lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy ellenőrizhessék, mely adataikat és hogyan tárolják a velük kapcsolatban álló online cégek, ügynökségek. Átalakítja és korszerűsíti a vállalkozások és a kormányzati szféra adatkezelési szabályait. Emellett törvénybe foglalja a magánélet védelmét szolgáló titkosítás, illetve álnevesítés elvét.
Mostanáig az internetező európaiak simán megengedték az online platformoknak, hogy tárolják, kezeljék és eladják a róluk szóló személyes információkat, cserébe ingyen hozzáférhettek a cégek informatikai szolgáltatásaihoz. Például sem a Google, sem a Facebook nem kér pénzt azért, ha bárki letölti az alkalmazásaikat. De az adatbiztonság megsértéséből fakadó sorozatos botrányok — legutóbb a Cambridge Analytica ügye — súlyos aggodalmakat keltettek Európában és másutt. Amikor kiderült, hogy egyes online platformok engedély nélkül gyűjtik, kezelik és továbbítják az adatokat, sokan felhördültek: az eltulajdonított információkból vajon hányan fognak részletes személyiségrajzot alkotni a felhasználókról, majd azt akár nemtelen célokra felhasználni.
A skandalumok csak megerősítették az új szabályozás szükségességét. A mintegy 200 oldalas adatvédelmi rendeletet mától kötelező alkalmazni, s nemcsak az EU-ban működő jogi személyeknek, hanem minden olyan külföldi vállalkozásnak és szervezetnek, amelyek online szolgáltatásokat kínálnak a kontinensen. Jan Albrecht, a GDPR európai parlamenti jelentéstevője szerint a rendelettel az Európai Unió globális szabványt állít fel, amelyhez hamarosan több EU-n kívüli ország is csatlakozni fog. Szakértők szerint jelenleg ez a világ legszigorúbb adatvédelmi törvénye, amely kísérletet tesz a digitális Vadnyugat megregulázására. - Halmai Katalin (Brüsszel)

Vége a kéretlen e-maileknek

„Ha holnaptól nem rendelkezünk a hozzájárulásoddal, nem kezelhetjük tovább adataidat, végleg törölnünk kell a rendszerből, így minden korábbi vásárlásod eltűnik”– az elmúlt napokban sorra küldték ki a cégek az ilyen és ehhez hasonló értesítéseket ügyfeleiknek. Ugyanis a mától Magyarországon is alkalmazandó új uniós adatvédelmi rendelet értelmében a felhasználókat tájékoztatni kell személyes adataik kezelésének módjáról: hogyan, milyen célból és meddig tárolják ezeket az információkat. Mégpedig nem valami érthetetlen jogi nyelven: a GDPR értelmében az adatvédelmi tájékoztatók csak akkor megfelelőek, ha azok nyelvezete közérthető, és az adott cég honlapján könnyen megtalálható helyen teszik közzé.

Ami miatt azonban most sorra felkeresik ügyfeleiket a cégek, az az, hogy GDPR szigorítást hoz az adatkezeléshez való hozzájárulás tekintetében. Annak mindenképpen önkéntesnek kell lennie, vagyis nem lehet kötelezővé tenni például egy webshopban a személyes adatokkal történő regisztrációt a vásárláshoz, nem köthető a vásárlás a hírlevélre történő feliratkozáshoz, nem lehet előre kipipálni a hozzájárulást kérő négyzetecskét. A különböző adatfelhasználási célokhoz – statisztika, szerződéskötés, e-mailmarketing, számlázás, szállítás – ráadásul külön-külön kell kérni a hozzájárulást.

Bár az új szabályozás az összes, az unió területén tevékenykedő cégre és intézményre vonatkozik, az utóbbi időben leginkább a webáruházak részéről érezhető, hogy igyekeznek menteni, mi még menthető, és egyesével bekérni a hozzájárulásokat, ha eddig kihagyták ezt a lépést. Ez szakértők szerint ugyan nem teljesen jogszerű eljárás, minden estre a cégek már előre próbálják minimalizálni veszteségeiket. Ezzel együtt komoly vásárlói adatbázist fognak veszíteni, hiszen sokan nem szeretnek az ilyen e-mailekre reagálni, pláne, hogy most tömegével érkeznek.

Az adatok nem megfelelő kezelése azonban nem csupán kéretlen e-mailek garmadát eredményezheti a netezők postaládájában: a ma rendkívül népszerű egészségügyi applikációk és okosórák is például számos olyan szenzitív adatot tartalmaznak, amelyeknél nem szerencsés, ha arra méltatlan kezekbe kerülnek, de igaz ez a banki adatokra is. Ezért kíván az adatok korlátlan bekérésének és felhasználásának gátat szabni a GDPR-rel az unió.

A vállalkozásoknak ezért mától bizonyítania is tudni kell, hogy az adatkezeléshez az ügyfél hozzájárult: ezzel belép az elszámoltathatóság elve.

Mindez elvileg nem kellene, hogy komoly fejtörést okozzon a magyar cégeknek, a hazai infotörvény ugyanis eddig is szigorúan szabályozta az adatvédelmi kérdéseket. Csakhogy a cégek egy része – különösen a kis és középvállalkozások (kkv) – már ezeket az előírásokat sem tartotta be, leginkább azért, mert nem is ismerik azokat. A GDPR előírásaival hasonló a helyzet: számos felmérés jelent meg az utóbbi időben arról, hogy a magyar cégek jelentős része egyáltalán nincs tisztában szabályokkal, nincs is rá felkészülve, egy részük pedig egyenesen úgy véli, rá nem is vonatkozik. - V.A.D.

A jövő számokban
2025-re a világ lakosságának 75 százaléka fog használni valamilyen digitális eszközt
2025-re a megbecsült globális adatforgalom 163 zettabájt lesz. (Egy zettabájt nagyjából egy trillió gigabájt.) Összehasonlításképpen: 2016-ban 16 zettabájt volt a világ teljes adatforgalma.

Szerző