Másfélmilliárdot kapnak a parlamenti pártok

A kormánypártok képviselőcsoportja összesen mintegy 670 millió, a Jobbik 300 millió, a szocialisták csaknem 180 millió, az LMP 127 millió, a DK 120 millió, a Párbeszéd pedig 53 millió forintból gazdálkodhat ebben az évben – derült ki a friss Magyar Közlönyből. A mandátumot nem szerzett, de egy százalékot elérő pártok is támogatásban részesülnek, a Momentum több, mint 25 millió, a Kétfarkú Kutyapárt pedig 14 millió forintot kap. A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik.

A pártok alapítványai is jól járnak az adófizetői pénzekből. A kormány döntése alapján – írta a HírTV weboldala – a legtöbb támogatást a Fideszhez köthető Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kapja, több mint 286 millió forintot. A Jobbik pártalapítványa a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 137 milliót, az MSZP-s Táncsics Mihály Alapítvány 70 milliót kap. Az LMP szervezete, az Ökopolisz Alapítvány több mint 41 millióhoz, a DK-s Új Köztársaságért Alapítvány csaknem 38 millióhoz, míg a KDNP-s Barankovics István Alapítvány 29 millió forinthoz jut évente.

A legutóbbi elosztás szerint a Fidesz 877 millió forintot, a Jobbik 476 milliót, az MSZP 427 milliót, az LMP 174 milliót, a KDNP pedig 153 milliót kapott. A frakcióval akkor még nem rendelkező DK 132 millió forintot, az Együtt 134 millió forintot, a Párbeszéd 107 milliót, a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt pedig 71 millió forintot kapott. A pártalapítványok sorában a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 530 millió forintból, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 266 millió forintból, a Táncsics Mihály Alapítvány 234 millió forintból, az Ökopolisz Alapítvány 68 millió forintból, a Barankovics István Alapítvány 54 millió forintból gazdálkodhatott. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 41 millió forintot, az Új Köztársaságért Alapítvány 40 millió forintot, a PM Megújuló Magyarországért Alapítványa 24 milliót, az MLP Liberális Magyarországért Alapítványa pedig négymilliót használhatott fel. 

Szerző
2018.05.28 07:07

Nincs pardon, javában havazik nálunk is

Sokan tartottak tőle, hogy a szokatlanul enyhe idő kitart az ünnepekig, de szerencsére megérkezett a tél és leesett az első komolyabb hó Közép-Európában.

Szerző

Megosztás
2018.11.19 11:16
Behavazott fák a Zala megyei Újudvar határában 2018. november 19-énMTI/ Varga György
Garmisch-Partenkirchen, NémetországAFP/ ANGELIKA WARMUTH
Garmisch-Partenkirchen, NémetországAFP/ ANGELIKA WARMUTH
A hómunkások Kijev belvárosában már november közepén sem unatkoztakMTI/EPA/ Szerhij Dolzsenko

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45