Másfélmilliárdot kapnak a parlamenti pártok

A kormánypártok képviselőcsoportja összesen mintegy 670 millió, a Jobbik 300 millió, a szocialisták csaknem 180 millió, az LMP 127 millió, a DK 120 millió, a Párbeszéd pedig 53 millió forintból gazdálkodhat ebben az évben – derült ki a friss Magyar Közlönyből. A mandátumot nem szerzett, de egy százalékot elérő pártok is támogatásban részesülnek, a Momentum több, mint 25 millió, a Kétfarkú Kutyapárt pedig 14 millió forintot kap. A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik.

A pártok alapítványai is jól járnak az adófizetői pénzekből. A kormány döntése alapján – írta a HírTV weboldala – a legtöbb támogatást a Fideszhez köthető Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kapja, több mint 286 millió forintot. A Jobbik pártalapítványa a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 137 milliót, az MSZP-s Táncsics Mihály Alapítvány 70 milliót kap. Az LMP szervezete, az Ökopolisz Alapítvány több mint 41 millióhoz, a DK-s Új Köztársaságért Alapítvány csaknem 38 millióhoz, míg a KDNP-s Barankovics István Alapítvány 29 millió forinthoz jut évente.

A legutóbbi elosztás szerint a Fidesz 877 millió forintot, a Jobbik 476 milliót, az MSZP 427 milliót, az LMP 174 milliót, a KDNP pedig 153 milliót kapott. A frakcióval akkor még nem rendelkező DK 132 millió forintot, az Együtt 134 millió forintot, a Párbeszéd 107 milliót, a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt pedig 71 millió forintot kapott. A pártalapítványok sorában a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 530 millió forintból, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 266 millió forintból, a Táncsics Mihály Alapítvány 234 millió forintból, az Ökopolisz Alapítvány 68 millió forintból, a Barankovics István Alapítvány 54 millió forintból gazdálkodhatott. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 41 millió forintot, az Új Köztársaságért Alapítvány 40 millió forintot, a PM Megújuló Magyarországért Alapítványa 24 milliót, az MLP Liberális Magyarországért Alapítványa pedig négymilliót használhatott fel. 

Szerző
2018.05.28 07:07

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:08

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47