Elnyomás Szíriában - Meghosszabította szankcióit az EU

Publikálás dátuma
2018.05.28. 13:09
Bassár el-Aszad szír elnök. A kép idén májusban, egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésen készült. Fotó: Mik
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei meghosszabbították a szíriai rezsimmel szemben bevezetett uniós szankciókat, amelyek így 2019. június 1-jéig érvényben maradnak - közölte a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsa hétfőn - írja az MTI.

A külügyminiszterek tanácsa úgy határozott, mivel a polgári lakosság elnyomása folytatódik, a Szíriára vonatkozó uniós stratégiával összhangban fenntartja a szíriai rezsimmel és annak támogatóival szembeni korlátozó intézkedéseit.

A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez az olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank unióban található vagyonának befagyasztása tartozik, emellett exportkorlátozás van érvényben azon berendezések és technológiák esetében, amelyek belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak.

A külügyminiszterek frissítették a szankciós jegyzékben szereplő bizonyos emberekkel és szervezetekkel kapcsolatos adatokat, két elhunyt személyt pedig töröltek a listáról, melyen jelenleg 259 olyan ember és 67 olyan szervezet szerepel, amelyek utazási tilalom és vagyonbefagyasztás hatálya alatt állnak. A most felvettek a vegyi fegyverek használatával kapcsolatos szerepük miatt kerültek a szankciós listára.

Mint írták, az unió továbbra is elkötelezetten törekszik a szíriai konfliktus tartós és hiteles politikai megoldásának elősegítésére, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatával és a 2012. évi genfi nyilatkozattal. Az uniónak meggyőződése, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton, ezért határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a szíriai válságban szembeálló felek genfi párbeszédét - tették hozzá.

Szerző

Conte visszalépett, teljes a káosz Olaszországban

Publikálás dátuma
2018.05.28. 11:40
Giuseppe Conte kormányfő-jelölt, 2018. május 27-én, a Sergio Matarella olasz elnökkel folytatott sikertelen egyeztetések után
Carlo Cottarelli gazdasági szakértőt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt főigazgatóját kérte fel a kormányalakításra Sergio Mattarella államfő.

Egy nappal azután, hogy a két populista párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a bevándorlásellenes, jobboldali radikális Északi Liga (LN) kormányfőjelöltje bedobta a törülközőt, Mattarella elnök máris megnevezte miniszterelnökjelöltjét. Giuseppe Conte azért adta vissza a kormányalakítási megbízást, mert az államfő nem volt hajlandó kinevezni gazdasági miniszternek az euroszkepticizmusáról ismert közgazdászt, Paolo Savonát, s a populista pártok viszont – elsősorban az Északi Liga – ragaszkodott a személyéhez, nem voltak készek a kompromisszumra. Cottarelli 2013-ban az olasz kormányban is szerepet kapott, ő volt a felelős a költségvetési megszorításokért, amiért „Olló úrnak” is nevezték.

Az 1954-ben született Cottarelli Itália történetének egyik legrövidebb ideig hatalmon lévő miniszterelnöke lesz. Az M5S és a LN is már jó előre jelezte ugyanis, hogy nem hajlandóak támogatni egy szakértői kabinetet. Matteo Salvini, az Északi Liga elnöke „Senki úrnak”, illetve a nemzetközi pénzvilág emberének nevezte . Luigi Di Maio, az M5S vezetője pedig azzal vádolta, Cottarelli tehet arról megvonták a forrásokat az egészségügytől, az oktatástól és a mezőgazdaságtól.

A két párt hetekkel ezelőtt még a júliust jelölte meg az idő előtti voksolás lehetséges dátumának, ilyen rövid idő alatt azonban aligha rendezik meg a voksolást, másrészt nyáron nincs is értelme választást rendezni Olaszországban. A legvalószínűbb időpont október eleje.

Ahogy az várható is volt, a két populista párt heves támadásokat intézett az államfő ellen. Eljárását antidemokratikusnak minősítették. A csillagosok vezetője, Luigi Di Maio azt közölte, nem is érdemes választást rendezni az országban, mert úgyis „a pénzügyi lobbi” dönt a politikai viszonyokról. Mint fogalmazott, ha meg akarják akadályozni a „változás kormányának kinevezését, akkor azt előre közöljék velünk”. Egyben Sergio Mattarella leváltását követelte. Szerinte azért szükséges egy ilyen alkotmányos eljárás megindítása, mert csak így akadályozható meg Mattarella áskálódása. Di Maio kijelentéseivel többeknél verte ki a biztosítékot. Silvio Berlusconi volt kormányfő felelőtlenséggel vádolta őt.

Felháborodásának adott hangot az államfő döntése kapcsán Matteo Salvini is. „Heteken keresztül, éjt nappallá téve dolgoztunk, hogy védjük az olasz polgárok érdekeit – írta a Twitteren. – Valaki azonban (kinek a nyomására?) NEM-et mondott nekünk. Nem vagyunk a németek vagy a franciák rabszolgái. Ezért ismét nektek kell visszaadni a döntés lehetőségét”. Salvini azonban később azt is hozzátette, nem kíván Mattarella esetleges leváltásáról beszélni. Azt azonban elmondta, ha az elnök nem ír ki idő előtti voksolást, tüntetéseket szervez Rómába.

Semmi biztosíték sincs arra, hogy egy előrehozott választás tisztább viszonyokat teremtene . Bár a március 4-én megrendezett parlamenti választáshoz képest az Északi Liga jelentősen, a Demopolis és a Noto ügynökség szerint hét-nyolc százalékkal erősödött, az Öt Csillag Mozgalom valószínűleg nem tudja megismételni akkori 32,7 százalékos eredményét . Ráadásul az LN népszerűségének emelkedése két másik iroda szerint megtorpant május eleje óta.

A márciusban az élen végzett jobboldali szövetségben is repedések keletkeztek, hiszen Berlusconi pártja, a Forza Italia, illetve a Fratelli d’Italia is előzőleg jelezte, a bizalmi szavazáson Conte kabinetje ellen voksoltak volna. Berlusconi ráadásul hírek szerint hajlandó lenne támogatni Cottarelli szakértői kormányát, amiért Salvini megfenyegette őt: ha így tesz, az a jobboldali szövetség végét jelenti.

Frissítve: 2018.05.28. 20:19

Konzervatív elsőség Kolumbiában

Publikálás dátuma
2018.05.28. 11:14
FOTÓ: LUIS ACOSTA / AFP

A konzervatív jelölt, Ivan Duque nyerte meg a kolumbiai elnökválasztás első fordulóját. A Centro Democratico nevű párt jelöltje 39,1 százalékot szerzett – derült ki a választási iroda által közölt eredményekből. A második helyen 25,1 százalékkal a baloldali Colombia Humana Mozgalom által indított Gustavo Petro végzett. A második fordulót június 17-én rendezik majd meg. A harmadik helyre Medellín városának volt polgármestere, Sergio Fajardo futott be 23,8 százalékkal.

A voksolás tétje elsősorban a baloldali gerillákkal, a FARC-kal való történelmi megállapodás jövője. A békefolyamat ugyanis igencsak vitatott a dél-amerikai országban. Duque célja, hogy a megállapodás több pontját is módosítsa, s megnyirbálja a volt lázadók jogköreit. Petro azonban kitart az egyezmény mellett, s közölte azt is, hasonló paktumot kíván kötni az ELN lázadóival is.

Juan Manuel Santos elnök, aki 2016 végén a Nobel-békedíjat is megkapta, augusztus 7-ig marad hazája államfője. A kampányban a békefolyamat folytatása mellett tett hitet.

Szerző