Angela Merkel kancellárra már régóta nyomás nehezedik az európai szociáldemokraták és liberálisok részéről: lépjen fel végre azért, hogy a Fideszt kizárják a konzervatív európai pártcsaládból. Bár a kancellárnak már régóta elege van a magyar kormányfőnek a demokráciát megcsúfoló intézkedéseiből, a nyugodt erő képviselőjeként sosem akart nagyobb bonyodalmakat, inkább az Európai Néppárton belül próbálták jobb belátásra bírni őt. A magyar kormány intézkedései azonban nem arról tanúskodtak, hogy Orbánt bármennyire is meghatották volna a feddések.
Új helyzetet teremtett a Fidesz kétharmados győzelme. A konzervatív pártcsalád vezetői attól tartanak, hogy a Stop Soros-törvény csak a kezdet lesz: a magyar kormányfő saját teljhatalmának kiépítését vezeti be a jogszabállyal. A német kancellárra ezért nem csak külső nyomás nehezedik. Néhány néppárti EP-képviselő már korábban is felvetette: mit keres még a pártcsaládban a Fidesz, most már azonban az uniópártok egyes EP-képviselői is lázadozni kezdtek. Április végén, a CDU és a CSU EP-képviselőinek informális találkozóján több német képviselő kijelentette: ez így nem mehet tovább. Lapértesülések szerint az aacheni Sabine Verheyen arra panaszkodott, választókörzetében folyvást azzal bombázzák, miért ápol olyan szoros kapcsolatokat a CDU Orbán pártjával. A brandenburgi Christian Erler a magyar tudósokat ért megszorításokat tette szóvá, Markus Ferber (CSU) pedig azt követelte: mielőbb tisztázzák a viszonyt a demokráciától eltávolodó államokkal.
Mindezek alapján teljesen reálisnak tűnik a Tagesspiegel azon értesülése, amely szerint a CDU két feltételt szabott Orbánnak a néppártban maradásra: tegyen meg mindent, hogy a CEU Budapesten maradjon, s várják meg a Velencei Bizottság állásfoglalását a Stop Soros törvénnyel. Ezek ugyan nem vetítik előre a Fidesz gyors kizárását, de a jövő évi EP-választás után már eldöntendőként merülhet fel a kérdés: megszakítsák a közös munkát a demokráciát semmibe vevő párttal, vagy a nagyobb frakció érdekében továbbra is vállalják a jelenlétét.
