Munkahely - Nem vész el, csak átalakul

Publikálás dátuma
2018.05.29 07:05
EMBER NÉLKÜL A robotok kiszolgálásához, karbantartásához is kell munkavállaló, csak más képzettségű, mint akik most a soron dol
Fotó: /
A magyar munkavállalók több mint felét, közülük is elsősorban az alacsonyabb keresetűeket fogja érinteni bő egy évtizeden belül az automatizáció.

A munkaórák csaknem fele automatizálható lenne Magyarországon, ami 2,2 millió munkahelyet érint. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a dolgozók fele búcsút mondhat munkahelyének – sőt, a visszafogottabb forgatókönyv szerint 2030-ig a munkaóráknak csak a 24 százalékát fogják hazánkban automatizálni. Az azonban szinte bizonyosra vehető, hogy a munkahelyek átalakulnak, így azok betöltéséhez egészen más tudásra és képességekre lesz szükség, mint most. Mindez különösen a vidéki, alacsonyabb keresetű, monoton rutinfeladatokat végző munkavállalók számára lesz fájdalmas, ha a magyar kormány és a hazai vállalatok nem kapnak észbe, és nem kezdik el képzésekkel és átképzésekkel felkészíteni a jövő kihívásaira a jelenlegi és a jövő munkavállalóit – nagyjából így foglalható össze a McKinsey tanácsadó cég tanulmánya, amely azt vizsgálta, milyen hatással lehet az automatizáció a magyar gazdaságra és a munkaerőpiacra az elkövetkező bő egy évtizedben.

A jelenlegi helyzetről nem festenek éppen rózsás képet. Mint írják: Magyarországon hét év alatt 3,73 millióról 4,35 millióra nőtt ugyan a foglalkoztatottak száma, de a legtöbb új munkahely az alacsony vagy közepes hozzáadott értéket előállító szektorokban keletkezett - a közmunkában, a gépgyártásban és a feldolgozóiparban. A munkaalapú növekedés időszakában a termelékenységben rejlő növekedési potenciál javarészt kihasználatlan maradt, kevés szektorban javult a produktivitás, több iparágban – köztük a telekommunikációban – pedig csökkenést mértek. A foglalkoztatás javulása így mind kisebb hatást gyakorol a GDP növekedésére, miközben a jövőben növekvő szerepet kell kapnia a termelékenység növekedésének. A tanulmány szerzői szerint itt jön a képbe az automatizáció, amely kiutat jelenthet a munkaerőhiányból, valamint évente 0,8-1,4 százalékkal javíthatja a magyar gazdaság produktivitását. Ehhez persze a foglalkoztatás bővülésének mostantól kéz a kézben kell járnia az automatizációval: ez akár 30 százalékos javulást is eredményezhet egyes vállalatok termelékenységében.

A kutatók pozitív jövőképe ellenére a magyarok inkább félelemmel, mint örömmel tekintenek az automatizációra. Az unión belül Magyarországon a legerősebb az elutasítás: a megkérdezettek 38 százaléka értékeli negatívan az robotok és a mesterséges intelligencia terjedését. Ez azonban nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a munka világát jelentősen átalakítja majd a digitalizáció és a robotizáció, és az új technológiák egészen más képességeket követelnek meg. Erre pedig a magyar munkavállalók nem feltétlenül vannak felkészülve. Mint arra a tanulmány szerzői is rámutatnak: a megszűnő munkahelyek helyett lesznek ugyan újak, ezek viszont jellemzően technikai képességeket, kreativitást, komplex problémamegoldó készségeket, jó vezetői és szociális készségeket igényelnek.

Vidéken jobban megérzik majd

Magyarország automatizációs potenciálja megegyezik a világátlaggal, és hasonló a visegrádi országokéhoz, azonban magasabb, mint az Európai Unió átlaga. Ennek oka, hogy nálunk a foglalkoztatásban a jól automatizálható ipar részaránya magas - 31 százalék -, ami meghaladja az EU 25 százalékos átlagát.

Leginkább az ismétlődő és jól kiszámítható feladatok válthatók ki a robotizációval. Az automatizálható tevékenységek aránya így a gyáriparban (64 százalék) valamint a bányászat és kőfejtésben (62 százalék) a legmagasabb. A kreatív gondolkodást, a bonyolult problémák megoldását vagy szociális készségeket igénylő foglalkozásokban lényegesen kisebb a várható automatizáció mértéke. Az építészeknél, jogászoknál és pedagógusoknál például csak 12-19 százalékos az arány.

A foglalkoztatottak száma szerint az automatizálás leginkább a gyáripart, a kereskedelmet és a szállítást fogja érinteni. Földrajzi szempontból az egész ország megérzi majd a változást, de a budapesti munkavállalók kevésbé. Azokat a megyéket viszont, amelyekben a munkaerő több mint 30 százaléka dolgozik a gyáriparban – például Komárom-Esztergom vagy Fejér megye - erőteljesebben fogja érinteni a változás.

A McKinsey tanulmánya szerint az automatizálás ugyan megszüntet bizonyos munkahelyeket, a legtöbb foglalkozásban azonban a technológia valószínűleg csak kiegészítő szerepet játszik majd. A magyarországi munkahelyek mintegy 60 százaléka legalább részben robotizálható, de a foglalkozásoknak csak kevesebb mint 3 százalékát lehetne teljes körűen automatizálni.


Az automatizáció vesztesei ráadásul éppen azok lehetnek, akik most is nehezebb helyzetben vannak. A tanulmány szerzői figyelmeztetnek: az automatizáció erősítheti a társadalom kettészakadását, hiszen az alacsony képzettséget igénylő munkakörök alakulhatnak át a legnagyobb mértékben, miközben magasabb képzettséget igénylő új állások jöhetnek létre. Az automatizálható tevékenységek aránya ugyanis az alsó-középszintű jövedelmi kategóriájú foglalkozásokban a legmagasabb, mivel ezek a munkák nagyrészt rutinszerű feladatokból állnak.

A várhatóan mélyülő társadalmi szakadék ellen az államnak és a vállalatoknak kell aktívan tenniük, leginkább a képzések megfelelő átalakításával – hívják fel a figyelmet a tanulmány készítői. A gyerekeknek már az általános iskolában lehetőséget kell kapniuk a programozás, az adatelemzés elsajátítására, a számítástechnikai ismeretek fejlesztésére, valamint a csapatmunka- és az alkalmazkodó képesség, a kreatív, döntéshozatali, érvelési készségek erősítésére. Az oktatásban és a képzésben – a felnőttképzést is beleérve – a vállalati szféra aktív részvételére is szükség van. A felnőttoktatásban azonnali nagyszabású átképzési programok szükségesek, amelyek segítik a jelenlegi és a jövőbeni munkaerőt az automatizált gazdasághoz való alkalmazkodásban.

A munkavállaló nem legódarabka

Több munkahely fog megszűnni Magyarországon a digitalizáció és a robotizáció miatt, mint amennyi létrejön. Ennél is nagyobb kihívást jelent azonban a magyar munkavállalók számára, hogy teljesen más szakmákban keletkeznek majd az új munkahelyek. Erre a magyar munkavállalók nincsenek felkészülve és megfelelő képzés hiányában nem is lesznek - véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte egy olyan munkaerőpiaci stratégia kidolgozására lenne ezért szükség, amely számba veszi, mely területeken várhatók a legnagyobb változások, és azokhoz milyen képzettségű munkaerőre lesz szükség. Megjegyezte: kérdés, hogy az átképzést milyen forrásból és mikor kell „megoldania” a munkavállalónak, szerinte ezt a Munka törvénykönyvében kellene szabályozni.

Jelenleg a munkaügyi központok csak akkor kezdenek el foglalkozni a munkavállalókkal, amikor már elveszették az állásukat. Márpedig az automatizáció előbb utóbb minden munkavállalót utolér, ezért nem kellene addig várni, amíg valakinek megszűnik a munkahelye, elébe kell menni a változásoknak – fogalmazott. Javaslatuk szerint például a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba a munkavállalók által befizetett összegeket egyéni számlákon kellene vezetni, és ebből a vállalatok és az állam közreműködésével kellene finanszírozni a dolgozók átképzését. Ez a munkaadóknak is inkább érdeke volna, mint hogy elküldje a dolgozóit, igaz, ehhez a munkavállalóknak is rugalmasabbnak kell lenniük. A szemléletváltásra az oktatásban is szükség van. Miközben ugyanis az informatikában vagy a közlekedésben az elmúlt 50 évben óriási változások zajlottak le, a magyar iskolákban lényegében ugyanazt tanítják ma is, mint 50 évvel ezelőtt – mutatott rá a szakszervezeti vezető. Ha ezeken a területeken nem lesz változás - márpedig a szakszervezeti szövetség legfeljebb a kommunikációban, de tettekben nem érzékel ilyen törekvéseket - nagy baj lesz. Strukturális munkanélküliség fog előállni, azaz egyszerre lesz jelen a munkaerőpiacon a munkanélküliség és a munkaerőkereslet.

Hasonló forgatókönyvet vázolt fel László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke is. Mint mondta: területükön az elmúlt egy évben mintegy 2000 munkahelyet számolt fel az automatizáció, és egyelőre nem nagyon látszik, mi jön helyette. Ráadásul a másik oldalról a képzett munkaerő hiánya miatt is szűnnek meg állások: nemrég egy, a hazainál drágább munkaerőköltségű országba vittek el tőlünk egy beruházást, mert a cég Magyarországon nem látta biztosítottnak a megfelelő képzettségű munkavállalói bázist. Megjegyezte: a munkavállalókat nem lehet úgy rakosgatni, mint a legódarabkákat, egy fémipari munkást nem lehet csak úgy átirányítani a vendéglátásba. László Zoltán ezért úgy látja: az automatizáció a tanulmányokban jelzetteknél bonyolultabb probléma - rövidtávon mindenképp. Hosszú távon lehet, hogy az automatizáció nem csak megszűntet, hanem teremt is új munkahelyeket, és minden bizonnyal alkalmazkodik is majd hozzá a magyar munkaerőpiac, rövidtávon azonban inkább az látszik, hogy egy-egy megszűnő munkahely több másikat is magával ránt. Ha megszűnik a gyári munkások állása, akkor azokra a buszsofőrökre sem lesz szükség, akik a munkásokat szállították a gyárba, és azokra sem, akik az étkezdében kiszolgálták őket, vagy akik a munkaruhájukat, eszközeiket elkészítették - sorolja László Zoltán a járulékos hatásokat, amelyekkel szerinte az automatizáció hatásait vizsgáló tanulmányok nem számolnak. Éppen ezért a munkaügyi döntéshozóknak sürgősen el kellene kezdeniük tárgyalni a munkaerőpiac szereplőivel ezekről a kérdésekről: ilyen irányú törekvéseket azonban a jelenlegi kormány részéről nem igazán tapasztalnak.



2018.05.29 07:05

Felfalják a multik a munkaerőt

Publikálás dátuma
2018.09.25 11:00
ÉPÜL AZ ÚJ MERCEDES-GYÁR 2500: dolgozóval bővülnének
Fotó: MTI/ UJVÁRI SÁNDOR
Több mint 25 ezer álláshely üresen áll az iparban, a tervezett nagyberuházásoknál több ezer fős létszámbővüléssel számolnak. A dolgozókat a magyar kkv-szektort padlóra küldve szipkázhatják el.
Több mint 15 ezer fős létszámbővüléssel számolnak az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékű nagyberuházásokat bejelentett cégek – derül ki a jegybank összesítéséből. Az MNB szerint az elkövetkező évek során a - jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén létrejövő - beruházások meghatározó elemei lehetnek a hazai gazdasági növekedésnek. A tervezett létszámbővítés hazai forrásait azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette sem a munkavállalói, sem a munkaadói képviseletek nem látják. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egyenesen azt mondta lapunknak: a tervezett beruházások valójában nem 15 ezer új, hanem 15 ezer másmilyen munkahelyet hoznak majd létre a magyar gazdaságban. A beruházó cégek szerinte várhatóan képesek lesznek valóban 15 ezer fővel bővíteni dolgozóik létszámát, de csak úgy, hogy közben 15 ezer másik magyarországi munkahely megszűnik. Ebben a játszmában pedig egyértelműen a hazai kis és középvállalkozások (kkv) lesznek a vesztesek. Az MNB friss Inflációs jelentésében megjelent táblázat alapján az elkövetkező néhány évben a legnagyobb létszámbővülést a Mercedes gyár még 2016-ban bejelentett 490 milliárd forintos fejlesztése jelentené: itt 2500 főnyi új munkaerőre volna szükség. A Lego 30 milliárd forintos beruházása 1600 fős bővítéssel számol, a debreceni BMW-gyár 320 milliárd forintos projektje pedig 1000 fővel. További összesen csaknem háromtucat nagyberuházás új munkaerőigénye egyenként 100-600 fő között mozog, így összességében 15 186 új dolgozóra volna szükség ezekben a gyárakban és üzemekben. A hazai munkaerőpiac azonban már kiürült, innen nem lesz további utánpótlás. Pláne, hogy – mint Rolek Ferenc fogalmazott – ez nem darabra megy, akárkit nem lehet beállítani a gépsorok mellé. Az MGYOSZ alelnöke szerint ennek ellenére nem a fenti nagy beruházásokat tervező multicégek, hanem a hazai kkv-k számára jelent majd ez komoly problémát az elkövetkező években. A multik ugyanis magasabb béreket kínálva elszipkázzák majd az alacsonyabb termelékenységű, és emiatt a magasabb béreket kigazdálkodni nem tudó hazai kkv-któl a munkaerőt. Így valójában csak szektoron belüli mozgás lesz majd, de nem bővül a foglalkoztatotti létszám 15 ezer fővel: egész egyszerűen azért, mert nincs már merítési bázis. A magas, nemritkán 40 százalékos fluktuáció azonban már így is megkeseríti az ipari cégek vezetőinek mindennapjait. Az egyik autóipari beszállító cégnél például augusztus elején 140 új dolgozót vettek fel, de egy hónap leforgása alatt 120-an távoztak is a cégtől, így a létszámhiányból alig sikerült lefaragni. Miután erről a Vasas Szakszervezet alelnökének szavai nyomán beszámoltunk, László Zoltánt több cégvezető is felhívta: róluk van-e szó a cikkben? Ez is mutatja, mennyire nem egyedi esetekről van szó, hiszen több cég is magára ismert a kirívónak tűnő adatok alapján – mondja a szakszervezeti vezető. A hazai munkaerőpiacon László Zoltán sem lát bővülési lehetőséget, s attól tart: a munkaerőproblémák miatt néhány cég hamarosan befejezi  a termelést Magyarországon. Íly módon felszabadulhat ugyan némi munkaerő a nagyberuházások számára, de hogy meg tudják-e majd tartani, az az eddigiek alapján kétséges: az egyik érintett nagy autógyár ugyanis tavaly év elején 1600 új dolgozót vett föl, de közülük év végére csupán 16 maradt a cégnél. Bár a HR-vezetők lapunk munkaerőhiánnyal kapcsolatos, illetve a fluktuáció mértékét firtató kérdéseire igencsak szemérmesen reagálnak, nem ritkán üzleti titokra hivatkoznak, László Zoltán szerint egymás közt már bevallják: ők sem látják a munkaerőutánpótlás forrását. Nem csupán arról van szó, hogy nincs elegendő létszámú, és dolgozni is akaró ember a magyar munkaerőpiacon, a fő probléma az, hogy akik még bevonhatók lennének, azok nem rendelkeznek a gépek kezeléséhez szükséges ipari kultúrával – mutatott rá. A szakképzésben nagy a lemorzsolódás és magas a pályaelhagyók aránya. Részben emiatt a nagyobb gyárakban könnyen betanítható részfeladatokra osztják a termelést. Saját képzéseiken pedig nem komplex tudású autóipari szakembereket képeznek, csak részfeladatokat tanítanak be, nehogy dolgozóik később egy másik gyárban hasznosítsák tudásukat. Éppen emiatt viszont egy magára valamit is adó autóipari szakember nem megy el egy ilyen gyárba, hogy ott 2-3 mozdulatsort monotonon ismételgessen. Vagyis az ördögi kör bezárul. Az alacsony szakmai színvonal és a magas fluktuáció mellett hatalmas nyomás nehezedik a menedzsmentre: a tervszámokat teljesíteni kell. Így a legjobb szándék mellett sem figyelnek oda a dolgozók munkakörülményeire, túlterheltségére. Az egyik alkatrészgyártó cégnél például már belekalkulálják a költségvetésbe a törvényileg engedélyezett túlórakeretek túllépése miatti büntetést. Még így is megéri, mert másként nem tudják hozni a tervszámokat – említ egy példát László Zoltán. Ebben a helyzetben viszont néhány ezer forintért is odébbállnak a munkavállalók. A fenti problémákat csakis komplex megoldással lehet kezelni: a tisztességes és kiszámítható alapbérek, a szakmunkásképzés átalakítása, a szakmunka presztízsének helyreállítása, a munkakörülmények javítása egyaránt elengedhetetlen – hangsúlyozta László Zoltán, megjegyezve: az érdemi párbeszéd ezekről a kérdésekről  továbbra is várat magára.      

Papíron nőnek majd a bérek

A csökkenő munkaerő-tartalék illeszkedési problémái – a munkaerő nem megfelelő képzettsége és a munkavállalási mobilitás hiánya - jelentősen megnehezítik a vállalatok létszámbővítési törekvéseit. A feszes munkaerőpiaci környezetben a vállalatok erőteljes versenyt folytatnak a munkaerő megtartásáért és felvételéért – írja Inflációs jelentésében az MNB, amely szerint a munkavállalók béralkupozíciója ezáltal folyamatosan javul. A cafateria-rendszer jövő évi szűkítése kapcsán azonban nagy a bizonytalanság: miként reagálnak rá a vállalatok. A jegybank úgy számol: a feszes munkaerőpiaci környezetben a cégek nagy része - az egyetlen kedvezményes adózású juttatásként megmaradó SZÉP-kártya alszámlák bővítése mellett - béremelésekkel reagál majd a változásokra. Ennek költsége azonban főként a munkavállalókra hárul majd. Mindez a 2019. évi bruttó átlagkereset dinamikát 1 százalékponttal emeli, az átlagos munkaerőköltség dinamikát pedig kismértékben csökkenti - írják. Magyarán: a bérstatisztikában jól mutat majd a cafeteria rendszer átalakítása miatti bérnövekedés, a munkavállalók zsebébe azonban ettől még nem kerül majd több pénz. Hiszen csupán annyi történik majd, hogy adózott bérként kapják majd meg az addig adómentesen vagy adókedvezménnyel kapott cafeteria-juttatásokat. 

Üres álláshelyekben az EU éllovasai vagyunk

Az Európai Unió tagállamainak kétharmadában emelkedik a betöltetlen álláshelyek aránya a gazdaságban, és csupán egyetlen ország tudott fordítani a trendeken. Etéren hazánk is az élbolyba tartozik, a legtöbb üres állás ráadásul éppen a nagyberuházások által érintett iparban van. Az Eurostat adatai szerint az idei év második negyedévében a korábbi 2 százalékról 2,2 százalékra nőtt az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint az ipar és az építőipar állásainak 2,1 százalékát nem tudták betölteni, a szolgáltatások terén 2,5 százalékos a ráta. A tagországok közül a legrosszabb helyzetben Csehország van, ott már az állások 5,4 százalékára nem találnak embert. Belgiumban az álláshelyek 3,5, Hollandiában a 3,1, Németországban pedig a 2,9 százaléka áll üresen. Magyarország Ausztriával, Svédországgal és az Egyesült Királysággal holtversenyben az ötödik a listán: ezekben az országokban az álláshelyek 2,7 százaléka áll üresen. A skála másik végén helyezkedik el Bulgária, Spanyolország és Portugália, ahol 0,9 százalékot tesz ki a betöltetlen álláshelyek aránya, valamint Görögország, ahol mindössze 0,7 százalékot. A többek között Magyarországról is informatikusokat elcsábítani szándékozó Észtországban 0,3 százalékponttal csökkent az üres álláshelyek aránya (most 1,9 százalékon áll a mutató), 20 másik tagállamban ugyanakkor tovább emelkedett a ráta. Ezek közül is kimagaslóan nőtt Csehországban (1,8 százalékponttal), Lettországban (0,8 százalékponttal), Cipruson (0,6 százalékponttal), valamint Hollandiában, Finnországban és Magyarországon (0,5 százalékponttal). Hazánk esetében a 2,7 százalékos arány 83 611 üres állás helyet takart 2018 második negyedévében. Összehasonlításul: 2017 április-júniusában még „csupán” 65 711 betöltetlen állást jelentettek a cégek. Az üres álláshelyek háromnegyede a versenyszférában van. A ráta az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató az információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális területeken, valamint az építőiparban és az iparban. Számszerűen egyébként éppen ez utóbbi, a nagyberuházások által is érintett területen áll már most is a legtöbb – 25 636 - álláshely üresen.

2018.09.25 11:00
Frissítve: 2018.09.25 11:00

Súlyosabb szankciók szemetelésért - Már egyeztet a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.24 11:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A jövőben akár bűncselekmény is lehet, és sokkal súlyosabb szankciók járhatnak azért, ha valaki közterületen rakja le a hulladékát– értesült a Népszava. Ma tettenérés nélkül szinte lehetetlen bebizonyítani, kié az elhagyott hulladék.
A kormány már megkezdte a szakmai egyeztetést a civil szervezetekkel arról a javaslatról, amelynek következtében a jelenleg szabálysértésnek számító illegális hulladékkihelyezés idővel akár bűncselekménynek is minősülhetne. - Eddig a pozitív ösztönzést alkalmaztunk a szemetelőkkel szemben, ám ez nem jött be – fogalmazott egyik forrásunk. Az illegális hulladék ellen küzdő civilek, illetve az önkormányzati cégvezetők véleménye szerint azért lenne indokolt a szigorítás, mert az utóbbi időben a korábbiakhoz képest is nagyobb problémát okoz a szemetelés. A lerakatok zömét jellemzően a vállalkozók által „elhagyott” építési bontott anyag, illetve lom teszi ki, ám egyre gyakrabban fordul elő, hogy lakossági hulladék kerül a közterületekre. Az is egyértelmű, hogy az esetleges büntetések nem érték el hatásukat.
A hulladékgazdálkodás kormányzati központosítása – a koordináló szervezetek megszűnése és a helyi hulladékgondozó cégek tevékenységének ellehetetlenülése – miatt még rosszabb helyzet állhat elő. Ezt jelzi az is, hogy az utóbbi időben alig akad olyan városszéli, bekötőút, ahol ne éktelenkedne egy szemétkupac. Mindez azon túl, hogy ronda látvány, gyakran veszélyes is, ráadásul egyre komolyabb költségeket ró az adófizetőkre.

Ártott a központosítás

A hulladékgazdálkodás központosításával a kis szolgáltatók feladatai megnőttek, nagyobb területet kell ellátniuk, ugyanakkor lényegében kevesebb pénzért. Ráadásul a rezsicsökkentés miatt eleve kevesebb bevétel érkezik és az is gyakran csúszik: a szolgáltatás díját ugyanis a tényleges szemétszállítást elvégző szolgáltató és a fogyasztó közé beékelt Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) szedi be, ám gyakran 60-90 nap után fizeti csak ki a helyi cégnek. Így a helyi hulladékgazdálkodók is úgy spórolnak, ahol tudnak: csökkentik a szemétbeszedő járataikat vagy bevonják a szelektív hulladékszigeteiket. Így egyre többen a város szélén „tüntetik el” a szemetüket.

– Az elmúlt években hatszáz esetben sikerült kinyomozni, hogy ki volt a szemetelő – mondta Tápai Mónika a Százhalombatta környékén 2008 óta működő Hulladékkommandó vezetője. A szemetelők ugyanis legtöbbször elővigyázatlanok, így gyakori, hogy a hulladékban személyes leveleket, számlákat hagynak, de előfordult már olyan eset is, hogy valaki a kórházi zárójelentését vagy egy diákigazolványt felejtett a szemétben. Ezekben az esetekben azonban nem lehet bizonyítani, hogy ténylegesen az iratok tulajdonosa dobta ki a szemetet. – Tengernyi kiskapu létezik – mondja Tápai Mónika, aki szerint így például hiába fotózzák le a hulladékot eldobót, az utána hivatkozhat arra, hogy éppen csak összeszedte a szemetet, vagy csak sétált egyet vele. Így a rendőrség bizonyítottság hiányában nem tud mit kezdeni az ilyen ügyekkel. Régebben egyébként a jegyzőnek joga volt behívni a tetten ért személyeket és ki is kérdezhette őket. Az ilyen hatósági pressziónak már volt valamekkora elrettentő ereje, így legközelebb legalább meggondolta, hogy szemeteljen. Azonban pár éve a kormányhivatalokhoz kerültek az ilyen szabálysértési ügyek, a kormányhivatal pedig papírból dolgozik, így a szemetelőknek már nem kell arra számítaniuk, hogy behívatják őket. Egyedül a tetten érés segíthet. A hatóságok gyakran érdektelenek – nincs energiájuk a szemetelőket figyelni, így ez a munka civilekre hárul. Ez viszont nem könnyű munka: a Hulladékkommandó tagjai például éjjellátóval felfegyverkezve lesből figyelik a környéket, hogy ki próbál hulladékot lerakni a közterületre. Ha tetten érik, akkor feltartóztatják az illetőt addig, amíg kiérkezik a rendőr. Érdekes módon eddig egyetlen esetben sem torkollott agresszióba a tettenérés. - Meg kell találni mindenkivel a hangot - mondja erről Tápai Mónika, aki szerint a türelmes meggyőzéssel még a legkeményebben fellépő alakok is leszerelhetőek. - Általában arra hivatkoznak, hogy éppen csak megálltak az autóval, és látták, hogy már úgyis van ott szemét. Vagy arról beszélnek, hogy a szomszéd adta nekik a szemetet, hogy csináljanak vele valamit- mondta. Szerinte a bírság mellett az is fontos, hogy a szemetelők tudják, azon a területen figyelnek a hulladéklerakásra.

Szinte lehetetlen a bizonyítás

Arról egyébként nincs pontos adat, hogy hány illegális szemétlerakóhely van Magyarországon. A Hulladék Szövetség (HUMUSZ) még évekkel ezelőtt 15 ezer ilyen helyet azonosított, ám szakmai vélekedések szerint jó eséllyel kétszer ennyi törvénytelen lerakat található az országban. Urbán Csilla a szövetség elnöke úgy becsüli: évente a teljes magyar szemétmennyiség egy százaléka kerülhet ki a szabad ég alá. Ez annyit jelent, hogy hozzávetőlegesen több tízmillió kilogrammnyi különféle szemét landol a szabadban, vagy az erdő szélén – gyakorlatilag bárhol, ahol autóval meg lehet állni, majd a szemét kiborítása után gyorsan kereket lehet oldani. Ha már elhajtott a szemetelő az autójával, később már gyakorlatilag alig lehet felelősségre vonni.

Urbán Csilla szerint az információhiány is gyakran felelős, amiért végül sokan úgy döntenek, hogy inkább a közterületen hagyják az építési hulladékukat. Nehéz például arról információt szerezni, hogy mikor és hova vihetik szabályos körülmények között a hulladékot. A fővárosban ugyan 17 hulladékudvar működik, ám nem mindegyik tud minden típusú szemetet fogadni. Például az udvarokból mindössze három fogad építési hulladékot. Már amikor fogad: az FKF honlapja szerint augusztus és szeptember közepe között, egy hónapig nem tudták fogadni a napi kvóta feletti lakossági lomot, azaz az érdeklődőknek oda kellett telefonálniuk, hogy megtudják, egyáltalán érdemes-e elindulni a szeméttel. Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezetője szerint a keményebb szankcionálás mellett komolyabb szakmai összefogásra és koordinációra van szükség. Ez egy hosszabb folyamat lesz – tette hozzá. Arra is rámutatott, hogy országszerte számos civil szervezet foglalkozik az önkéntes hulladékmentesítéssel, ám ezek nem szankcionálhatnak. Fontos lenne a régen bevált mezőőrök alkalmazása, akik helyben tarthatnák az elkövetőket a rendőrség kiérkezéséig. A kitakarított helyszíneknél nagyon fontos a későbbi megközelíthetőség akadályozása, figyelmeztető tábla kihelyezése, továbbá a funkcióváltás: például ha az erre alkalmas helyen pihenőparkot, tanösvényt alakítanak ki. - A szemetelés alapvetően kulturális sajátosság, nyugaton ez kevésbé jelent problémát, inkább kelet-közép-európai jelenség – mondja Hankó Gergely. Egyébként hiába alakult ki Magyarországon a hulladékkal kapcsolatos infrastruktúra, nem használjuk megfelelően. A települési hulladéknak csak kicsit több mint 22 százalékát gyűjtjük szelektíven, és például a budapesti fém-műanyag gyűjtőkbe érkező anyag fele nem odavaló hulladék. Az illegális hulladéklerakókkal szemben az önkormányzatnak is lehetnek eszközei: a Tisza-parti kistelepülésen, Cigándon nemrégiben egy közterületi felügyelőt is felvettek akinek, az egyik kiemelt feladata a szemetelők szemmel tartása. Mint Oláh Krisztián polgármester elmondta: az önkormányzat évek óta küzd a hulladékokkal, így évente kétszer még a polgármesteri hivatal dolgozói is kimennek szemetet gyűjteni.

Egymásra mutogatnak

Szakmai becslések szerint a fővárosban kerületenként évi 30-40 millió forintot emészt fel az illegális szemét elleni küzdelem, ehhez jönnek hozzá azok a fővárosi önkormányzat által kezelt területek, ahol az Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF ZRT.) tájékoztatása szerint idén további 30 millióba kerül a sok ezer köbméternyi szemét elszállítása. A hulladékszállítás igen drága díját alapszabály szerint annak a szervezetnek, önkormányzatnak kell kifizetnie, amelynek a területén megtalálták a szemetet. Ugyanakkor nagyon gyakori, hogy „határterületen” alakulnak ki az illegális kupacok: olyan helyen például, ahol az erdőgazdaság vagy az autópályát fenntartó közút is szóba jöhetne kezelőként, de a főváros peremkerületeiben az is rendszeresen előfordul, hogy a Máv által felügyelt területen jönnek létre illegális szeméttelepek. A vitás helyzetekben az érintett földtulajdonosok jobbára egymásra mutogatnak, mivel egyik sem akar költeni a hulladék felszámolására.

2018.09.24 11:00
Frissítve: 2018.09.24 13:54