Műtött ROSA, az agysebész robotsegéd

Publikálás dátuma
2018.05.29 18:32
Halász László rezidens 2018. május 29-én bemutatja a ROSA nevű robotot, amelynek segítségével agyműtétet végeztek az Országos Kl
Fotó: /
Bemutatták ROSÁ-t, az új robotot, amelynek segítségével már el is végeztek egy sikeres műtétet egy Parkinson-kóros betegen.

Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. A ROSA nevű, csúcskategóriás francia idegsebészeti készülék segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben.

A páciens
A sajtótájékoztatón bemutatták a műtétről készült kis filmet – megtekinthető az agykutatas.hu-n –, ahol jól látható, milyen remegő kézzel volt csak képes tartani az újságot az operáció előtt. Onger György most jól van, jól érzi magát, megmutatta, teljesen mozdulatlan kezében a papírlap, gond nélkül tudja olvasni. Elmondta: az operáció háromnegyed részében ébren volt, fájdalmat nem érzett, egyedül az volt kellemetlen, hogy a robot órákon át szinte satuba szorítva tartotta a fejét.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programjának 1,2 milliárdos támogatása tette lehetővé, hogy az intézet és a Femtonics Kft. konzorciuma beszerezhesse a több százmilliós egykarú szerkezetet.

A bonyolult szerkezet pontosan és gyorsan végezte a dolgát. Mivel az agy belsejében történnek azok a jelenségek, amelyek kutatási, vagy gyógyítási szempontból jelentőséggel bírnak, lényeges a sebészeti robot szerepe, mert az az embernél sokkal pontosabban, tizedmilliméteres pontossággal képes eljutni a mély agyi idegmagvakig is.

A műtétet vezető Erőss Lóránd idegsebész az intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője irányította. Ő és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében évek óta foglalkozik úttörő idegsebészeti és epilepsziasebészeti eljárások kutatásával, alkalmazásával. Olyan műtétet, amilyet most áprilisban a robot segítségével végeztek, gépi segítség nélkül már 1990-es évek óta végeznek. Az eljárás neve a mély agyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a beteg fejébe.

ROSA
A ROSA olyan robot, amelyet elsősorban epilepszia, Parkinson-kór és más mozgászavarok kezelésére fejlesztettek ki, a beavatkozások nagy pontosságú végzésére. Franciaországban 15, Németországban 5, Belgiumban, Svájcban, Olaszországban, Magyarországon egy-egy ilyen készülék van telepítve. Az USÁ-ban 51 található, Ázsiában és Ausztráliában pedig 22. Azokat a mikrosebészeti technikákat, amelyeket a 70-es 80-as években a mikroszkópok segítségével fejlesztettek ki, a digitalizáció elképesztő mértékben átalakította. Ennek a fejlődésnek az eredménye ROSA, amely a maga 400 kilogrammjával 0,6 milliméter pontosságú munkára képes.

Ezek lényegében agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, és ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését. A műtéthez első lépésben agyi képalkotó eljárásokkal pontosan fel kell térképezni, milyen agyterületekre érdemes elhelyezni az elektródákat, milyen irányokból kell behatolni az agyba a koponyán fúrt lyukakon keresztül. A műtét során ezeknek az irányoknak a tartásához nagyon precíz és hosszadalmas beállításokra van szükség, mivel az agy mélyén elhelyezkedő célpont mérete a Parkinson-kór esetében egy 3x6 milliméteres mag hátsó harmada. Ilyenkor nagy segítség a robot célzási pontossága és gyorsasága. A készülék előnye, hogy több szögből képes figyelni az agy hálózatát, gyorsan dolgozik, egy-egy elektróda beültetése eddig húsz percet is igénybe vett, ROSA-val egy implantáció négy percre rövidül. Mindig ellenőriz, nem téved, így az emberi hibafaktor sem játszik szerepet egy műtét során.

Arra a kérdésünkre, hogy melyek azok a műveletek, amelyeket a robot teljesen önállóan elvégez az ember helyett, Erőss Lóránd elmondta: a tervezést a robot szoftverével végezzük. A konkrét cselekvés kezdetekor a fúrást már a sebész végzi, de a fúrót a robot tartja. Az is az ő feladata, hogy az eszközök pontosan a behatolás helyéhez kerüljenek, és az agy mélyére való haladás közben is tartsák a helyes irányt. Be lehet programozni ROSÁ-t, hogy ő maga lépkedjen az eszközzel, de általában sokszoros ellenőrzés mellett ezt is a sebész végzi. A behatoló elektróda tartóját a robot támasztja, így biztosított, hogy az a helyes irányba haladjon. „A négyszáz kilogrammot nem véletlenül említettem, ez nagyon merev szerkezet, több tonnát elbír, nagyon stabilan képes rögzíteni a beteg fejét. A pontatlanság a képalkotásból adódik, mert az ember akkor is mozog, ha nyugodtan fekszik, és maguknak a képalkotó eljárásoknak is van egy négyzetmilliméteres felbontatási határa, de ennél nagyobb pontosság nem is szükséges, mert a stimuláció lefed ekkora területet ” – magyarázta a sebész. „A ROSA az agykamrai tumorműtétekre, hipofízis tumorműtétekre gerincsebészetre, orron keresztül végzett endoszkópos agytumor eltávolító műtétekre is alkalmas. A cél, hogy például egy nagy daganatot az orron keresztül úgy vegyünk ki, hogy nem ejtünk vágást az arcon, nem nyitjuk meg a koponyát" – tudjuk meg Erőss Lórándtól.

Parkinson-kór
A világon mintegy 6,3 millióan élnek Parkinson-kórral, a betegségben szenvedők száma Európában kétmillió főre tehető. Európában az agy és az elme betegségeinek kezelése egy átfogó tanulmány szerint jóval nagyobb költséggel jár, mint például a rákkal, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdők kezelése összesen.



2018.05.29 18:32

Már a tünetek megjelenése előtt jelzi az Alzheimer-kórhoz vezető károsodásokat egy vérvizsgálat

Publikálás dátuma
2019.01.22 15:15
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Már a feledékenység és a többi tünet megjelenése előtt megbízhatóan jelzi az Alzheimer-kórhoz vezető agyi károsodásokat egy egyszerű vérvizsgálat egy új kutatás szerint.
A Nature Medicine tudományos lapban közölt eredmények alapján a vérvizsgálat jövőben arra lehet alkalmas, hogy gyorsan és olcsón azonosítsák az Alzheimer-kórra és más idegrendszeri betegségekre, mint a szklerózis multiplexre, a stroke-ra vagy a baleseti agysérülésre utaló agyi károsodásokat. A vérvizsgálat az NfL (könnyű neurofilamentum fehérje) koncentrációját mutatja ki. Ez a fehérje a neuronok belső vázában fordul elő. Amikor az agyi neuronok károsodnak vagy elhalnak, a fehérje az agyi-gerincvelői folyadékba, onnan a véráramba szivárog - írta az MTI a medicalxpress.com alapján.
A St. Louis-i Washingtoni Egyetem orvostudományi kara és a németországi Neurodegeneratív Betegségek Központja kutatói kimutatták, hogy az NfL agyi-gerincvelői folyadékban talált nagy koncentrációja az agysejtek károsodását jelzi. A folyadék vizsgálata azonban fájdalmas mintavétellel jár, ezért azt vizsgálták, hogy az NfL vérbeli szintje is jelzi-e az idegrendszeri károsodást.
A kutatók olyan családokhoz fordultak, amelyekben egy ritka génmutáció fordul elő. Ez a gén korai, akár 30, 40 vagy 50 évesen jelentkező Alzheimer-kórt okoz. A családok a Dominánsan Öröklődő Alzheimer-kór Hálózat (Dominantly Inherited Alzheimer's Network, DIAN) elnevezésű nemzetközi kutatás résztvevői közül kerültek ki.
Ha egy szülő hordozója a génvariánsnak, 50 százalékos valószínűséggel adja tovább a gyerekének. Ha a gyerek örökli, akkor szinte biztos, hogy a szülőhöz hasonló életkorban Alzheimer-kóros lesz. Ez adta a lehetőséget a kutatóknak, hogy tanulmányozzák, mi történik az agyban évekkel a tünetek jelentkezése előtt.
A nemzetközi kutatás DNS-vizsgálatában részt vevő több mint 400 alany adatait elemezték, közülük 247-en a korai Alzheimer-kórral kapcsolatos gén hordozói voltak, 162-en a variánstól mentes családtagjaik. Mindegyik résztvevő adott vérmintát, agyukról képalkotó eljárással felvételek készültek, és átfogó kognitív teszteket is végeztettek velük. Nagyjából a résztvevők fele egynél többször ment keresztül a vizsgálatokon, két-három év különbséggel. A génhiba hordozóinál a vér NfL-szintje már az első alkalommal magasabb volt, idővel növekedett. A génhiba nélküli családtagoké alacsony és állandó volt. Ez a különbség a jellemző tünetek - feledékenység, zavarodottság - jelentkezés előtt 16 évvel érzékelhető volt.
 Amikor megvizsgálták az agyi felvételeket, azt találták, hogy amilyen gyorsan nőtt a vérben a fehérje szintje, úgy vékonyodott és zsugorodott az agyban az emlékfelidézés terén központi szerepet játszó precuneus nevű terület. A betegséget okozó génhiba hordozói közül 39 olyan ember adatait is elemezték, akik a második vizsgálat után átlagosan két évvel visszatértek a klinikára. Itt ismét agyi felvételek készültek és két kognitív tesztet is kitöltöttek a résztvevők. A kutatók azt találták, hogy akiknél előzőleg gyorsan emelkedett a vér NfL-szintje, azoknál volt a legvalószínűbb az agyi sorvadás és a kognitív képességek gyengülése.
"Néhány év múlva elképzelhetőnek tartom a teszt klinikai használatát, amivel azonosíthatjuk a páciensek agykárosodásának jeleit"
 - mondta Brian Gordon, a Washingtoni Egyetem radiológusa, a tanulmány egyik szerzője.
Szerző
2019.01.22 15:15
Frissítve: 2019.01.22 15:15

Kiderült, meddig tart egy nap a Szaturnuszon

Publikálás dátuma
2019.01.22 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute/
Az égitesteken nem feltétlenül 24 órából áll a nap, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói most kiderítették, hogy a Szaturnuszon mennyi ideig tart egy nap.
A csillagászok a 2017 szeptemberében megsemmisült, a Szaturnusz és holdjait tanulmányozó Cassini űrszonda adatait elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy az égitest 10 óra, 33 perc és 38 másodperc alatt fordul meg a tengelye körül - írta a 24.hu
NASA honlapján lévő tájékoztatás szerint a kutatók ezzel a naprendszer egy régi rejtélyét oldották meg. Mivel egyrészt a gázóriásnak nincs szilárd felszíne, amely a forgás során nyomon követhető lenne, másrészt a szokatlan mágneses mezője elrejti a bolygó forgási sebességét, a szakértők a gyűrűit tanulmányozták. Ezek a bolygón belüli rezgésekre reagálnak, úgy működnek, mint a földmozgások mérésére használt szeizmográf. A Szaturnusz belseje olyan frekvenciákon rezeg, amely változásokat okoz a gravitációs mezőben, amelynek mozgásait a gyűrűk felismerik. Ezt vizsgálva pedig következtetni lehet a bolygó forgási tempójára. 
"A gyűrűk részecskéi nem segíthetnek, de érzékelhetik ezeket a gravitációs mező rezgéseit"
- mondta Christopher Mankovich, a kutatás vezetője.
A 10:33:38-as forgási sebesség több perccel gyorsabb, mint amit a Voyager űrhajójából származó rádiójelek alapján korábban, a mágneses térinformációk alapján becsültek a szakemberek.
Témák
Szaturnusz
2019.01.22 13:13
Frissítve: 2019.01.22 13:13