Új Nazca-vonalakat fedeztek fel Peruban

Publikálás dátuma
2018.05.30. 07:18
A világ legnagyobb grafikai alkotása körülbelül 520 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el Peruban, az Andok és a Csendes-

Több mint 25, eddig nem nyilvántartott "rajzot" fedeztek fel régészek Peru déli részén drónok segítségével - írja az euronews.hu. A most felfedezett alakzatokat, melyek között megtalálható egy gyilkos bálna és egy táncoló nő alakja is, Palpas-vonalaknak nevezték el és valószínűleg több, mint kétezer évesek. A Nazca-vonalakkal ellentétben, melyeket csak a levegőből lehet látni, ezeket a földről is észrevenni.

A vonalak kora megközelítőleg 2000 éves. A sivatagi vörös kőzetbe száznál több alakzatot véstek be, köztük közismert állatok és növények kontúrjait, geometriai mintákat és egyenes vonalak sorozatát. A világ legnagyobb grafikai alkotása körülbelül 520 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el Peruban, az Andok és a Csendes-óceán között.

Számos elmélet született az ábrák jelentéséről és készítésük céljáról, ám valódi rendeltetésük máig megfejtetlen.

Mivel a Nazca-vidéken kevés eső esik, a rajzok többsége ugyanolyan jó állapotban van, mint mikor készült. 1994 óta a világörökség részét képezik.

Szerző

Önjelölt önvezetők

Publikálás dátuma
2018.05.30. 07:16
Az 5-ös szintű autók megalkotásában a Google testvérvállalata, a Waymo jár az élen Fotó: AFP/Andrej Sokolow/DPA
Nem mindenki számára egyértelmű, mit jelent a teljesen önjáró autó, és mit tud az, amelyik csak segítséget kínál a vezetéshez. Ennek halásos balesetek lehetnek a következményei.

Az amerikai mérnök szervezet felosztása szerint, a gépjárművek hat nagyobb csoportba sorolhatók automatizáltságuk foka szerint. A 0, a legalsó szint, itt semmiféle önműködő szerkezet nincs, míg az ötös a legmagasabb: az ebbe az osztályba sorolt autók bármilyen úton, bármilyen körülmény között önjárók, feleslegessé téve az embert a kormány mögött, de magát a kormányt is - tudható meg a BBC cikkéből. Az ilyen autók már léteznek, de az átlag vezetők a közeljövőben aligha jutnak ilyenekhez. Sokkal valószínűbb, hogy olyan automata rendszerekkel fognak találkozni, amelyek bizonyos részműveleteket végeznek csak maguktól. Ilyenek a parkolás, a fékezés, és egyes kormánymozdulatok.

Angliában nemrégiben megbüntették egy Tesla sofőrjét, mert az autópályán átült az anyósülésbe, miközben a vezetést az Autopilot rendszerre bízta. Azt azonban csak arra tervezték, hogy a sofőr felügyelete mellett főutakon gyorsítson, fékezzen és kormányozzon, de teljesen nem hagyható magára. Az Autopilot már számos balesetben volt érintett, némelyik végzetesnek bizonyult, de a vállalat tagadja, hogy a név önmagában arra bátorítaná a vezetőket, hogy ellenőrzés nélkül ráhagyják a vezetést, és megtagadta a német kormánynak azt a kérését, hogy változtassák meg az elnevezését. Mindemellett az Autopilot 2016 óta többször is küld figyelmeztetést a vezetőknek, hogy tartsák kezüket a kormányon, és ha ezt nem teszik, arra is képes, hogy leállítsa az önműködő üzemmódot.

A Volvo, a Mercedes és a Cadillac autói hasonló képességekkel bírnak, tehát egyik sem teljesen automata. A jelenlegi - nevezzük „vezetési asszisztens”-nek - rendszerek önállósága csak a 2-es szinten van, ez azt jelenti, a sofőrnek határozottan kell a kormányt fognia, ezért is történt, hogy a Mercedesnek két éve vissza kellett vonnia egy hirdetést, amelyben egyik modelljüket önvezetőnek nevezték.

Walter Brenner a St. Gallen-i egyetem kutatója, aki az Önműködő autók című könyv társszerzője, azt mondja, alapos különbséget kell tennünk a tesztelés és a napi üzemelés között. A gyártók hatalmas munkát és pénzt fektetnek a fejlesztésekbe, de messze még az idő, amikor ezek az autók hétköznapi valósággá válnak. Nem is olyan régen gázolt halálra egy nőt egy tesztüzemben közlekedő Uber kocsi, amelyik nem állt meg, amikor az az útjába került. A biztonsági szakemberek szerint szükséges lenne, hogy kamerákkal ellenőrizzék a vezetőket, nem használják-e helytelenül az eszközt. Brenner úgy gondolja, szükség van arra, hogy az eladók és a vásárlók oktatásban részesüljenek arról, mire képesek a félautomata rendszerek valójában. A kockázat azonban az, hogy még ha tudják is a tulajdonosok, mire képesek autók, tudatosan határozhatnak úgy, és akárcsak felvágásból, hogy többre használják, mint amit az tud. Ilyen esetekben a büntetésnek nagyon komolynak kell lennie, mert ezek az emberek mások életét veszélyeztetik.

Verseny az 5-ös szint eléréséért
A Lyft és az Uber autómegosztó cégek keményen dolgoznak az 5-ös szintű autók megalkotásán, de a legelőbbre a Google testvérvállalata a Waymo jár, amely önjáró taxik kifejlesztésén munkálkodik. A világon tesztelt hasonló taxikkal szemben nekik az az előnyük, hogy csak egy jól feltérképezett területen járnának autóik, Phoenixben. Az Uber a napokban bejelentette, befejezik Arizonában az önvezető autók tesztelését, de remélik, nyáron folytathatják a kísérleteket Pennsylvaniában.

Szerző

Műtött ROSA, az agysebész robotsegéd

Publikálás dátuma
2018.05.29. 18:32
Halász László rezidens 2018. május 29-én bemutatja a ROSA nevű robotot, amelynek segítségével agyműtétet végeztek az Országos Kl
Bemutatták ROSÁ-t, az új robotot, amelynek segítségével már el is végeztek egy sikeres műtétet egy Parkinson-kóros betegen.

Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. A ROSA nevű, csúcskategóriás francia idegsebészeti készülék segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben.

A páciens
A sajtótájékoztatón bemutatták a műtétről készült kis filmet – megtekinthető az agykutatas.hu-n –, ahol jól látható, milyen remegő kézzel volt csak képes tartani az újságot az operáció előtt. Onger György most jól van, jól érzi magát, megmutatta, teljesen mozdulatlan kezében a papírlap, gond nélkül tudja olvasni. Elmondta: az operáció háromnegyed részében ébren volt, fájdalmat nem érzett, egyedül az volt kellemetlen, hogy a robot órákon át szinte satuba szorítva tartotta a fejét.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programjának 1,2 milliárdos támogatása tette lehetővé, hogy az intézet és a Femtonics Kft. konzorciuma beszerezhesse a több százmilliós egykarú szerkezetet.

A bonyolult szerkezet pontosan és gyorsan végezte a dolgát. Mivel az agy belsejében történnek azok a jelenségek, amelyek kutatási, vagy gyógyítási szempontból jelentőséggel bírnak, lényeges a sebészeti robot szerepe, mert az az embernél sokkal pontosabban, tizedmilliméteres pontossággal képes eljutni a mély agyi idegmagvakig is.

A műtétet vezető Erőss Lóránd idegsebész az intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője irányította. Ő és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében évek óta foglalkozik úttörő idegsebészeti és epilepsziasebészeti eljárások kutatásával, alkalmazásával. Olyan műtétet, amilyet most áprilisban a robot segítségével végeztek, gépi segítség nélkül már 1990-es évek óta végeznek. Az eljárás neve a mély agyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a beteg fejébe.

ROSA
A ROSA olyan robot, amelyet elsősorban epilepszia, Parkinson-kór és más mozgászavarok kezelésére fejlesztettek ki, a beavatkozások nagy pontosságú végzésére. Franciaországban 15, Németországban 5, Belgiumban, Svájcban, Olaszországban, Magyarországon egy-egy ilyen készülék van telepítve. Az USÁ-ban 51 található, Ázsiában és Ausztráliában pedig 22. Azokat a mikrosebészeti technikákat, amelyeket a 70-es 80-as években a mikroszkópok segítségével fejlesztettek ki, a digitalizáció elképesztő mértékben átalakította. Ennek a fejlődésnek az eredménye ROSA, amely a maga 400 kilogrammjával 0,6 milliméter pontosságú munkára képes.

Ezek lényegében agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, és ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését. A műtéthez első lépésben agyi képalkotó eljárásokkal pontosan fel kell térképezni, milyen agyterületekre érdemes elhelyezni az elektródákat, milyen irányokból kell behatolni az agyba a koponyán fúrt lyukakon keresztül. A műtét során ezeknek az irányoknak a tartásához nagyon precíz és hosszadalmas beállításokra van szükség, mivel az agy mélyén elhelyezkedő célpont mérete a Parkinson-kór esetében egy 3x6 milliméteres mag hátsó harmada. Ilyenkor nagy segítség a robot célzási pontossága és gyorsasága. A készülék előnye, hogy több szögből képes figyelni az agy hálózatát, gyorsan dolgozik, egy-egy elektróda beültetése eddig húsz percet is igénybe vett, ROSA-val egy implantáció négy percre rövidül. Mindig ellenőriz, nem téved, így az emberi hibafaktor sem játszik szerepet egy műtét során.

Arra a kérdésünkre, hogy melyek azok a műveletek, amelyeket a robot teljesen önállóan elvégez az ember helyett, Erőss Lóránd elmondta: a tervezést a robot szoftverével végezzük. A konkrét cselekvés kezdetekor a fúrást már a sebész végzi, de a fúrót a robot tartja. Az is az ő feladata, hogy az eszközök pontosan a behatolás helyéhez kerüljenek, és az agy mélyére való haladás közben is tartsák a helyes irányt. Be lehet programozni ROSÁ-t, hogy ő maga lépkedjen az eszközzel, de általában sokszoros ellenőrzés mellett ezt is a sebész végzi. A behatoló elektróda tartóját a robot támasztja, így biztosított, hogy az a helyes irányba haladjon. „A négyszáz kilogrammot nem véletlenül említettem, ez nagyon merev szerkezet, több tonnát elbír, nagyon stabilan képes rögzíteni a beteg fejét. A pontatlanság a képalkotásból adódik, mert az ember akkor is mozog, ha nyugodtan fekszik, és maguknak a képalkotó eljárásoknak is van egy négyzetmilliméteres felbontatási határa, de ennél nagyobb pontosság nem is szükséges, mert a stimuláció lefed ekkora területet ” – magyarázta a sebész. „A ROSA az agykamrai tumorműtétekre, hipofízis tumorműtétekre gerincsebészetre, orron keresztül végzett endoszkópos agytumor eltávolító műtétekre is alkalmas. A cél, hogy például egy nagy daganatot az orron keresztül úgy vegyünk ki, hogy nem ejtünk vágást az arcon, nem nyitjuk meg a koponyát" – tudjuk meg Erőss Lórándtól.

Parkinson-kór
A világon mintegy 6,3 millióan élnek Parkinson-kórral, a betegségben szenvedők száma Európában kétmillió főre tehető. Európában az agy és az elme betegségeinek kezelése egy átfogó tanulmány szerint jóval nagyobb költséggel jár, mint például a rákkal, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdők kezelése összesen.



Szerző