Szigorítás - Záródnak a brüsszeli pénzcsapok

Publikálás dátuma
2018.05.29. 21:23
AVATÁSOK ALKONYA - 24 százalékkal vágnák vissza a fejlesztési forrásokat Fotó: Szalmás Péter
5,7 milliárd euróval, vagyis 24 százalékkal csökkentené a Magyarországnak jutó regionális fejlesztési támogatást az Európai Bizottság a következő uniós költségvetési ciklusban.

2021 és 2027 között összesen 330 milliárd eurót javasol költeni kohéziós, vagyis regionális fejlesztési politikára az Európai Bizottság. Ez a jelenleg rendelkezésre álló források 10 százalékos csökkenését jelenti a mostani hétéves költségvetési ciklushoz képest. Magyarország még ennél is többet veszítene: 2018-as árakon csaknem 18 milliárd euró támogatásra lenne jogosult hét éven át, ami nagyjából 5,7 milliárddal, vagyis 24 százalékkal kevesebb a 2014-2020 között felhasználható összegnél. A brüsszeli előírások értelmében ennél többel nem is csökkenthető egy-egy tagállam felzárkóztatási apanázsa. Számítások szerint ugyanez a sors várna egy sor másik kelet- és közép-európai országra, bár nem mindegyikre ugyanilyen arányban.

Az uniós testület, amely kedden tette közzé a jövőbeni kohéziós politikára vonatkozó részletes jogszabályi javaslatait, azzal magyarázta a csökkenést, hogy Magyarország – és a térségbeli tagállamok jó része – olyan lendületes felzárkózást produkált az elmúlt hét évben, aminek következtében arányosan kevesebb támogatásra jogosult. Ugyanakkor a pénzügyi és gazdasági válság nagy sebeket ejtett a gazdagabb országok bizonyos térségein, amelyek emiatt lecsúsztak a fejlettségi rangsorban, ezért nagyobb pénzügyi segítségre számíthatnak. Emiatt a fejlesztési pénzek átcsoportosítására van szükség a keleti országokból egyes olaszországi, portugál vagy spanyolországi régiókba. Ugyanakkor a kelet- és közép-európaiak továbbra is a legnagyobb arányban részesülnek majd a forrásokból az egy főre jutó támogatási összeg alapján.

2021-től módosulna a kohéziós politikát alkotó regionális alapok elosztási módszere is. A változtatásra azért van szükség, hogy több pénzügyi támogatást irányíthassanak a kevésbé fejlett tagállamokba, ugyanakkor nagyobb anyagi segítséget nyújthassanak a gazdagabbak ipari átalakulással küzdő régióinak is. A juttatások nagysága továbbra is az egy főre jutó GDP összegén alapulna, de számításba vennének új kritériumokat, mint például az ifjúsági munkanélküliségi rátát, az alacsony iskolázottság arányát, az éghajlatváltozásból fakadó szükségleteket és a migránsok befogadásával, integrációjával járó terheket. Ha a számítási módszert nem módosítanák, akkor legalább hét tagállam, köztük például Németország, minimum 45 százalékkal kisebb brüsszeli támogatáshoz jutna, mint jelenleg, ezt pedig a szabályok nem engedik meg – mondták lapunknak bizottsági szakértők.

A felzárkóztatási politika egyik eszközeként működő, elsősorban infrastrukturális, környezetvédelmi beruházásokat finanszírozó kohéziós alapból továbbra is azok a tagállamok részesülnének, amelyekben az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Magyarország ezek közé tartozik.

Az uniós finanszírozásnak továbbra is számos előfeltétele lesz. Változás a korábbiakhoz képest, hogy a fejlesztési, felzárkóztatási projekteket az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak figyelembe vételélével kell majd kidolgozni, majd a félidős felülvizsgálat során annak megfelelően kiigazítani. Ha például egy ország nem hajtaná végre a brüsszeli testület által javasolt gazdaságpolitikai lépéseket, kifizetéseit felfüggeszthetnék. Az Európai Bizottság emellett a jogállamiság tiszteletben tartását is elvárná az uniós alapok felhasználóitól, bár ez a feltétel minden közösségi forrásra vonatkozna, nem csak a kohéziós politikára.

A brüsszeli testület javaslatai között szerepel a nemzeti társfinanszírozási arány növelése, a pénzeszközökhöz való hozzáférés egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése.

Az Európai Bizottságnak jogszabályi javaslatait az EU hosszútávú költségvetésére a tagállamok kormányai és az Európai Parlament közösen hagyják jóvá. Döntés az egész csomagról leghamarabb a jövő tavasszal várható.

Azonos munkáért azonos bér
A kiküldött munkavállalók – vagyis azok, akiket foglalkoztatójuk ideiglenesen egy másik uniós tagállamba küldött dolgozni – ugyanolyan bérre és munkakörülményekre jogosultak, mint a helyiek – döntött Magyarország és Lengyelország ellenkezésének dacára keddi ülésén az Európai Parlament. Az irányelv szerint a munkavállalók kiküldetésének időtartama legfeljebb 12 hónap lehet, rendkívüli esetben ez meghosszabbítható még hat hónappal. Utána minden tekintetben a célország foglalkoztatási szabályai vonatkoznak rájuk. A két év múlva hatályba lépő jogszabály szerint egy magyar építőipari cég Ausztriában dolgozó munkavállalóinak ugyanolyan anyagi juttatásokban kell részesülniük, mint a helyieknek. Magyar vélemény szerint az irányelv megfosztja a nyugati partnereiknél olcsóbban dolgozó magyar vállalkozásokat legfontosabb versenyelőnyüktől. Ráadásul nem sikerült kiharcolni, hogy az irányelv majd ne vonatkozzon a közúti teherfuvarozókra, ami újabb érvágás lesz a magyar és más régióbéli fuvarozó cégeknek. A mobil szektor csak pár év haladékot kapott a jogszabály bevezetésére.



Csak most lett veszélyes a bírák oktatása

Publikálás dátuma
2018.05.29. 21:11
Handó Tünde - Népszava fotó

Januárban még nem aggódott az Országos Bírósági Hivatal (OBH) amiatt, hogy "Soros-szervezetek", például a Magyar Helsinki Bizottság részt vettek a bírák képzésében. Handó Tünde év elején az Origónak azt mondta: "2016-ban összesen 528 képzést szerveztünk 25 ezer résztvevővel, ehhez képest volt egy kétszer egynapos rendezvény, egy civil szervezet projektjének részeként a gyűlölet-bűncselekmények témájában. Ezen összesen 19 bíró és 20 ügyész vett részt. Ez nem jelent semmilyen veszélyt a bírói karra." Hozzátette: "Valós veszélyt jelentenek ugyanakkor azok a szervezettnek tűnő sajtótámadások, amelyek a bírósági szervezetből származó álhírekből próbálnak botrányt kavarni."

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője vasárnap mégis arról beszélt, hogy "az egyik legismertebb migránsbarát Soros-szervezet", a Magyar Helsinki Bizottság rendszeresen "úgynevezett migránspárti" érzékenyítő tréningeket tart bíróknak, bírósági alkalmazottaknak a migránsokat érintő ügyekben.

Az OBH egy nappal későbbi közleményében sietett közölni: "egyes személyek vagy szervezetek tevékenysége – akár az oktatáson keresztül – az általuk preferált világnézet és jogértelmezés bírákra erőltetését is célozhatja". Álláspontjuk szerint ugyanakkor az "OBH mindig is odafigyelt arra, hogy az általa szervezett képzéseken szigorúan csak szakmai megnyilvánulások kapjanak helyet. Például a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 2016-ban egy alkalommal került sor bírák képzésére (...) A gyűlölet-bűncselekményekről szóló kétszer egy napos képzésen összesen 19 bíró és 20 ügyész vett részt." Az OBH most is azt közölte: "Amik a bírósági szervezetre jelenleg valós veszélyt jelentenek, azok az immár a külföldi médiában is megjelenő nyomásgyakorlási kísérletek."

Kedden egyébként a Handóhoz hű bírósági vezetők (törvényszéki és ítélőtábla elnökök) nyílt levélben szólították fel az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait: "ne veszélyeztessék a magyar bírósági szervezet jövőjét". Az ügy előzménye, hogy az OBT kilátásba helyezte: kezdeményezi, fosszák meg tisztségétől Handót.

Megdöbbentek Vida megbízásán
Döbbent csend - ez volt a reakciója a Fővárosi Törvényszék (FT) hétfői összbírói értekezletének Handó bejelentésére, hogy egyéves időtartamra Polgárné Vida Juditot bízza meg az FT vezetésével. Az OBH-elnök egyúttal eredménytelenné nyilvánította az FT elnöki posztjára kiírt második pályázatát. A pályázat sorsáról ezen túl semmit nem tudni, noha Handónak indokolnia kellene döntését.
Úgy tudjuk, a posztra kiírt újabb pályázatra ezúttal is csak egy jelentkező - a korábbi elnök Fazekas Sándor - volt, mint az elsőre. Akkor Handó azzal érvelt, hogy Fazekas nem felel meg a fokozódó kihívásoknak, amik előtt a bíróságok állnak. Fazekas annak ellenére nem lett elnök, hogy a törvényszék áprilisi, 550 fős összbírói értekezlete 78 százalékos támogatásáról biztosította.
A megbízott elnök, Vida Judit személye rendkívül megosztó, törtetőnek, karrieristának tartják. Úgy tudjuk, többen lemondásukat fontolgatják megbízása miatt. Hiába volt korábban az FT elnökhelyettese, egy plágium-ügy miatt lemondásra kényszerült, ám Handó megmentette, és az OBH elnöki biztosaként dolgozhatott tovább.

Szerző

Kizárták Dúró Dórát a Jobbik-frakcióból

Publikálás dátuma
2018.05.29. 21:05
Dúró Dóra még 2014-ben a parlamentben - Fotó: Németh András Péter
Kizárták Dúró Dórát a Jobbik frakciójából. A döntést a párt parlamenti képviselőcsoportjának keddi ülésén hozták meg – írta meg az Alfahír. Az értesülést Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője megerősítette.

Dúró, Toroczkai László elnökhelyettes-jelölte volt a Jobbik május 12-i tisztújításán. Mint ismert, Sneider Tamást választották elnökké, ezt követően Toroczkai bejelentette: "Mi Magunk" néven platformot alapít a Jobbikon belül. A párt elnöksége szerint azonban ez az alapszabályba ütközik, így fegyelmi eljárást kezdeményeztek az alulmaradt elnökjelölttel. A platformhoz a Jobbik-frakcióból csak Dúró csatlakozott.

Mirkóczki az Alfahírnak azzal indokolt, hogy "bizalmi válság alakult ki" a képviselővel szemben. Hozzátette: Dúró mandátumának sorsáról a párt elnöksége dönthet. A Jobbik alapszabálya szerint – idézte fel a portál -, ha az elnökség kétharmada úgy dönt, felszólíthatják mandátumának visszaadására. A párt parlamenti képviselői a Szent Korona előtt tett esküjükben vállalták, hogy ennek alávetik magukat. 

Szerző