Tito ma is népszerű

Publikálás dátuma
2018.05.30 12:43
Tito tisztelője egy belgrádi megemlékezésen. Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP
A belgrádi Politikatudományi Kar hallgatói által végzett Generációk és a politika elnevezésű felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 59,2 százaléka pozitívan értékeli a csetnikvezér, Dragoljub Mihailović történelmi szerepét, míg Josip Broz Titóról a válaszadók 59,1 százaléka vélekedik így.

A Politika napilap tudósítása szerint a felmérés készítői Slobodan Milošević és Zoran Đinđić megítélésével is foglalkoztak. Az eredmények kimutatták, hogy főleg a fiatalabb generáció tagjainak (18 és 25 év között) van negatív véleménye Miloševićről, pozitívan pedig főként a 65 évnél idősebbek vélekednek róla. 64 százalékuk negatív értékelést adott róla, míg Đinđić esetében ez az arány összesen 33 százalék.

A Vajdaság Ma honlapja által idézett felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka tekint pozitívan Ratko Mladić történelmi szerepére, s 57 százalékuk véli úgy, hogy a bosnyákok srebrenicai megölése bűncselekmény volt, nem népirtás. A fiatalabb korosztály mindössze 27 százaléka, az idősebb polgároknak pedig hét százaléka szerint történt népirtás.A legfiatalabb válaszadók (65 százalékuk) Aleksandar Vučićot választotta a generáció vezetőjévé, a 25 és 35 év közötti korosztály többsége (52 százalék) pedig Zoran Đinđić mellett döntött, a 70 évnél idősebbek 60 százaléka pedig Josip Broz Titóra szavazott.

A generációk között a legnagyobb szakadék a nemi esélyegyenlőséget illető kérdésekben tapasztalható. A fiatalabbaknak mindössze tíz százaléka fordítana hátat annak a barátjának, aki felfedi, hogy az LGBT populációhoz tartozik, a nyugdíjasok közül viszont minden második így cselekedne. A legidősebb válaszadók 10,6 százalékának nem lenne kifogása egy meleg államfő ellen, míg a fiatalok 39,9 százaléka nem ellenezné. Azonban a megkérdezett férfiak 81 százaléka nem támogatna egy meleg elnökjelöltet.

A kérdésre, hogy Szerbia uniós csatlakozására szavaznának-e, ha ennek Koszovó elszakítása lenne a feltétele, 85 százalékuk negatív választ adott. A válaszadók 78 százaléka szerint Szerbiában be kellene vezetni a halálbüntetést - írja a Politika belgrádi lap.

Szerző

Nem bánja a lengyelek antiszemitizmusáról mondott szavait az izraeli külügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:41

Fotó: AFP/ SEBASTIAN SCHEINER
„Amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom” – közölte Jiszráel Kac.
Nem bánta meg az izraeli ügyvezető külügyminiszter, amit a lengyelek antiszemitizmusáról mondott, dacára annak, hogy amiatt elmaradt a Visegrádi Négyek és a zsidó állam jeruzsálemi csúcstalálkozója, mivel Lengyelország lemondta részvételét. Jiszráel Kac február 17-én egy tévéműsorban idézte fel a néhai Jichák Samír kormányfő 1989-ben elhangzott véleményét, amely szerint „a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust”. Samír apját lengyelek ölték meg a második világháborúban.
„Nem sajnálom amit mondtam, holokauszttúlélők gyereke vagyok, és amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom”
– jelentette ki az ügyvezető külügyminiszter a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában csütörtök este.
Hozzátette, hogy
„sok lengyel vett részt és működött együtt a nácikkal a holokausztban, és széleskörű volt az antiszemitizmus a második világháború előestéjén és alatt Lengyelországban.”
„De ez nem akadályozza meg, hogy manapság együttműködjünk a lengyel kormánnyal stratégiai kérdésekben”
– mondta Jiszráel Kac.
A tizenhármas tévé külpolitikai szakértői szerint egyelőre nem várható a kapcsolatok rendezése és izraeli bocsánatkérés, mivel mindkét országban választási időszak van. Izraelben április 9-én tartják a parlamenti választást, amely után várhatóan megpróbálják majd elsimítani a Lengyelországgal kialakult diplomáciai vitát.
Szerző

RMDSZ kongresszus izgalmak nélkül

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:30

Fotó: WWW.KELEMENHUNOR.RO
Kolozsvár Minden idők legnagyobb RMDSZ rendezvényének színhelye lesz ma és holnap az erdélyi főváros. A 10 ezer fős BT Arénába az előzetes bejelentések szerint a romániai magyar érdekképviselet mintegy ezer küldöttét, több száz meghívottat és a sajtó képviselőit várják. Különösebb választási izgalmakat nem ígér a tisztújító kongresszus, hiszen Kelemen Hunor hivatalban lévő RMDSZ elnök az egyetlen pályázó a tisztségre. Viszont az már érdekesebb, hogy vitát akarnak indítani az erdélyi magyar kisebbségi közösség jövőjéről, s meghatározni az RMDSZ legfontosabb közpolitikai törekvéseit az oktatás, a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy és a társadalomszervezés terén. Ez olyan kihívás, amivel az utóbbi időben eléggé nehezen birkózik meg a magyar szövetség. Az erdélyi magyar ifjúság elvándorlása ugyanolyan tömegjelenség, mint Magyarországon, a könnyített magyar állampolgárság elterjedése pedig az „anyaországba” való áttelepedést, munkavállalást pörgette fel. Amióta a magyar szövetség nem kormányzati tényező, gyakorlatilag nincs hatása a romániai infrastrukturális fejlesztésekre, az egyre bővülő magyarországi támogatási keret pedig elsősorban az egyházi és sportlétesítményekre fordítható. A magyar kormánnyal szorosra fűzött partneri – mondhatni már-már függőségi - viszony korlátozza az RMDSZ romániai mozgásterét, de ami a legveszélyesebb számára, hogy engedte meghonosodni azt a tévhitet, miszerint a romániai magyarság alapvető gondjainak orvoslása nem az RMDSZ-től, hanem már az Orbán-kormánytól várható. A szövetség támogatottsága érezhetően megcsappant. A közelgő EP-választás kapcsán rezeg a léc, 5,1 százalékon mérik a szövetséget, amelynek ma már a korábban a Fidesz által ellenpártként létrehozott Tőkés László és Szász Jenő vezette formációkkal sem kell megküzdenie. A meghívottak jegyzéke is sokat mondó. A korábbi, Markó Béla vezette RMDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy egyenlő távolságot kell tartani Bukaresttől és Budapesttől, minden román és magyar parlamenti párttal normális viszonyt, munkakapcsolatot fenntartani. Ez alól csak a szélsőséges ideológiát képviselő pártok jelentettek kivételt. A mostani kongresszusra meghívott magyar pártok között nem szerepel a Jobbik, a DK és a Párbeszéd Magyarországért sem. A kárpát-medencei magyar szervezetek közül gyakorlatilag csak azok lesznek jelen, amelyek jó viszonyt ápolnak az Orbán-kormánnyal, vagyis sem a Bugár Béla vezette nem etnikai alapon szerveződő Híd-Most, sem a Pásztor István VMSZ-vel szemben létrejött Magyar Mozgalom nem szerepel a meghívottak között. A romániai meghívottak listája is lyukas. A nagy hiányzó a Német Demokrata Fórum elnöke, Paul-Jürgen Porr, aki arra hivatkozva utasította vissza a meghívást, hogy az RMDSZ támogatta a román kormánykoalíció igazságügyi reformintézkedéseit.
Frissítve: 2019.02.22 09:30