A Magyarországon kicsit több mint nyolcezer fiatal felnőttet - kétharmad részben nőt - érintő leggyakoribb neurológiai betegség az elmúlt két évtizedben világszerte egyre gyakoribbá vált. Ennek oka és a sclerosis multiplex eredete sem ismert. Az biztos, hogy az agy-gerincvelői károsodás kialakulásában autoimmun folyamatok okozta gyulladás szerepet játszik. A másik tény, hogy minél északabbra haladunk, annál gyakoribb a betegség. Dániában háromszor annyi SM-es beteg van, mint Magyarországon. Ennek hátterében egy feltételezés szerint a kevesebb napfényes órák száma és az ennek következtében alacsonyabb D-vitamin szint állhat – mondta Dr. Komoly Sámuel neurológus professzor a Népszavának.
Az SM jelentkezik
Nem kell figyelni magunkat, és nem kell kétségbeesni akkor sem, ha a családban volt vagy van sclerosis multiplexes beteg, és például zsibbadást érzünk a végtagjainkban. „Ezerarcú” kórként is szokták emlegetni, az elnevezés arra utal, hogy sokfajta tünete és lefolyása lehet – mondta a Magyar Neuroimmunológiai Társaság elnöke. Jellemző, hogy jelentkezik egy, ami a beteget például a mozgásában vagy a látásában, ritkán akár a vizeletűrítésében zavarja, de sokszor kezelés nélkül, magától elmúlik. Néhány év múlva aztán jön egy újabb.
Magyarországon az első tünetnél általában elvégeznek egy MRI-vizsgálatot, ami ha pozitív, nagyon valószínű, hogy öt éven belül érkezik is a következő tünet. Ezért, ha sclerosis multiplexre utaló jeleket mutat a gép például egy szemideggyulladás után, három hónapon belül ajánlott megismételni a vizsgálatot, méghozzá ugyanabban a készülékben, ugyanolyan beállításokkal, és célszerű, ha ugyanaz az orvos is értékeli. Ha ugyanis kicsit másképp helyezik el a gépben a beteget, akár álpozitív vagy -negatív eredménye is lehet.
Illusztráció: AFP
Ha valóban mutat valamit az MRI, már 70 százalék a valószínűsége, hogy néhány éven belül kialakul az úgynevezett klinikailag határozott sceloris multiplex. A magyar társadalombiztosítás innentől finanszírozza a kezeléseket, a nemzetközi ajánlások szerint azonban az MRI rétegvizsgálatán látható, objektíven bizonyítható progresszió esetén kimondható a betegség diagnózisa, és a kezelést el lehetne kezdeni – jegyezte meg a professzor. Vannak olyanok, akiknél a betegség olyan aktív, hogy már az első évben súlyos rosszabbodásokon esnek át. Másoknak ilyen csak ötévenként van. Olyan betegcsoport is van – 10 százalék –, akik harminc évig és akár kezelés nélkül is jól vannak.
Megelőzni és gyógyítani sem lehet
Kialakulását megelőzni és a betegséget gyógyítani nem lehet, de hosszútávon enyhíthető a lefolyása. A betegek esélyei ma lényegesen jobbak, mint évtizedekkel ezelőtt voltak; a modern gyógyszerek mellett szinte csak évtizedek múlva kényszerül tolókocsiba a legtöbb sclerosis multiplexes beteg, húsz éve még egy-két éven belül rokkanttá vált mintegy 20 százalékuk – mondta a Magyar Neuroimmunológiai Társaság elnöke.
A napsütés hiánya miatti elmélet alapján a D-vitamin pótlása lehet megelőző hatású, de a szedését akkor szokták ajánlani, ha az első tünet után alapos gyanú merül fel. Ilyenkor az orvosok a mediterrán étrend követését, azaz kevés telített zsír, sok olívaolaj és zöldség, valamint hal fogyasztását is javasolják, de ennek sincs kimutatott védőhatása, csupán azon alapul, hogy a mediterrán országokban ritkább a betegség, mint északabbra.
Kezelés: többfajta gyógyszer
A scleroris multiplex nem halálos betegség, de a korszerű kezelésben nem részesülő betegek negyven-ötven év után ágyhoz kötötté válnak. Az immolibitás, a felfekvések, a fertőzések és a tüdőgyulladás szövődményei miatt meghalhatnak. Úgy tűnik, hogy a modern kezelések ezeknek a veszélyét is csökkentik. Az azonban nagyon nem mindegy, melyik országban szorul teljes ápolásra a beteg; a gazdag országokban sokkal kisebb az élettartam-vesztés. Nálunk nincsenek olyan speciális intézmények, amelyek megfelelő ápolást biztosítanának. Az úgynevezett krónikus, elfekvő intézetek állapota pedig szörnyű – mondta Dr. Komoly Sámuel.
Illusztráció: Shutterstock
Voltak olyan próbálkozások, hogy a legelső tünetnél elkezdték kezelni a betegeket, de csupán némileg lehetett késleltetni a következő megjelenését. A gyógyszerek „valamit valamiért” elven működnek: az egyik, aminek súlyos – speciális agyvelőgyulladás - mellékhatása lehet, akár nyolc-tíz év panaszmentességet, sőt állapotjavulást is hozhat. Kisebbségben vannak, akiknek a húsz-huszonöt éve törzskönyvezett, teljesen biztonságos készítmények is tünetmentes állapotot hoznak.
A terhesség nem rontja
Régen úgy vélték, sclerosis multiplexszel nem szabad fogamzásgátlót szedni, sem teherbe esni – ezeket a tévhiteket epidemiológiai vizsgálatok már cáfolták. Az eredmények ráadásul azt mutatták, hogy minél többet szül egy nő, egy idő után jobban van (a nem-szült, SM-es nőkhöz viszonyítva). A szülés után ugyan van némi - tízszázalékos - esély a visszaesésre, de ha az orvos odafigyel, ez jól kezelhető. Ezért tehát egy SM-es nőnek sem kell lemondania a családalapításról – mondta az MTA doktora.
