Az EU sem menekülhet Trump importvámjai elől

Publikálás dátuma
2018.05.30. 15:51
Illusztráció: AFP/Klaus Ohlenschläger
Nem valószínű, hogy az Egyesült Államok megadja végül az Európai Uniónak az állandó mentességet az importált acélra és alumíniumra kivetett védővámok hatálya alól a június 1-jén lejáró határidő után - jelentette ki szerdán Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos, számol be az MTI.

Malmström arról számolt be, hogy szerdán Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszterrel és Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyalóval fog egyeztetni Párizsban. Ismételten leszögezte: az EU továbbra is azt szeretné, ha kivonnák a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett importvámok alól.

A biztos hangsúlyozta, hogy amennyiben Washington az utolsó pillanatban mégis mentességet adna az EU-nak, minden bizonnyal akkor is egyfajta kvótákat vezetne be az uniós kivitelre.

Rámutatott, a "kemény kvóták", amelyek elérése után nem lehetne többet exportálni az Egyesült Államokba, sokkal rosszabbak lennének az Európai Unió számára, mint a további kivitelt importvámok mellett lehetővé tevő "puha kvóták".

Cecilia Malmström elmondta, az ideális természetesen az lenne, ha az amerikai kormány sem importvámokkal, sem kvótákkal nem sújtaná az EU-t, ugyanakkor kiemelte, "nem hiszi, hogy ebben jelen pillanatban reálisan reménykedni lehetne".

Wilbur Ross szerdán a francia és a német gazdasági miniszterrel is találkozik.

Donald Trump március elején írta alá azt az elnöki nyilatkozatot, amelynek alapján az acél és az alumínium importjára 25, illetve 10 százalékos vámot vezetnek be nemzetbiztonsági megfontolásokból. Az intézkedés hatálya alól az Európai Unió június 1-jéig, most péntekig ideiglenes mentességet kapott.

Az Európai Bizottság korábban jelezte: a Kereskedelmi Világszervezethez fordul, s importvámokat vet ki bizonyos amerikai árukra, amennyiben nem terjesztik ki az EU-ra is az állandó vámmentességet. A brüsszeli testület szükség esetén nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékre vetne ki 25 százalékos importvámot.

Szerző

GDPR: a kormány csak a multikra sújtana le szigorral

Publikálás dátuma
2018.05.30. 15:18
Shutterstock illusztráció

Pár napos csúszással, de kedd este végül megszületett az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény módosítására irányuló kormányelőterjesztés, amely kijelöli adatvédelmi ügyekben eljáró hatóságként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalt (NAIH), valamint a cégek számára első körben felmentést ad az Európai Unió új adatvédelmi rendelete (GDPR) értelmében kiszabható tetemes bírság alól. A GDPR május 25-től alkalmazandó minden uniós tagállamban. Célja a személyes adatok fokozott védelme, ezért kiterjed minden, az EU területén működő vállalkozásra és intézményre. A rendelet értelmében a jogsértés esetén kiszabható bírság is egységes minden tagállamban: ennek összege maximálisan 20 millió euró lehet, vagy, ha az a magasabb, akkor a cég éves pénzügyi forgalmának 4 százaléka.

Hazánkban eddig a bírság legföljebb 20 millió forintra rúgott, ráadásul a kis és középvállalkozások (kkv) jogsértése esetén a NAIH első körben csak figyelmeztetett. Az uniós rendelettel szembe menve ezt a rendszert tartaná meg továbbra is a kormány, nagy mozgásteret adva ebben a NAIH-nak. A javaslat szerint ugyanis a hatóság a hatáskörét "az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja", a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások első alkalommal történő megsértése esetén pedig elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.

A javaslat indoklásában azt írják: Magyarország az infotörvénnyel, illetve a NAIH létrehozásával eddig is kiemelten biztosította a személyes adatok védelmét, ezért az uniós szabályozás tárgyalása során a magyar kormány azt az álláspontot képviselte, hogy az ne rendeleti, azaz közvetlenül alkalmazandó formában, hanem hanem irányelvi, azaz tagállami mozgásteret biztosító jogforrásban jöjjön létre. Ezt a tagállamok többsége nem fogadta el, mondván: egységes szabályozással lehet elkerülni, hogy egyes multinacionális nagyvállatok a tagállamok eltérő adatvédelmi rezsimeit kijátsszák.

A kormány ennek ellenére továbbra is úgy értelmezi: a GDPR „közvetlenül hatályosuló szabályait eredeti rendeltetésüknek megfelelően, vagyis elsősorban a tagállami jogrendszerek közötti különbséget kihasználó multinacionális gazdasági társaságok ellen fellépve szükséges alkalmazni, míg a többi gazdasági szereplő – elsősorban és kiemelten a kis- és középvállalkozások – tekintetében az arányosság elvét figyelembe véve a figyelmeztetés jogkövetkezményét indokolt alkalmazni”. Magyarán: csak a nagy adatkezelő multikra kell teljes szigorral lesújtani, a kis hazai cégeket elég lesz csak figyelmeztetni (miközben egyébként épp utóbbiak nem tartják be a még a korábbi előírásokat sem). Kérdés, ezt az álláspontot Brüsszel is elfogadja-e, ágazati szakértők szerint ugyanis a magasabb szintű uniós rendelet előírásait nem lehet tagállami szabályozással felülírni.

Szerző
Témák
NAIH GDPR

Sors László lesz a NAV vezetője

Publikálás dátuma
2018.05.30. 13:03
Fotó: Molnár Ádám

Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán bejelentette, hogy Sors Lászlót javasolja Orbán Viktor miniszterelnöknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkári tisztség betöltésére. A jelölt jelenleg a NAV bűnüldözési és a nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős területét vezeti helyettes államtitkárként, korábban a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi főigazgatója volt.

Szerző