Előfizetés

Péterfalviék vizsgálódnak a Figyelő listázása miatt

Publikálás dátuma
2018.05.30. 18:02
Fotó: Népszava

A fel- és bejelentéseiről is ismert Tényi István azt követően fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), hogy a Figyelő egyik cikkében feketelistába gyűjtötték és közzétették a szerintük „sorosista” civil szervezeteknél dolgozókat, tanárokat, civileket, nem közszereplő adminisztratív dolgozókat.

Tényit most a NAIH elnöke, Péterfalvi Attila tájékoztatta arról, hogy vizsgálat indult az ügyben.

Mint megírtuk, rengetegen vállaltak szolidaritást a Figyelőben lajstromozott tudósokkal, civilekkel, jogvédőkkel. Az ELTE oktatói, munkatársai és hallgatói nyilatkozatban emeltek hangot a listázás ellen, és a megtámadott civilek, tanárok mellé állt a Corvinus Egyetem egy egész tanszéke is. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is egyértelmű üzenetben ítélte el a listát.

Visszataszító - Európai szocialisták a Stop Sorosról

Publikálás dátuma
2018.05.30. 18:01
Josef WEIDENHOLZER Fotó: Wiktor Dabkowski / DPA /AFP

"Az új törvények azt jelentenék, hogy akik Magyarországon betartják az alapvető emberi jogi kötelezettségeiket, börtönbe kerülhetnek. Ez nem egy távoli diktatúrában történik, hanem az Európai Unió szívében, és egy olyan kormányzat javaslatára, amely az állítólag Európa-párti frakció, az Európai Néppárt (EPP) tagja. Manfred Webernek, az EPP frakcióvezetőjének végre cselekednie kell, és ki kell zárnia Orbánt és fideszes haverjait. Amíg ezt nem teszi, az EPP képviselőcsoport bűnrészese marad a tekintélyelvű rendszer szemérmetlen kiépítésének Magyarországon” – reagált Josef Weidenholzer, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták frakciójának alelnöke a kedden benyújtott Stop Soros törvénycsomagra.

A politikus visszataszítónak nevezte, hogy a kormány büntetőjogi szankcióval fenyegeti azokat, akik segítik a kiszolgáltatott embereket. "Kegyetlen és antidemokratikus a rács mögé zárni nem kormányzati szervezetek humanitárius munkát végző alkalmazottait. Ez a jogszabályi csomag egyértelműen követi Vlagyimir Putyin civilek elleni törvényeit, ellentmond az európai értékeknek, és nincs helye az Európai Unióban” – tette hozzá.

„Szomorú, hogy ez a törvénycsomag az újraválasztott Orbán kormány első jogalkotási javaslata. A gyűlölködő Stop, Soros! csomag helyett a kormánynak a magyar nép valódi problémáira kellene összpontosítania, például a romló oktatási rendszerre és a virágzó korrupcióra” – fejtette ki az osztrák EP-képviselő.

Így hódítaná meg Budapestet az ellenzék

N. B. Gy
Publikálás dátuma
2018.05.30. 17:35
2014-es önkormányzati választás Fotó: Németh András Péter
Előválasztáson mazsolázná ki a legalkalmasabb főpolgármester-jelöltet az MSZP és a Párbeszéd: a két párt úgy számol, egy jó ellenzéki stratégiával a kerületek kétharmada nyerhető.

Elismeri-e az LMP és a Momentum az előválasztás legitimitását/eredményét – ez a legfontosabb kérdés azzal a stratégiával kapcsolatban, amelyet a budapesti önkormányzati választásokra készülő MSZP épít a Párbeszéddel közösen. A két párt ugyanis azt szeretné (erről Karácsony Gergely egyeztetett Molnár Zsolttal, az MSZP fővárosi elnökével), ha a főpolgármesteri posztot egy „előküzdelemben” a legesélyesebb ellenzéki jelölt nyerné meg. Hogy ez ki lehet, arról egyelőre találgatni sem érdemes. Ugyan rendre felmerül Karácsony neve, ám az nem hagyható figyelmen kívül, hogy például az LMP kommunikációja a volt miniszterelnök-jelölthöz is köti az újabb kétharmadot, illetve többször emlegették Horváth Csabát is, a szocialista politikust azonban vélhetően a múlt embereként minősítené az LMP és Momentum is. Nem véletlen, hogy egyre erősebb a baloldalon az érzet, miszerint nem zárható ki, hogy egy független főpolgármester-jelölt jöhet – olyan, mint Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen, vagy éppen Mellár Tamás Pécsett. (Egyébként a DK sem lelkesedik az előválasztás ötletéért, de a végén valószínűleg kénytelen lesz rábólintani – ha állít jelöltet, akkor azért, ha nem, akkor azért.)

Hogy mikor lenne célszerű lebonyolítani az „előmérkőzést”, arról szórnak a vélemények – abban viszont mindenki egyetért, hogy legkésőbb tavaszig pontot kell tenni az ügy végére. Ennek csak az egyik oka, hogy így lehet őszig érdemi kampányt menedzselni. Hasonlóan fontos érv, hogy május végén lesznek az EP-választások – az eredmények tükrében pedig több párt esetleg újranyitná az önkormányzati megállapodást.

Persze ha az LMP vagy a Momentum nem bólint rá az főpolgármester-jelölti előválasztásra, attól még a kerületekben együttműködhet a másik három párttal, már csak önös érdekből is: polgármesteri és önkormányzati képviselői pozíciók nélkül szinte képtelenség hátországot építeni a 2022-es parlamenti választásokra, márpedig Molnár Zsolt úgy becsüli, a fővárosi kerületek kétharmada nyerhető (és Szegeddel együtt legalább 8-9 nagyvárost nyerhetnek meg az ellenzék jelöltjei).
Ha ugyan. Egyelőre ugyanis nem tudni, átszervezi-e a Fidesz az önkormányzati rendszert, és ha igen, miképp. Amennyiben öt-hat régióba rántja össze a kerületeket, azt a demokratikus ellenzék még meg tudja oldani – igaz, ebben az esetben az igazi nehézséget nem a jelöltek megtalálása jelenti, hanem a pártok közötti együttműködés újratervezése, hiszen ennyi helyről jóval nehezebb egyeztetni, mint 22 polgármesteri posztról. Amennyiben pedig a Fidesz a második szintet (fővárosi közgyűlés és főpolgármester-jelölt) iktatja ki (és rendeli például kormánybiztos, miniszter, és így tovább alá), akkor is akad öröm az ürömben: az ellenzék ütős kampányt építhet arra, hogy a Fidesz az előválasztásokon győztes erős ellenzéki jelöltet akarja megfosztani a főpolgármesterségtől.

A kerekasztal
Közvetlenül a választások után ráfordultak az önkormányzati kampányra a fővárosi szocialisták – ügyeiket egy úgynevezett budapesti kerekasztal intézi. Horváth Csaba a várospolitikai, Tüttő Kata a kulturális területért felel, Eörsi Gergely irányítja a kerületi időközi választásra való felkészülést, és Molnár Zsolt felel a pártkapcsolatok/-együttműködések építéséért.