- Enyhült vagy szigorodott a Stop Soros?
- A kormány olyan törvénycsomagot terjesztett be, amelynek az alapkoncepciója elfogadhatatlan. Azoknak a civil szervezeteknek és magánembereknek a munkáját lehetetlenítenék el, akik segítenek a háború vagy valamilyen üldöztetés elől menekülőkön. Ebből a szempontból nem az a fontos, hogy szigorodott vagy enyhült a javaslat, mert a korábbi és a jelenlegi változat is embertelen.
- A kormány álláspontja szerint Magyarországnak azért nem kell befogadnia a menekülteket, mert ezek az emberek útjuk során már áthaladnak több biztonságos országon is, így például Szerbián.
- Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága több alkalommal is elmondta, hogy Szerbia nem minősül egy menekült vagy egy menedékkérő számára biztonságos országnak. Az ottani menekültügyi rendszer ugyanis – bár igyekeznek javítani rajta – nem működik megfelelően. Ennek következtében Magyarországnak a nemzetközi jogból eredő kötelessége, hogy az onnan érkezők esetében is lefolytassa a menekültügyi eljárást.
- Milyen hátrányok érik a menekülteket Szerbiában? Fizikailag is veszélyben vannak?
- Elsősorban nem a veréstől kell tartaniuk, inkább azt mondanám, hogy a rendszer hiányosságai miatt kevés esély van arra, hogy megfelelően lefolytassák a menekültügyi eljárást.
- Tudna olyan országot említeni Magyarországon kívül, ahol büntetőtörvénykönyvi kategória a menekültek segítése?
- Nem vagyok jogász, de én nem tudok hasonló szabályozásról. Az viszont biztos, hogy a nemzetközi jogban problémás lehet ilyet kimondani a menekültek segítéséről.
- Ez azt jelenti, hogy Strasbourgban biztosan elbukik majd ez a törvény?
- Jósolni nem akarok, de a tapasztalat azt mutatja, hogy Stasbourg vagy akár az uniós szervek figyelembe veszik álláspontjuk kialakításakor az ENSZ Menekültügiy Főbiztosságának véleményét. Mi pedig a keddi közleményünkben is egyértelművé tettük, hogy olyan szervezetek kerülnek célkeresztbe, akik humanitárius alapon segítenek. Ha ezt ellehetetlenítik, akkor az életükért menekülő embereket fosztjuk meg az orvosi, az álláskeresési, a lakhatási, az oktatási, vagy éppen a jogi segítségtől.
- Milyen a nemzetközi fogadtatása a javaslatnak?
- A javaslat még csak most került a parlament elé, de azt már látni, hogy súlyos aggályok fogalmazódnak meg minden nemzetközi szervnél. A végleges álláspont kialakítása előtt viszont meg kell várni, hogy elfogadják-e a törvényt. Mi abban bízunk, hogy visszavonják a javaslatot, erre még lenne idő és lehetőség is.
- Elemzői értékelések szerint azért került ki a javaslatból a 25 százalékos bevándorlásszervezési illetékről, illetve a belügyminiszteri engedélyről szóló rész, mert a kormány nem akarta utólag, külső nyomásra módosítani a javaslatot. Mit gondol erről?
- Erről nincs információm. Az biztos, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága nem egyeztetett a kormánnyal, a mi véleményünket nem kérdezték meg.
-Mit jelenthetnek a gyakorlatban azok a javaslatban szereplő, tilosnak minősített fogalmak, mint például határmegfigyelés vagy az információs anyagok készítése? Ez azt jelenti, hogy ha például egy határközeli faluban elő állampolgár megmutatja a térképén egy menekültnek, merre van Bécs, és erről készít egy egyszerű vázlatot is, akkor már elzárásra számíthat?
- Részletekbe nem szeretnék belemenni, mert eleve azt szeretnénk, hogy ez a törvény ne szülessen meg.
-Milyen tiltakozó lépéseket terveznek?
- Azon túl, hogy európai szinten kiadtunk egy elítélő közleményt, minden lehetséges fórumon jelezzük a magyar kormány felé: nem értünk egyet a javaslattal.
