Orbánék hat év után jutottak túl a washingtoni előszobán

Publikálás dátuma
2018.05.30. 20:17
Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a 2018 május 30-án tartott kétoldalú megbeszé

Hosszú mosolyszünet után az amerikai külügyminiszter hajlandó volt fogadni a magyart. A kiváltságban utoljára Martonyi Jánosnak volt része, még 2012-ben, amikor Washingtonban Hillary Clintonnak bizonygatta, hogy Magyarországon minden rendben van, a média például egyenesen "vibrál". Szijjártó Péternek most aligha kellett sokat mentegetőznie. A CIA-igazgatóból nemrég külügyminiszterré avanzsált Mike Pompeo számára feltehetően nem a jogállamiság magyarországi helyzete volt a legfontosabb téma.

Mint a magyar miniszter a megbeszélést követően az MTI-nek nyilatkozta, az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre. Szijjártó biztosította amerikai partnerét arról, hogy „Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába". A két ország együttműködik külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban is, hogy Izraellel szemben "tisztességes nemzetközi megközelítést" szeretnének kivívni. Hozzátette: az USA és Magyarország együttműködik az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte megvédjék a keresztény közösségeket.

 Fotó: Mandel NGN / AFP

 Fotó: Mandel NGN / AFP

Amerikai forrásból egyelőre nem számoltak be a tárgyalásról, amelynek már a létrejötte is fordulatot jelez: az Egyesült Államok nyolcéves sikertelenség után most bírálatai visszafogásával próbálja felpuhítani a magyar kormány politikáját. Előzetesen Washingtonban az terjedt el, hogy az amerikai diplomáciát elsősorban Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin túlságosan szorosnak tartott kapcsolata, illetve a CEU Budapesten tartása érdekli.

A találkozó amerikai megítélése finoman szólva nem egyértelmű. A The Daily Beast nevű, politikai botrányokra szakosodott internetes lap kedd esti előzetese egy név nélkül nyilatkozó amerikai külügyi tisztviselőt idézett, aki szerint a tárcánál "kib...tt gusztustalannak" tartják, hogy Pompeo fogadja a "Putyin-barát, a zsidókat abajgató, iszlámgyűlölő" magyar rezsim képviselőjét. A találkozó, mondta a forrás, beleillik a Trump kormányzat azon vonalába, amely figyelmen kívül hagyja az emberi jogok megsértését és a demokrácia gyengítését.

Az Obama-kormány helyettes külügyminisztere ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy neki nincs gondja magával a találkozóval, elvégre a diplomaták gyakran tárgyalnak ellenszenves rezsimek képviselőivel. Sok függ azonban attól, hogy mi a Pompeo által tolmácsolt üzenet. "Ha világossá teszi, mennyire aggaszt minket a magyar politika iránya, akkor a magyar külügyminiszter számára hasznos, ha ezt a Trump-kormányzat egyik kulcsemberétől hallja. Másrészt, ha semmit sem szól a bel- és Európa-politikai kilengéseikről, akkor azzal csak megerősíti a legrosszabb ösztöneiket" – mondta a Magyarországot jól ismerő Anthony Blinken, akinek apja 1994 és 1998 között budapesti nagykövet volt.

Az amerikai külügyminisztérium egyébként éppen a találkozó előestéjén hozta nyilvánosságra a vallásszabadság helyzetéről szóló éves jelentését. Ebben Magyarországról többek között az áll, hogy muszlimokat és zsidókat egyaránt értek támadások és gyűlöletbeszéddel kapcsolatos incidensek, beleértve a holokauszt tagadását és egyházi létesítmények megrongálását. A jelentés ugyanakkor viszonylag visszafogottan fogalmaz a Soros Györgyöt ért támadásokról: "A kormány folytatta kampányát és a nyilvánosságnak szánt üzeneteit egy ismert, zsidó származású, magyar-amerikai üzletember ellen, amit zsidó vezetők antiszemita cselekedetként értékelhetnek."

Szerző
Frissítve: 2018.05.30. 23:30

Hízik az Erasmus - Eurómilliárdok diákcserére

Publikálás dátuma
2018.05.30. 19:43
Maguelone Bastide, 22 éves francia Erasmus hallgató, aki régészetet tanult a Nanterrei Egyetemen régészetet tanul, majd a csere

2020 után a jelenleginél jóval több magyar fiatal vehet részt az Erasmus csereprogramban, ha valóra válik az Európai Bizottság terve. A brüsszeli testület szerdai előterjesztése szerint a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban biztosított 14,7 milliárdról 30 milliárd euróra emelkedne az Erasmus költségvetése 2021-2027 között. Ez 12 millió diáknak, tanárnak és önkéntesnek segítene a külföldi tapasztalatszerzésben, ami a jelenlegi keret háromszorosa.

Újdonság, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok növekvő számban vehetnének részt a csereprogramban. Ezt online oktatási formák kibővítésével, illetve az átlagnál rövidebb külföldi tanulmányutak szervezésével próbálnák elérni. Kiterjedne az Erasmus a szakképzésben résztvevőkre is. A programból finanszíroznák a szocialista EP-képviselő, Ujhelyi István által kilobbizott DiscoverEU (Fedezd fel az EU-t) nevű utazási kezdeményezést, ami a 18. életévüket betöltött európai fiataloknak biztosít egyszeri külföldi utazási lehetőséget.

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért és sportért felelős biztos az EU büdzsé nagy győztesének nevezte az Erasmust, mert a költségvetését annak ellenére sikerült megduplázni, hogy a kiadásokat szinte minden területen szeretné visszametszeni a brüsszeli végrehajtó testület. A magyar biztos felügyelete alá tartozó kulturális célú támogatások összege is nőne valamelyest a következő hét évben.

Az Európai Bizottság kiterjesztené a tagállamokban működő civil szervezeteknek szóló pénzügyi támogatást az uniós jogok és értékek népszerűsítését végző programokra. Ezeket a forrásokat közvetlenül a brüsszeli hatóságok kezelnék.

Témák
Erasmus

„Még nem késő visszavonni a Stop Sorost!”

Publikálás dátuma
2018.05.30. 19:03
A magyar-szerb határnál - AFP fotó
Valószínűleg nincs még egy olyan ország, ahol azokat büntetik, akik az életükért menekülőkön segítenek – mondta a Népszavának Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hazai szóvivője. Úgy vélte, a törvény alapkoncepciója elfogadhatatlan, ezért nincs más megoldás, mint a javaslat visszavonása.

- Enyhült vagy szigorodott a Stop Soros?

- A kormány olyan törvénycsomagot terjesztett be, amelynek az alapkoncepciója elfogadhatatlan. Azoknak a civil szervezeteknek és magánembereknek a munkáját lehetetlenítenék el, akik segítenek a háború vagy valamilyen üldöztetés elől menekülőkön. Ebből a szempontból nem az a fontos, hogy szigorodott vagy enyhült a javaslat, mert a korábbi és a jelenlegi változat is embertelen.

- A kormány álláspontja szerint Magyarországnak azért nem kell befogadnia a menekülteket, mert ezek az emberek útjuk során már áthaladnak több biztonságos országon is, így például Szerbián.

- Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága több alkalommal is elmondta, hogy Szerbia nem minősül egy menekült vagy egy menedékkérő számára biztonságos országnak. Az ottani menekültügyi rendszer ugyanis – bár igyekeznek javítani rajta – nem működik megfelelően. Ennek következtében Magyarországnak a nemzetközi jogból eredő kötelessége, hogy az onnan érkezők esetében is lefolytassa a menekültügyi eljárást.

- Milyen hátrányok érik a menekülteket Szerbiában? Fizikailag is veszélyben vannak?

- Elsősorban nem a veréstől kell tartaniuk, inkább azt mondanám, hogy a rendszer hiányosságai miatt kevés esély van arra, hogy megfelelően lefolytassák a menekültügyi eljárást.

- Tudna olyan országot említeni Magyarországon kívül, ahol büntetőtörvénykönyvi kategória a menekültek segítése?

- Nem vagyok jogász, de én nem tudok hasonló szabályozásról. Az viszont biztos, hogy a nemzetközi jogban problémás lehet ilyet kimondani a menekültek segítéséről.

- Ez azt jelenti, hogy Strasbourgban biztosan elbukik majd ez a törvény?

- Jósolni nem akarok, de a tapasztalat azt mutatja, hogy Stasbourg vagy akár az uniós szervek figyelembe veszik álláspontjuk kialakításakor az ENSZ Menekültügiy Főbiztosságának véleményét. Mi pedig a keddi közleményünkben is egyértelművé tettük, hogy olyan szervezetek kerülnek célkeresztbe, akik humanitárius alapon segítenek. Ha ezt ellehetetlenítik, akkor az életükért menekülő embereket fosztjuk meg az orvosi, az álláskeresési, a lakhatási, az oktatási, vagy éppen a jogi segítségtől.

- Milyen a nemzetközi fogadtatása a javaslatnak?

- A javaslat még csak most került a parlament elé, de azt már látni, hogy súlyos aggályok fogalmazódnak meg minden nemzetközi szervnél. A végleges álláspont kialakítása előtt viszont meg kell várni, hogy elfogadják-e a törvényt. Mi abban bízunk, hogy visszavonják a javaslatot, erre még lenne idő és lehetőség is.

- Elemzői értékelések szerint azért került ki a javaslatból a 25 százalékos bevándorlásszervezési illetékről, illetve a belügyminiszteri engedélyről szóló rész, mert a kormány nem akarta utólag, külső nyomásra módosítani a javaslatot. Mit gondol erről?

- Erről nincs információm. Az biztos, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága nem egyeztetett a kormánnyal, a mi véleményünket nem kérdezték meg.

-Mit jelenthetnek a gyakorlatban azok a javaslatban szereplő, tilosnak minősített fogalmak, mint például határmegfigyelés vagy az információs anyagok készítése? Ez azt jelenti, hogy ha például egy határközeli faluban elő állampolgár megmutatja a térképén egy menekültnek, merre van Bécs, és erről készít egy egyszerű vázlatot is, akkor már elzárásra számíthat?

- Részletekbe nem szeretnék belemenni, mert eleve azt szeretnénk, hogy ez a törvény ne szülessen meg.

-Milyen tiltakozó lépéseket terveznek?

- Azon túl, hogy európai szinten kiadtunk egy elítélő közleményt, minden lehetséges fórumon jelezzük a magyar kormány felé: nem értünk egyet a javaslattal.

Szerző
Témák
Soros stop