Hosszú mosolyszünet után az amerikai külügyminiszter hajlandó volt fogadni a magyart. A kiváltságban utoljára Martonyi Jánosnak volt része, még 2012-ben, amikor Washingtonban Hillary Clintonnak bizonygatta, hogy Magyarországon minden rendben van, a média például egyenesen "vibrál". Szijjártó Péternek most aligha kellett sokat mentegetőznie. A CIA-igazgatóból nemrég külügyminiszterré avanzsált Mike Pompeo számára feltehetően nem a jogállamiság magyarországi helyzete volt a legfontosabb téma.
Mint a magyar miniszter a megbeszélést követően az MTI-nek nyilatkozta, az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre. Szijjártó biztosította amerikai partnerét arról, hogy „Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába". A két ország együttműködik külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban is, hogy Izraellel szemben "tisztességes nemzetközi megközelítést" szeretnének kivívni. Hozzátette: az USA és Magyarország együttműködik az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte megvédjék a keresztény közösségeket.
Fotó: Mandel NGN / AFP
Amerikai forrásból egyelőre nem számoltak be a tárgyalásról, amelynek már a létrejötte is fordulatot jelez: az Egyesült Államok nyolcéves sikertelenség után most bírálatai visszafogásával próbálja felpuhítani a magyar kormány politikáját. Előzetesen Washingtonban az terjedt el, hogy az amerikai diplomáciát elsősorban Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin túlságosan szorosnak tartott kapcsolata, illetve a CEU Budapesten tartása érdekli.
A találkozó amerikai megítélése finoman szólva nem egyértelmű. A The Daily Beast nevű, politikai botrányokra szakosodott internetes lap kedd esti előzetese egy név nélkül nyilatkozó amerikai külügyi tisztviselőt idézett, aki szerint a tárcánál "kib...tt gusztustalannak" tartják, hogy Pompeo fogadja a "Putyin-barát, a zsidókat abajgató, iszlámgyűlölő" magyar rezsim képviselőjét. A találkozó, mondta a forrás, beleillik a Trump kormányzat azon vonalába, amely figyelmen kívül hagyja az emberi jogok megsértését és a demokrácia gyengítését.
Az Obama-kormány helyettes külügyminisztere ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy neki nincs gondja magával a találkozóval, elvégre a diplomaták gyakran tárgyalnak ellenszenves rezsimek képviselőivel. Sok függ azonban attól, hogy mi a Pompeo által tolmácsolt üzenet. "Ha világossá teszi, mennyire aggaszt minket a magyar politika iránya, akkor a magyar külügyminiszter számára hasznos, ha ezt a Trump-kormányzat egyik kulcsemberétől hallja. Másrészt, ha semmit sem szól a bel- és Európa-politikai kilengéseikről, akkor azzal csak megerősíti a legrosszabb ösztöneiket" – mondta a Magyarországot jól ismerő Anthony Blinken, akinek apja 1994 és 1998 között budapesti nagykövet volt.
Az amerikai külügyminisztérium egyébként éppen a találkozó előestéjén hozta nyilvánosságra a vallásszabadság helyzetéről szóló éves jelentését. Ebben Magyarországról többek között az áll, hogy muszlimokat és zsidókat egyaránt értek támadások és gyűlöletbeszéddel kapcsolatos incidensek, beleértve a holokauszt tagadását és egyházi létesítmények megrongálását. A jelentés ugyanakkor viszonylag visszafogottan fogalmaz a Soros Györgyöt ért támadásokról: "A kormány folytatta kampányát és a nyilvánosságnak szánt üzeneteit egy ismert, zsidó származású, magyar-amerikai üzletember ellen, amit zsidó vezetők antiszemita cselekedetként értékelhetnek."
