Digitális iskolatáskával a KórházSuliba

Publikálás dátuma
2018.05.31 07:15
A gyerekek egy „digitális iskolatáskát” kapnak, amiben egy helyen hozzá tudnak férni a fejlesztett tananyagokhoz Fotó: Németh An
Fotó: /
Több ezer olyan gyermek él ma hazánkban, aki tartós betegsége miatt nem járhat iskolába. Nekik segít a KórházSuli.

A KórházSuli program egyik alapítója és vezetője, Tóthné Almássy Monika tizenöt évig dolgozott gyermek onkológiai osztályon kórházpedagógusként, és akkor szembesült azzal, hogy azok, akiknek teljes gyógyulása akár évekig is eltarthat, milyen kevés segítséget kapnak ahhoz, hogy bepótolják lemaradásukat tanulmányaikban. „Az országban körülbelül 50 kórházpedagógus dolgozik, akik tevékenységüket kizárólag a gyógyintézményekben végzik. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy évről-évre növekszik a pszichés betegséggel küzdő gyermekek száma, akikkel a környezetük még kevésbé toleráns” – mondta lapunknak Almássy Monika. - Már az intenzív kórházi kezelés ideje alatt is nagyon fontos a pedagógus jelenléte, de később, az akár évekig is eltartó otthoni lábadozás alatt maradnak igazán magukra ezek a gyerekek. Ilyenkor a betegségük miatt magántanulói státuszba kerülhetnek, s bár a köznevelési törvény szerint ilyenkor járna nekik heti tíz óra tanítás, amit valamilyen formában az iskolájuktól kellene megkapniuk, de ez az esetek nyolcvan százalékában elmarad. A leggyakoribb segítség az iskola részéről, hogy a tanév végi osztályozó vizsgákhoz nyújtanak némi segítséget. A baj az, hogy nem csak a tanulásban maradnak magukra, hanem elveszítik a szociális kapcsolataikat is, készségüket és képességüket arra, hogy a gyógyulásuk után zökkenőmentesen integrálódni tudjanak eredeti közösségükbe. Amikor feltűnt, hogy a beteg gyerekek kapcsolataiban milyen űr támad, elgondolkodtam, hogyan lehetne pótolni a társakat: először önkéntes egyetemistákat hívtam az ismeretségi körömből. Itt kapcsolódott be a munkába az azóta máshol szerepet vállalt Prievara Tibor, az ő ötlete volt az, hogy középiskolásai személyre szabott tananyagokat fejlesszenek az otthon tanulók számára – árulja el a részleteket Almássy Monika.

Még ugyanabban a tanévben csatlakozott Bercelédi Réka, az Eötvös József Gimnázium biológia-kémia szakos és az iskolai közösségi szolgálatért felelős tanára, akivel azóta is együtt dolgoznak a program fejlesztésén. Ez a gimnázium vált a KórházSuli bázisiskolájává, ahonnan sok támogatás érkezik a vezetőségtől és pedagógusaitól.

- Nonprofit civil szervezet révén cégek pénzügyi és pro bono támogatásaiból tudunk működni és fejlődni, amiben kezdetek óta fontos főtámogatónk a Telenor. Az anyagi támogatás mellett ingyen internet hozzáférést biztosítanak, helyet adnak konferenciáinknak, illetve néhány dolgozójuk aktív szerepet vállal a tanításban is. Ezen kívül több önkéntes felnőtt támogatását is élvezzük, akik saját szaktudásukat osztják meg velünk. Nagyon sokat köszönhetünk nekik – összegezte Almássy Monika.

Közösség, amelynek minden tagja nyer

A KórházSuliban beteg gyermekek kortársaiktól kapnak támogatást ahhoz, hogy a gyógyulásuk után minél kisebb lemaradással tudjanak visszacsatlakozni iskolájukba. Fontos hozzáadott érték, hogy a bezárt környezetben is megmarad kapcsolatuk a külvilággal. A programban résztvevő orvosok szerint a célokat kitűző gyerekek sokkal aktívabban vesznek részt a gyógyító folyamatban is. Lényeges eredmény, hogy gyógyulás után többen tananyagfejlesztőként bent maradnak a programban, mely legékesebb bizonyítéka a hétköznapi életbe való visszailleszkedésüknek.

A program több pillére épül

1. Személyre szabott tananyagfejlesztés a Moodle (eLearning) rendszerben. Az önkéntes diákok közösen dolgoznak tanárukkal, és valódi értéket hoznak létre, amely segít a beteg gyermeknek abban, hogy kisiskolás kortól egészen az érettségi vizsgáig saját tempójában tudjon fejlődni, sikerekhez jutni.

2. Egyetemista – leggyakrabban tanár szakos – hallgatók személyesen vagy skype-on keresztül mentorálják a gyerekeket.

3. Délutáni tanulószobákat biztosít néhány kórházi osztályon.

4. Közösségépítő rendezvényeket szervez, szakemberek által kitalált és működtetett képzési és ellenőrzési rendszert működtet.

A segítséget kérő gyerekek egy „digitális iskolatáskát” kapnak, amiben egy helyen hozzá tudnak férni a fejlesztett tananyagokhoz, az egyetemisták által tartott órák anyagaihoz, illetve az anyaiskolák is ide tudják feltölteni a segédanyagokat: haladási ütemterv, óravázlat stb. A szereplők ebben a biztonságos, zárt rendszerben tudnak szakmai kommunikációt folytatni. Az online eszközök használatával országos ellátást tudnak biztosítani. A lassan lezáruló idei tanévben 120 beteg gyereknek 250 önkéntes középiskolás és egyetemista segített a tanulásban.

- Olyan közösséget építünk, amelynek minden tagja nyer. A beteg gyerekek segítségünkkel könnyebb tudnak gyógyulásuk után visszacsatlakozni iskolájukba, a segítő fiatalokból pedig olyan felnőttek válnak, akik: kreatívak, képesek egymással kooperálni, jó a kommunikációs készségük, érzékenyek a társadalmi problémákra, már fiatalon megtapasztalják az önkéntes segítés örömét - mondta Almássy Monika.

Névjegy
Almássy Monika 15 évig dolgozott kórházpedagógusként a Heim Pál Kórház Madarász utcai részlegében, főleg az onkológiai osztályon tanította a hosszabb időre kórházba kényszerült gyerekeket. Arra törekedett, hogy hidat építsen a kórtermi és kinti világ között. 2013-ban pedagógus kategóriában elnyerte a közönség Aranyanyu-díját.

2018.05.31 07:15

Nincs pardon, javában havazik nálunk is

Sokan tartottak tőle, hogy a szokatlanul enyhe idő kitart az ünnepekig, de szerencsére megérkezett a tél és leesett az első komolyabb hó Közép-Európában.

Szerző

Megosztás
2018.11.19 11:16
Behavazott fák a Zala megyei Újudvar határában 2018. november 19-énMTI/ Varga György
Garmisch-Partenkirchen, NémetországAFP/ ANGELIKA WARMUTH
Garmisch-Partenkirchen, NémetországAFP/ ANGELIKA WARMUTH
A hómunkások Kijev belvárosában már november közepén sem unatkoztakMTI/EPA/ Szerhij Dolzsenko

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45