Paks 2 - Vége a titkolózásnak

Publikálás dátuma
2018.05.31. 07:05
Fotó: Bodajki Ákos

Első fokon győzött Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a magyar kormánnyal és a Roszatommal vívott jogi harcban: a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen úgy döntött, hogy a kabinetnek ki kell adnia a Paks II.-projekt megvalósítási szerződéseit. A Fővárosi Törvényszék 45 napot adott a máig titkolt dokumentumok átadására.

Jávor Facebook-oldalán jelentette be: a bírósági határozat kimondja, hogy a magyarországi infotörvény a kormány nemzetközi szerződéseire is érvényes, tehát hiába született egy kétoldalú megállapodás a bővítésről, a közérdekű adatok nyilvánosságát a felek megegyezése nem írhatja felül. A bíróság úgy ítélte meg, hogy nemzetbiztonsági indokkal sem lehet a teljes szöveget titkosítani. Kizárólag azt az érvet fogadta el, hogy a Roszatom szűken értelmezett üzleti titkait ki lehet takarni. Az elsőfokú ítélet így azt is jelenti, hogy az Orbán-kormány 2014 óta jogellenesen – egy orosz állami cég üzleti érdekeit a magyar polgárok jogos igényei elé helyezve – korlátozza a magyar állam történetének legdrágább beruházására vonatkozó adatok megismerhetőségét.

„Négy éve küzdök az eredetileg titkossá minősített szerződések nyilvánosságáért. Az adatvédelmi hatóságnál még 2015-ben kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás hatására a kormány tavaly visszavonta a szerződések minősítését, azonban hiába kértem ki ezután a szerződéseket, azok kiadását – ezúttal üzleti titokra hivatkozással – a kormány megtagadta. Ezt követően bepereltem a kormányt a nyilvánosságra hozatal érdekében, a perbe menet közben a Roszatom is beszállt a kormány oldalán” – idézte fel az előzményeket a Párbeszéd politikusa.

Jávor akkor is fontos eredménynek tartja a Fővárosi Törvényszék döntését, ha a kabinet és az orosz fél várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen; biztos benne, hogy másodfokon vagy a Kúria előtt is nyerni fog a szerződések ügyében. H. M.

Azt is titkolják, kit és mennyiért támogattak
Lapunk hónapokkal korábban közérdekű adatigényléssel fordult az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-hez, kíváncsiak voltunk ugyanis arra, hogy a vállalat az elmúlt években mely szervezeteknek vagy magánszemélyeknek nyújtott támogatást. Ezen túl a pontos szponzorációs összegeket is megismertük volna, ám az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szerint ezek nem publikus adatok. A vállalat „támogatásait nem közpénzből, hanem saját forrásból fedezi” – érveltek, azaz a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz hasonlóan úgy látták, az általuk kezelt pénz elvesztette közpénz jellegét. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ebben az ügyben lefolytatott vizsgálata ugyanakkor azt állapította meg, hogy miután az MVM Paksi Atomerőmű a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában áll, így az általuk kezelt vagyonnal a közvélemény előtt is el kell számolniuk. A hatóság döntése ellenére még mindig nem adták ki a kért adatokat.



Visszavágnak a károsultak

Publikálás dátuma
2018.05.31. 07:04
VÁLASZÚT A precedensértékű ítélet alapján az állam alighanem jobban jár, ha visszaállítja a korábbi, igazságosabb rendszert -
Senkit nem hagynak az út szélén? Sok év elteltével kaphatnak anyagi elégtételt azok, akiknek rokkantsági ellátását jogsértően csökkentette a kormány.

Perek ezreivel kell szembenéznie az államnak, vagy pedig visszakozik a kormány, és a jelenlegi igazságtalan ellátási rendszer helyett visszaállítja a korábbi, de legalábbis ahhoz hasonló szisztémát. Nagyon leegyszerűsítve ezt a két kimenetelt jósolja most a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) azután, hogy alaposan kielemezték a Kúria tavaszi, precedens értékű döntését.

A Kúria ugyanis, ahogyan arról beszámoltunk, kezdeményezte: az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rokkantsági „ellátás összegének kiszámítására irányadó, a korábbi ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabályt”. A strasbourgi bíróság után ezzel a Kúria is kimondta, hogy a nagy felháborodást kiváltó eljárás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, továbbá a magyar alaptörvényt. A „megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról rendelkező”, 2012 január 1-től hatályos törvény okozta jogsérelmet csak az Alkotmánybíróság háríthatja el.

Az, hogy idáig eljutott az ügy, annak a férfinak köszönhető, aki nem volt hajlandó beletörődni a vele történt igazságtalanságba. Az illető 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült. A jogszabályi változások miatt először rehabilitációs, majd rokkantsági ellátást kapott. Ennek összege a felét sem érte el a korábbi rokkantsági nyugdíjnak: a férfi ellátása 91 ezer 535 forintról havi 41 ezer 850 forintra csökkent. Miközben egészségi állapota nemhogy javult volna, inkább romlott.

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a csökkentett ellátásról szóló közigazgatási határozatot, és a hatóságot a ténylegesen bekövetkezett állapotjavulás vizsgálatára kötelezte. A kormányhivatal erre felülvizsgálatot kért a Kúriától – a többit pedig már tudjuk.

Az ellátások összegének csökkenése a perbeli eseten kívül azoknál is tömegesen jelentkezett, akik 2011. december 31-éig rokkantsági nyugdíjasok voltak, ezután pedig az új törvény és az elvégzett komplex minősítés alapján rehabilitációs ellátásra váltak jogosulttá – jelezte Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.

Emlékeztetett rá, hogy 2012. január 1-jétől, ha a „komplex felülvizsgálat” során úgynevezett rehabilitációs ellátást állapítanak meg, akkor 2016. május 1-e előtt az ellátás összege azoknál, akiknek a foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, azoknál pedig, akik tartós rehabilitációt igényelnek, a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával volt azonos. Ebből ráadásul még nyugdíjjárulékot is levontak. 2016. május 1-e óta ezeket az ellátásokat a mindenkori minimálbért alapul véve számítják ki. A MEOSZ elnöke szemléltetésként elmondta, hogy a közfoglalkoztatási bér 2012-ben 71 ezer 800 forint, 2013-ban 75.500 forint, 2014-ben pedig 77.300 forint volt.

A rehabilitációs ellátás összege tehát a „komplex felülvizsgálat” után már semmilyen összefüggést nem mutatott a jogosult korábbi ellátásának összegével, például a rokkantsági nyugdíjjal – hangsúlyozta Kovács Ágnes. Az ellátás összege gyakran annak ellenére csökkent, hogy az érintettek állapota ténylegesen nem javult. Különösen igaz ez a volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok esetében, akiknek ellátását korábban a megszerzett szolgálati idejük, valamint nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetük alapján számították ki.

És még mindig nincs vége. Kovács Ágnes elmondása szerint további negatív változás sújthatta azokat, akik a rehabilitációs ellátás hároméves időtartamának letelte miatt, vagy azért, mert romlott az egészségi állapotuk, ismételt „komplex felülvizsgálaton” vettek részt. Előfordult, hogy az így megállapított összeg még az addig folyósított rehabilitációs ellátásnál is kevesebb lett.

A Kúria döntése nyomán biztosra vehető, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a rokkantsági ellátásra vonatkozó vitatott jogszabályt, a kérdés csak az, mikor. A gond az, hogy még ez a döntés sem tudja orvosolni azok helyzetét, akikről fentebb szóltunk, hiszen ők nem rokkantsági, hanem rehabilitációs ellátásként kaptak sokkal kevesebbet korábbi rokkantsági nyugdíjukhoz képest. Kovács Ágnes arra számít, hogy a károsultak így is tömegesen – ezrével – indítanak majd pereket. Beláthatatlan, hogy összességében hány milliárd forint a tét.

Elégtétel
Megerősítette elmarasztaló ítéletét és további elégtétel megfizetésére kötelezte Magyarországot a strasbourgi emberi jogi bíróság Nagy Béláné rokkantnyugdíjas ügyében – adta hírül a távirati iroda 2016 végén. Az úgynevezett nagykamara szerint a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát azzal, hogy megtagadták Nagy Béláné rokkantnyugdíjának folyósítását. Az első fokon megítélt 10 ezer euró (mintegy hárommillió forint) vagyoni kártérítés mellett 5 ezer euró nem vagyoni kár megfizetésére kötelezték Magyarországot, valamint – a költségek és egyéb ráfordítások megtérítésére – közel 13 ezer eurót is fizetni kellett a baktalórántházai asszony számára.

A MEOSZ elnöke azonban elsősorban nem a perektől vár megoldást. Az igazán üdvözlendő lépés szerinte az lenne, ha a kormány visszaállítaná a korábbi, vagy egy ahhoz hasonló rendszert a jelenlegi jogsértő szabályozás helyett. Ezzel talán azok helyzete is javulhatna, akiket az Alkotmánybíróság döntése nem érint.

A fogyatékos embereket képviselő nagyobb szervezetekkel együttműködve a MEOSZ elemzést készített a törvényi rendelkezésekről, közöttük azokról is, amelyeket a Kúria és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága sérelmez. Az elemzést idén év elején több minisztériumnak is eljuttatták, egyeztetést kezdeményeztek a kormánnyal. Bár az egyeztetés eddig elmaradt, Kovács Ágnes – már csak a Kúria döntése miatt is – bízik abban, hogy a közeljövőben megvalósul.

Kérdéseinket még a parlamenti választás előtt elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amelynek élén időközben Kásler Miklós váltotta Balog Zoltánt. Válasz egyelőre nem érkezett.

Hasonlat
Josef Mengele, az auschwitzi koncentrációs tábor náci orvosának módszereihez hasonlít az, ahogy a kormány felülvizsgáltatja a rokkantakat – állította az MSZP-s Korózs Lajos 2012-ben. A kormány szerinte bizonyíthatóan emberek tucatjait hajszolta öngyilkosságba. Korózs utóbb bocsánatot kért a félresikerült hasonlatért: „Az áldozatokat, a meggyilkoltak még élő hozzátartozóit, csakúgy, mint az emléküket őrző leszármazottjaikat ma is, holnap is kész vagyok megkövetni. A jelenlegi hatalom embertelenségit azonban sem ma, sem holnap nem fogom szó nélkül tűrni".



Szerző

Bírósági hatalomátvétel a Stop, Soros! árnyékában

Publikálás dátuma
2018.05.31. 07:00
Népszava fotó
A kormány egyetlen szempontja az igazságügyi rendszer átalakításával az, hogy létrehozza a Kúria hozzá teljesen lojális párját.

Mivel a Kúria bizonyos ítélkezési tendenciái a jogállamisághoz kötődnek, ami a kormányzat számára elfogadhatatlan, ez az egyik fő indoka annak, hogy az alaptörvény módosításával a hatalom létre kívánja hozni a Közigazgatási Felsőbíróságot – mondta lapunknak Fleck Zoltán. Az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője szerint ennek a célnak tökéletesen megfelel az igazságügyi miniszter által kedden beadott módosítás, amely pusztán felsorolásszerűen tartalmazza az új felsőbíróságot, valamint definiálja a közigazgatási, illetve a rendes bíróságokat.

"A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz." Fleck arra a kérdésünkre válaszolt ezzel, elegendő-e a módosítás szövege arra, hogy a bírósági rendszert a kormányzat a saját képére formálja. Mint mondta, ugyan könnyen elképzelhető, hogy egy fél év múlva, vagy később ismét hozzányúlnak az alaptörvényhez és egy teljesen más bírósági szervezeti rendszert alakítanak ki, de szerinte a mostani módosítás arra utal: a közeljövőben nem kívánnak változtatni a szervezeti rendszeren, például a bírósági igazgatás csúcsszerve továbbra is az Országos Bírósági Hivatal (OBH) marad, s a vezetőjének személye sem változik. Csak nem gondolja, tette fel a kérdést Handó Tündére utalva, hogy az Orbán család barátját eltávolítanák az OBH elnöki posztjáról.

A közigazgatási bíráskodás konkrétumai – így az is, hogy igazgatásilag az OBH alá kerülnek-e közigazgatási bíróságok – a szintén változtatásra váró bírósági szervezeti törvényből derülnek majd ki. Fleck megjegyezte azonban, ahogyan a Kúria, illetve annak elnöke független igazgatásilag az OBH-tól, ugyanez lesz igaz a Közigazgatási Felsőbíróságra is. Az új felsőbíróság, ahogy a módosítás szövege is mutatja, az ítélkezési irányokat fogja meghatározni a közigazgatási bíróságok számára. Márpedig a közigazgatási bíróságokhoz kerül majd az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvita, az adó- és építéshatósági ügyektől egészen a választási-, adatkérési-, vagy sajtóperekig. Ezekben az ügyekben ma a Kúria határozza meg az ítélkezés irányelveit, s miután a kormányzat elégedetlen a működésével, szüksége van egy hozzá lojális felsőbíróságra. A Közigazgatási Felsőbíróság élére esélyes, kiszivárgott nevek is arra utalnak Fleck Zoltán szerint, hogy a kormány egyetlen szempontja a lojalitás volt, amikor az új szerv létrehozásáról döntött. Patyi András NVB-elnök, a Közszolgálati Egyetem rektora, Varga Zs. András alkotmánybíró, volt legfőbb ügyész-helyettes jöhet szóba a pletykák szerint, mondta Fleck, lapunk még Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnökének – Répássy Róbert volt fideszes képviselő unokatestvérének – nevét hallotta emlegetni.

Fleck szerint a Közigazgatási Felsőbírósággal háromfejűvé válhat a magyar igazságszolgáltatási rendszer, hiszen a Kúria mellett az Alkotmánybíróság is a joggyakorlat meghatározásának fóruma, s kérdés, hogy a hatáskörök miként oszlanak majd meg a három szervezet között.

Az alaptörvény módosításának másik, bíróságokra vonatkozó része előírná, hogy a bíráknak a törvények alkalmazásakor, a "jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni". Fleck Zoltán szerint ez a bíró mérlegelési szabadságnak súlyos korlátozását jelenti és egyértelműen ideológiai, politikai célokat szolgál. Például a magyar és a nemzetközi jog ütközésekor, ami manapság gyakorta előfordul és konkrét perekhez is vezet a strasbourgi vagy a luxembourgi bíróság előtt, egy hazai bíró kénytelen a hazai jog primátusa alapján dönteni. Fleck szerint a következő lépés egy "rendes kelet-európai diktatúrában" az lehet, amikor az alaptörvény mondja ki a nemzeti jog elsőbbségét a nemzetközivel szemben. A tanszékvezető szerint ez egy premodern elképzelés, bár szerinte a Fidesz eddig is mindent megtett, hogy megszabja a bírák számára az ítélkezési irányokat. Hozzátette: személy szerint sajnálja a bírákat, és ha ő maga bíró lenne, most azonnal lemondana.

Szerző