Templomok adnak menedéket bevándorlóknak Németországban

Publikálás dátuma
2018.05.31 17:39
A kép 2016-ban készült, amikor szimbolikusan egy menekülteket szállító hajót használtak oltárként egy egyházi szertartás során -
Fotó: /

Nagyjából 500, kiutasított embernek adtak menedéket 2018 első negyedévében német templomok, élve menedékadási jogukkal - közölte a német kormány. Az új adatok nem mutatnak számottevő növekedést 2017 hasonló időszakához képest: akkor az egész évre kivetítve 1 478 deportációt akadályoztak meg a német egyházak. 2016-hoz képest azonban jócskán megnőtt az ezzel a lehetőséggel élők száma: akkor még csak 527 ilyen eset volt egész évbenn - informál az Euronews.

A német belügyminiszter azután hozta nyilvánosságra az adatokat, hogy a szélsőjobbos AfD egyik parlamenti képviselője kérdést intézett hozzá. Az AfD már többször kritizálta a német egyházak menekültmentő akcióját - miközben ragaszkodik ahhoz, hogy a kereszténység szerves része a német identitásnak - jegyezte meg a Deutsche Welle.

AFP fotó

AFP fotó

A templomok azon jogát, hogy menedéket adjanak a bevándorlóknak, 2015 februárjában fogadták el, mikor a Német Bevándorlásügyi hivatal nem hivatalos, jogilag nem kötelező egyezséget kötött a németországi protestáns és katolikus egyházzal ebben a témában. Ez lehetővé teszi a templomok képviselőinek, hogy "kivételesen nehéz esetekben" megakadályozzák a deportációval fenyegetett emberek kiutasítását az országból és ügyüket megfontolásra visszaküldjék a hivatalnak. Egy müncheni bíróság azonban nemrég úgy döntött, a templomok menedéknyújtási jogát felülírja a hivatal által kiadott deportálási rendelet.

A templomok ezen jogát ebben a hónapban vizsgálják felül, és teszik hivatalossá a procedúrát - közölte a belügyminiszter.

A német templomok általában az elöljárók vagy presbiterek javaslatára dönthetnek úgy, hogy menedéket ajánlanak a szerintük erre érdemeseknek, akiknek saját költségükön szállást és ellátást is biztosítanak. A templomnak minden ilyen esetben értesítenie kell a hatóságokat, azonban nem kötelesek publikussá is tenni azt.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző
2018.05.31 17:39

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36