Dániában is megtiltják az arcot fedő fátyol viselését

Publikálás dátuma
2018.05.31. 21:02
AFP / MADS CLAUS RASMUSSEN / RITZAU SCANPIX /

A dán parlament úgy döntött, hogy megtiltja az országban az arcot eltakaró fátyol (mint a burka és a nikáb) viselését a nyilvános helyeken – írja a Reuters.

A tilalomról csütörtökön szavaztak. A törvény megsértéséért első alkalommal ezer, később akár tízezer dán koronás bírságot is kiszabhatnak.

Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Bulgáriában már döntöttek hasonló törvényről, októberben pedig Ausztriában is hatályba lépett az egész arcot takaró fátyol tilalma.

Szerző
Témák
nikáb burka Dánia

Bírságolhatják a hangoskodó turistákat Amszterdamban

Publikálás dátuma
2018.05.31. 19:32
Fotó: AFP / ERWIN SCHERIAU / APA-PICTUREDESK / APA
Kampányt indított Amszterdam, arra kérve a városba érkező turistákat, hogy tartsák tiszteletben a város nyugalmát, ellenkező esetben magas bírságot fizethetnek – írja az MTI.

Amszterdam önkormányzatának tájékoztatása szerint az utóbbi években végzett, az életminőséget vizsgáló felmérések azt mutatták, hogy a városban tapasztalt zajongás, szemetelés és más kellemetlenségek komoly zavaró tényezők a lakosok, a pihenni vágyó turisták, valamint az üzletek számára.

Az Élvezd és tiszteld! mottójú kampány elsősorban a 18 és 34 év közötti, a holland nagyvárosba főként hétvégén, szórakozni érkező férfiakat célozza. A zajongó és szemetelő turisták a bejelentés szerint 140 eurós (mintegy 43 ezer forintos) büntetést kaphatnak, amíg a közterületen ittasan mulatozók 95 eurós (mintegy 30 ezer forintos) bírságra számíthatnak.

A holland és angol nyelvű kampány üzenetét közlekedési eszközökön, szállodákban, éttermekben és köztereken elhelyezett hirdetéseken juttatják el a fiatal férfiak célcsoportjához. Emellett, kihasználva a mobiltelefonok nyújtotta lehetőségeket, amint valaki a belvárosban csatlakozik egy közösségi médiafelülethez, üzenetet kap a kampány részleteiről és a szabályok megszegőit sújtó bírságokról.

A kampány éves költsége 225 ezer euró (mintegy 70 millió forint).

Szerző

Templomok adnak menedéket bevándorlóknak Németországban

Publikálás dátuma
2018.05.31. 17:39
A kép 2016-ban készült, amikor szimbolikusan egy menekülteket szállító hajót használtak oltárként egy egyházi szertartás során -

Nagyjából 500, kiutasított embernek adtak menedéket 2018 első negyedévében német templomok, élve menedékadási jogukkal - közölte a német kormány. Az új adatok nem mutatnak számottevő növekedést 2017 hasonló időszakához képest: akkor az egész évre kivetítve 1 478 deportációt akadályoztak meg a német egyházak. 2016-hoz képest azonban jócskán megnőtt az ezzel a lehetőséggel élők száma: akkor még csak 527 ilyen eset volt egész évbenn - informál az Euronews.

A német belügyminiszter azután hozta nyilvánosságra az adatokat, hogy a szélsőjobbos AfD egyik parlamenti képviselője kérdést intézett hozzá. Az AfD már többször kritizálta a német egyházak menekültmentő akcióját - miközben ragaszkodik ahhoz, hogy a kereszténység szerves része a német identitásnak - jegyezte meg a Deutsche Welle.

AFP fotó

AFP fotó

A templomok azon jogát, hogy menedéket adjanak a bevándorlóknak, 2015 februárjában fogadták el, mikor a Német Bevándorlásügyi hivatal nem hivatalos, jogilag nem kötelező egyezséget kötött a németországi protestáns és katolikus egyházzal ebben a témában. Ez lehetővé teszi a templomok képviselőinek, hogy "kivételesen nehéz esetekben" megakadályozzák a deportációval fenyegetett emberek kiutasítását az országból és ügyüket megfontolásra visszaküldjék a hivatalnak. Egy müncheni bíróság azonban nemrég úgy döntött, a templomok menedéknyújtási jogát felülírja a hivatal által kiadott deportálási rendelet.

A templomok ezen jogát ebben a hónapban vizsgálják felül, és teszik hivatalossá a procedúrát - közölte a belügyminiszter.

A német templomok általában az elöljárók vagy presbiterek javaslatára dönthetnek úgy, hogy menedéket ajánlanak a szerintük erre érdemeseknek, akiknek saját költségükön szállást és ellátást is biztosítanak. A templomnak minden ilyen esetben értesítenie kell a hatóságokat, azonban nem kötelesek publikussá is tenni azt.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző