Kitört a nagy vámháború

Publikálás dátuma
2018.06.01. 07:32
A francia pénzügyminiszter előre engedi az amerikai kereskedelmi minisztert, remélve, talán az is enged majd Fotó: Jacques Demar
Hiába tárgyaltak európai és amerikai megbízottak az idővel versenyt futva a kereskedelmi háború elhárításáról, Washington bekeményített.

Éjfél óta 25 százalékos védővámot vet ki az Egyesült Államok az acéltermékek importjára, s 10 százalékkal vámolja az alumíniumtermékek behozatalát. Ezt erősített meg a Párizsban tárgyaló amerikai kereskedelmi miniszter tegnap délután. Wilbur Ross közölte azt is, hogy az intézkedés az Európai Unióra, Kanadára és Mexikóra vonatkozik.

Az amerikai miniszter előzőleg rohamtempóban tárgyalt a francia pénzügyminiszterrel, hátha sikerül valamilyen közbülső megoldást találni. Donald Trump ugyanis korábban június 1-ig függesztette fel döntését az Európai Unió számára. Az elnök – nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva - márciusban ismertette tervét arról, hogy védővámokkal sújtaná az acél- és alumíniumtermékeket. Ezzel valójában leginkább az olcsó kínai exportdömpingnek akart gátat vetni, de az intézkedés elvben az egész világra érvényes lenne. Kanada és Mexikó akkor mentességet kapott, mert velük újra akarták tárgyalni az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt, most viszont már nekik sem volt kegyelem.

Wilbur Ross azzal indokolta a bejelentést, hogy a megbeszéléseken nem haladtak eléggé. Azt viszont hozzátette, hajlandók a további egyeztetésre minden érintettel. Az utóbbiak azonban egyelőre rendkívül csalódottak. Francia tárgyalópartnere, Bruno Le Maire megjegyezte, az amerikai lépés "igazságtalan és veszélyes".

Az Európai Unió már korábban felszólította Washingtont, hogy - tekintettel a stratégiai szövetségesi viszonyra - ne érvényesítse vele szemben a vámtarifákat. Az európaiak ellenintézkedéseket dolgoztak ki arra az esetre, ha nem sikerülne meggyőzni az amerikaiakat. Elsősorban olyan „ikonikus” amerikai exportcikkeket sújtanának büntető vámmal, mint például a Harley-Davidson motorkerékpárok, a mogyoróvaj, a farmernadrág, illetve bizonyos whiskyfajták.

Cecilia Malmström, az Európai Unió kereskedelmi biztosa a világkereskedelem fekete napjának nevezte a tegnapit. A svéd biztos előzőleg megpróbált egyeztetni Robert Lighthizer, az Egyesült Államok külkereskedelmi főtárgyalójával és már akkor sem volt optimista. „Ha realista módon gondolkodunk, nem hiszem, hogy elkerülhetjük a vámokat, illetve a kvótákat az acélra és az alumíniumra” – mondta újságíróknak. Angela Merkel még az amerikai bejelentés előtt kifejtette, az unió célirányos és határozott választ fog adni, ha Washington a vámok bevezetése mellett dönt. A német kancellár szerint egy ilyen amerikai lépés nem állna összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásaival. Ben Digby, egy brit üzleti lobbista mély csalódottságának adott hangot. Úgy vélte, nagy ára lesz a kereskedelmi háborúnak.

Szijjártó Péter éppen szerdán tárgyalt Washingtonban Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. Az nem derült ki, hogy szóba került-e az amerikai-európai kereskedelmi háború elkerülése. Az MTI beszámolója tartalmaz ugyan egy olyan mondatot, amely szerint a külgazdasági és külügyminiszter biztosította amerikai partnerét arról, hogy "Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába", de semmi nem utal arra, hogy ez a kijelentés az acél- illetve alumíniumvámok ügyére utalt volna. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi miniszteri értekezletén Szijjártó tegnap általánosságban beszélt a szabadkereskedelmi megállapodások fontosságáról. Ehhez még annyit tett hozzá, hogy elvárják "a magyar érzékenységek" figyelembe vételét.

A szólásszabadság határai

Publikálás dátuma
2018.06.01. 07:31
Barcelonában tömegek demonstráltak az elítélt Valtonyc mellett Fotó: Miquel Llop/NurPhoto
Több művészt ítéltek börtönbüntetésre az utóbbi időben szókimondó dalszövegeik vagy megnyilvánulásaik miatt a terrorizmus dicsőítéséért. A kérdés: meddig tart a művészi önkifejezés?

„Reményteli üzenetet akarok küldeni a spanyoloknak: az ETA nagyszerű állam”

„A királynak randevúja lesz a főtéren, a kedvese a nyaka köré tekert kötél lesz”

Ez a két sor egy ismert spanyol rapper, Valtonyc egy-egy dalából származik. Míg az elsőben a mintegy 800 ember haláláért felelős, mára feloszlatott baszk terrorista csoportra, az ETA-ra utal, a másikban a spanyol uralkodóval szemben fogalmaz meg erős kritikát.

Valtonyc a művészi szabadság szellemében írta a kemény sorokat, ám a spanyol állam másképp gondolja: a 24 éves mallorcai rappert – igazi nevén Josep Miquel Arenas Beltrant – a terrorizmus dicsőítéséért és a monarchia sértegetéséért februárban 3,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság. Hiába fellebbezett a szólásszabadságra hivatkozva, a bíróság elutasította. A Spanyol Bírók Szakmai Szövetsége is kiállt az ítélet mellett, mondván, a szólásszabadság nem abszolút jog, vannak határai. A fiatal előadónak egy hete kellett volna bevonulnia a börtönbe, ám egy nappal korábban menekülőre fogta. Ismerősei, támogatói az El País című lapnak csupán annyit árultak el, hogy a Valtonyc talán Belgiumban van.

Függetlenül attól, hogy szeretik-e a zenéjét, óriási felháborodás övezi az esetet Spanyolországban. A történet ugyanis többről szól, mint Valtonyc szövegeiről: a szólásszabadság határairól. A közösségi médiában sokan adtak hangot megdöbbenésüknek, és támogatásukról biztosították a rappert. Fonsi Loaiza újságíró például azt emelte ki egy posztban, hogy míg a 24 éves előadót azért ítélték letöltendő börtönbüntetésre, mert évekkel korábban, kamasz fejjel írt egy dalt, addig Spanyolországban 1900 politikus ellen emeltek vádat korrupció miatt, ám közülük csak 80 van jelenleg börtönben.

A kritikusok különösen azért aggódnak, mert Valtonyc története közel sem egyedi. Míg 2011-ben öt esetben indítottak vizsgálatot a terrorizmus dicsőítése miatt, addig 2016-ban 38-ban. Az eltelt években sokat változott a politikai klíma: az iszlám radikalizmus elleni harc és a katalán függetlenedési törekvések is megnövelhették az érzékenységet. A művészekkel szembeni ítéletek azonban olykor abszurdnak tűnnek.

2016-ban például letartóztattak és öt napig elzárva tartottak két humoristát, akik szatirikus bábelőadásaikkal váltak ismertté, miután az egyik báb egy „Éljen soká az Al-Kaida-ETA” feliratú plakátot tartott a kezében. Nagy felháborodást keltett az idén annak a 24 éves férfinak az esete is, akit 500 eurós büntetés megfizetésére köteleztek, miután egy olyan képet töltött fel az egyik közösségi oldalra, amelyen a saját fejét ráphotoshoppolta egy Jézus-szoborra. César Strawberry, a Def Con Dos spanyol numetal zenekar énekese szintén összetűzésbe került az állammal, miután a szókimondó dalszövegeiről ismert előadó a Twitteren egyebek között azt írta ki, hogy a királyt „egy tortába rejtett bombával” kellene meglepni a születésnapján. Az 54 éves férfit egy éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az ügy kapcsán a BBC-nek azt mondta, a Mariano Rajoy vezette kormány Törökország útjára lépett a kritikus hangok üldözése terén. „Ez egy összehangolt stratégia, rá akarnak ijeszteni az emberekre, hogy ne merjenek felszólalni. Így csorbítják a szabadságjogainkat.”

Török úton
A spanyol állammal szemben kritikus hangok nem véletlenül példálóznak Törökországgal. A közelmúltban egy a spanyolhoz igen hasonló eset okozott felháborodást a fiatalok körében: a török rendőrség május végén Isztambulban letartóztatott egy népszerű rappert, Ezhelt, mert a „szövegei kábítószer-fogyasztásra buzdítanak”. A vád igen súlyos, Törökországban ezért 5-10 év börtönbüntetés járhat. A The Independent idézte Ezhel menedzserét, aki a rapper szabadon engedését követelte. „Egy dal megírása nem lehet bűn. A kormánynak a bűnözőket kellene letartóztatnia. A rap zene arról szól, hogy mi történik valójában az utcákon” – mondta Riza Okcu. A 27 éves zenész – igazi nevén Sercan Ipekcioglu – rendkívül népszerű Törökországban, s augusztusban Budapestre is hivatalos, elvileg augusztus 12-én ad koncertet a Sziget Fesztivál Európa Színpadán.

Nem tudni, lesz-e Trump-Kim Dzsong Un csúcstalálkozó

Publikálás dátuma
2018.05.31. 23:12
Mike Pompeo Fotó: AFP/Kena Betancur

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Kim Jong Csollal tartott megbeszélései utáni sajtóértekezleten kérdésre válaszolva azt mondta: még  nem állítható bizonyossággal, hogy lesz-e csúcstalálkozó Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között – írja az MTI.

Az amerikai diplomácia vezetője mindazonáltal hangsúlyozta: az elmúlt 72 órában „nagyszerű haladást” sikerült elérni, és a megbeszélések Észak-Koreával „jó irányban haladnak”. Pompeo leszögezte: nyilvánosság előtt nem kívánja megvitatni, hogy mit tartalmazhat az Észak-Koreával kötendő megállapodás. Szavai szerint a Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között tervezett csúcstalálkozó „az életben egyszer adódó lehetőség”. 

A sajtótájékoztatón jelen volt Kim Jong Csol is, ám ő nem értékelte a megbeszéléseket, és kérdésekre sem válaszolt. 

Pompeo egy Twitter-bejegyzést is közzétett, amelyben „lényegbevágónak” minősítette az eszmecserét. Megbeszéltük a vezetőink közötti lehetséges csúcstalálkozó prioritásait – fogalmazott.

Donald Trump amerikai elnök korábban úgy fogalmazott, hogy „nagyon pozitívak” az eddigi egyeztetések a szingapúri csúcstalálkozóról. Újságíróknak azt mondta: az Észak-Koreában tárgyaló amerikai delegáció pénteken tér vissza Washingtonba, és várhatóan levelet hoz Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőtől. „Várom, mi lesz a levélben” – jelentette ki Trump. Arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, vajon kialakulóban van-e megállapodás Észak-Koreával, az elnök azt válaszolta: „szerintem nagyon pozitív lesz, a találkozók nagyon pozitívak voltak”.

Szerző