Még háromszáz ismeretlen emlősfaj létezhet

Publikálás dátuma
2018.06.01. 13:11
Illusztráció: pexels.com
A statisztikai adatokat felhasználva szakértők megbecsülték, még hány emlősfajt nem fedeztek fel.

Az elmúlt pár száz év során a természettudósok 5557 emlősfajt írtak le világszerte. Sok kutató szerint mára alig maradt felfedezetlen emlősfaj. Egy új vizsgálat most becslést adott a még hiányzó állatok számára - számolt be az IFLScience alapján a National Geographic

A csapat egy olyan statisztikai módszert használt fel, amellyel korábban a növényfajok számára adtak becslést. Az 1760 és 2010 között ötévente azonosított fajok számából próbáltak következtetni arra, hogy hány emlős várhat még felfedezésre. Az adatok alapján összesen 5860 faj létezhet, tehát még 303-at nem sikerült megtalálnia a tudósoknak.

A szakértők a földrajzi eloszlást vizsgálva arra jutottak, hogy a legtöbb új emlőst a trópusi régiókban, illetve a palearktikus faunatartományban, az Eurázsia és Afrika északi részén fekvő területen lehet majd felfedezni. „Arra számítottunk, hogy a trópusokon lesz a legtöbb faj, mivel ezt a területet tanulmányozzák a legkevesebbet, és rengeteg rejtélyes faj élhet itt” - mondta Fisher.

Ilyen a Szumátrán élő tapanuli orangután, amelyről csak tavaly derült ki, hogy külön fajt alkot.

Szerző
Témák
emlős állatfaj

Trükkösen érnek célba a halspermiumok

Publikálás dátuma
2018.05.31. 14:12
Illusztráció: AFP
Svájci tudósok kiderítették, milyen bonyolult trükkök segítik a halspermiumok célba érését - írta az MTI.

A Berni Egyetem ökológiai és evolúciókutató Intézetének kutatói a Tanganyika-tóban élő bölcsőszájúhal-félék szaporodási taktikáit tanulmányozták, eredményeiket a Science Advances tudományos lap tette közzé.

Sok állatfaj hímjei követnek alternatív taktikákat a petesejtek megtermékenyítéséért folytatott versenyben. A kutatók által vizsgált faj üres csigaházban végzi az ikra megtermékenyítését, ami igen eltérő taktikákat tesz lehetővé - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók megállapították, hogy egyazon faj egymástól különböző hímjei kétféle spermiumot termelnek, van, amelyik a hosszú élettartamra, van, amelyik a sebességre specializálódott. A szaporodási vetélkedésben a hím állatok sokféleképpen növelik az esélyeiket, egyes fajok tüzes színekkel, pompás tollazattal, fenséges aganccsal vagy feltűnő udvarlási rítussal hívják fel magukra a figyelmet.

A Michael Taborsky vezette kutatócsoport azt fedezte fel, hogy az ádáz megtermékenyítési harc speciális spermiumok képződését eredményezheti a hím által követett taktikához igazodva. A faj nagy testű hímjei üres csigaházakat gyűjtenek, amelyekben a nőstények ívnak, egy-egy házban akár húsz nőstény is rakhat ikrát. A módszer azzal a hátránnyal jár, hogy a hímnek elég erősnek kell lennie a nehéz csigaház cipeléséhez, ehhez akár két évet is várnia kell. Ez a várakozási idő teszi lehetővé a kisebb hímeknek, hogy kihasználják a nagy testűek fészekrakó erőfeszítéseit: belopóznak a házba, hogy belülről termékenyítsék meg az odabent petéző nőstényt. Ezek a kis testű hímek sokkal korábban kezdenek szaporodni, mert gyorsan elérik azt a méretet, ami ehhez a parazita taktikához kell.

A két különböző hímtípus ejakulátumának más-más kihívással kell szembenéznie. A kis hímek esetében közvetlenül a lerakott peték közelében bocsátja ki a hal, míg a nagy testű fészekrakó ejakulátumának legalább két centiméterre kell eljutnia, hiszen ez a típus sokkal nagyobb annál, hogy a csigaházba férjen. Ennek a fajnak az eltérő szaporodási taktikát folytató hímjei tehát a spermiumaik tulajdonságait is "hozzáigazítják" a körülményekhez, ezt vizsgálta meg a svájci kutatócsoport. Megmérték a spermiumok teljesítményét az ikrák felé tartó úton és megállapították, hogy a kis hímek spermiumai gyorsan, igen célirányosan úsznak a peték felé, a fészekrakó nagy hímeké ellenben lassan kezdenek, útjuk kevésbé egyenes.

Ez a kisebb teljesítmény azonban a végén kifizetődik. Megfigyelték, hogy a kis hímek spermiumai gyorsan kifogynak a lendületből, 2-3 perc után elpusztulnak, a fészekrakóké viszont sokkal tovább él, így túléli a célig tartó sokkal hosszabb utat. Az eltérő taktikához idomult a spermiumok alakja is: a fészekrakókénak nagy a "feje", hogy elegendő energiát tárolhasson a hosszabb úthoz, a célirányos, egyenes úszás rovására

Szerző
Témák
hal

Fehér bölény született - Képeken Dusanka, a belgrádi állatkert büszkesége

Publikálás dátuma
2018.05.30. 18:42
Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP
Tízmillióból csupán egy bölény születik fehér színűnek, a belgrádi állatkert állománya pedig éppen egy ilyen, nagyon ritka bölényborjúval gazdagodott hétfőn, amikor megszületett Dusanka - számol be az MTI.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap szerint a több indián törzs által is szent állatként tisztelt fehér bölény a remény, az egység, a boldogság és a jövő jelképe, egy-egy példány megszületése az indiánok szerint csodának számít.

Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP

Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP

A bölényborjú egy recesszív gén megjelenése következtében született fehér színűnek, de nem albínónak. Dusanka apja is fehér színű, a belgrádi állatkertbe 2007-ben, borjúként érkezett Amerikából.

Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP

Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP

A belgrádi állatkert dolgozói úgy tudják, Európában még sehol nem született korábban fehér bölény, így azt fontolgatják, értesítik az amerikai testvérintézményeket is a ritka eseményről.

Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP

Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP

Az Egyesült Államokban a legutóbb 2012-ben, Kanadában pedig 2016-ban született fehér bölényborjú.

Szerző