Leggyakrabban törés, fulladás, égés, mérgezés – miatt van szükségük a kisebbeknek orvosra. A tragikus esetek hatoda baleset következménye. Aminek oka lehet olyan népszerű játék is, mint az otthoni trambulin, amelyek „irtására" az angol gyerekgyógyászok már mozgalmat indítottak saját országukban.
Míg a szerényebb körülmények között élő családokban megégnek, vagy a megfelelő gyermekülés híján a bicikliküllő töri, zúzza a gyereklábakat, a módosabbaknál a kerti medence, a tó és a hátsó kertbe telepített trambulin jelent olykor halálos veszélyt – derült ki a Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) által szervezett tegnapi fórumon. Az intenzíves, a traumatológus, az égési specialista, és a mentőorvos ezúttal azért állt ki az újságírók elé, hogy együtt jelezzék: a nyár a gyermekbalesetek szezonja, és így május végén ideje: megtenni a sikeres megelőzésért mindenkinek a magáét.
Az egy évesnél idősebb gyermekek közül még mindig kétszer annyian halnak meg balesetben, mint daganatos megbetegedésben.
Pedig a baleseti sérülések zöme megelőzhető – állította határozottan Kassai Tamás, az Országos Traumatológiai Intézet gyermektraumatológiai osztályának vezető főorvosa. Szerinte ennek egyik legfontosabb eszköze a folyamatos szülői figyelem és előregondolkodás. Azaz nem érdemes megspórolni a térd-, a könyökvédőt, a biciklis bukósisakot, vagy az autóban, a kerékpáron a biztonságos gyermekülést. Például a közlekedési balesetekben meghalt gyerekek száma 2009-2010-ben csökkent a felére, amikor a szülők elkezdték a gyermeküléseket használni.
Mint mondta: a bicikli balesetek legsúlyosabb sérülései között vannak például a küllőbalesetek. Ezeknél a csomagtartóra ültetett gyermek lába szokott a küllőbe szorulni. A következmény gyakran nyílt törés, súlyos csontsérülés, ami aztán később a növekedésben is problémát okozhat.
Gyakoriak a küllőbalesetek, az alsó képen a védő gyerekülés
A hétköznapi el- és leesések láb- és kéztörései mellett egy ideje az új típusú nyári gyerekjátékok okozta – koponya-, nyaksérülések - is a traumatológusok elé kerülnek. Az utóbbiak a népszerű trambulinhoz köthetők. A főorvos szerint ha a játékon egyidejűleg több eltérő súlyú gyerek ugrál, a nehezebb elrugaszkodása és visszapattanása, olyan erővel dobhatja meg a kisebbeket, hogy azoknak szinte esélyük se marad a súlyos sérülés elkerülésére. Kassai Tamás megjegyezte: az angol gyermekgyógyászok egy csoportja mozgalmat indított a kertekben lévő trambulinok fölszámolására.
A Bethesda Gyermekkórház égési osztályára kerülők harmada még nincs három éves – mondta Bene Ruzsena osztályvezető főorvos. Őket gyakran maguk a szülők forrázzák le, amikor vizet melegítenek az esti fürdéshez. Vagy fölültetik a konyhapultra a kicsiket, akik aztán így könnyen elérik a fazekat, vagy a gázrózsát. A legsúlyosabb égések áldozatai azok lesznek, akiknek meggyullad a ruhája, vagy álló vonat tetejére másztak, és megüti őket a magas feszültségű áram. Az utóbbi helyzet gyakran végződik halállal, végtagamputációval. A főorvosnő szerint az égési sérülések élethosszig megmaradó hegekkel, orvosi kezeléssel járnak. A megégett bőrt pótolni kell, a gyerek növekedésével újabb és újabb beavatkozásra van szükség. Ezek a gyerekek gyakran kerülnek – sérüléseik miatt - szociális karanténba is.
Nyáron a tavak, a folyók, a kerti medencék is veszélyforrássá válnak. A legtöbb fulladásos halál a Balatonnál történik – állítja Gesztes Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai vezetője, gyermekintenzív-gyógyász. A balesetek leggyakoribb oka, hogy olyanok is bemennek a mély vízbe, akiknek nincs kialakult vízbiztonságuk, mentőmellényük, nem tudnak úszni. Az orvos azt tanácsolta: úszni nem tudó gyereket mentőmellény nélkül ne engedjenek a szülők a vízbe. Tipikus balesetes helyzetként említette azt is amikor a családi ház kertjében lévő medence, kerti tó okoz tragédiát, mert a néhány percig felügyelet nélkül maradó totyogó vagy néhány éves kicsi beleesik. Az orvosnő szerint már vannak olyan országok, ahol kötelező körbekeríteni, letakarni a kerti vizes medencéket.
