Morál és bírság

A román sofőr tragikus balesete ismét fókuszba helyezte a közlekedési szabályok betartását. Kilenc ember életébe került a mobilkészülékkel való szórakozás vezetés közben. Számtalan ilyen és ehhez hasonló tragédiáról hallunk naponta, ám a megelőzés, valamint szankció mintha nem is volna. Pedig a KRESZ tiltja a gépkocsivezetőknek a telefonálást. Még az is szabályszegés, ha valaki csak azért nyomja meg a készülék gombját, hogy elutasítson egy hívást. 2014-ben a Kúria is kimondta: a volánnál ülő még kézben sem tarthatja a telefont. Ám mindez pusztába kiáltott szó csupán. Hiszen az esetek többségében alig kerül sor bírságolásra. A rendőrjárőrök nemigen foglalkoznak ilyen "aprócska" ügyekkel. Nemrég gyalogosként megálltam az Alkotás és a Tartsay Vilmos utca kereszteződésénél. Amíg vártam, hogy zöldre váltson a lámpa, figyelni kezdtem a sofőröket. Húszból kilenc telefonált, és közben nyomta a gázpedált. Ez hűen tükrözi a mai közlekedési kultúrát, ideértve a gépjárművezetői tanfolyamok rövidségét és a tanulók alkalmasságát is. Mert illene már ott nyomatékosítani az aspiránsok fejében, hogy a telefont elő ne vegyék, ha vezetnek. Amennyiben mégis fittyet hánynának erre, bírsággal kéne szembesülniük.

Építkezés és tömjénfüst

Mint ismeretes, az 1980 körüli ifjúkommunista Orbán Viktorból először radikális fiatal lázadó, majd meggyőződéses liberális, később az MDF-től megüresedett politikai teret betöltő konzervatív, utána a jól csengő polgári, ezt követően a magyar hazát és annak népét egyedül képviselő nemzeti, míg az előző kormányzati ciklusra aztán illiberális Orbán Viktor lett. Azonban itt sem állt meg. Néhány hete a közrádiónak hazudott Kossuth adón adta szokásos pénteki házi interjúját, pontosabban adta elő öntömjénező, álszerény monológját új kormányának, azaz önmagának legfrissebb elképzeléseiről és nagyszabású terveiről, Magyarország jövőjéről. Bejelentette, hogy ők most itt egy régi vágású kereszténydemokrácia fölépítésén dolgoznak. Itt azért álljunk meg egy gondolat erejéig. Ezt a nagy építkezést azzal a KDNP-vel karöltve végzik, amelynek pusztán felvállalt keresztényi értékrendje elegendő ok volt arra, hogy képviselőinek az 1990-es évek elején tett parlamenti felszólalásai alkalmával a nagy nyilvánosság előtt felhangozzék a Fidesz soraiból a gúnyos, alpári szöveg: „Csuhások! Térdre, imához!” Mindezt csak azért említettem meg, mert arra gondoltam: vajon mi lesz itt akkor, ha a kereszténydemokrácia építése közben netán a tömjénfüst is megjelenik? Ugyanis, mint ahogyan az akkor még fiatal demokratáktól megtudhattuk annak idején: „A kereszténydemokraták rögtön megvadulnak, mihelyt tömjénfüstöt éreznek.” Márpedig vadul építkezni nem szabad. Legalábbis nem vezet jóra.

Komáromi Attila