Csökkentené az EB Magyarország uniós agrártámogatását

Publikálás dátuma
2018.06.01 18:25
Illusztráció: Németh András Péter
Fotó: /
Magyarország számára a korábbinál 5 százalékkal kevesebb, 11,7 milliárd euró (3700 milliárd forint) mezőgazdasági támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában - számol be az MTI a brüsszeli bejelentésről. Az EB azt is bejelentette: közel 60 százalékkal növelnék a "LIFE" uniós környezetvédelmi és klímapolitikai program finanszírozását ebben az időszakban, mely büdzséje így elérné az 5,4 milliárd eurót. A javaslat az EP jóváhagyására vár.

Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, ebből 365 milliárd eurót fordítanának az unió közös agrárpolitikájára (KAP). A közvetlen kifizetésekre 265 milliárd eurót, piactámogató intézkedésekre 20 milliárdot, vidékfejlesztésre 79 milliárdot fordítanának. Ehhez hozzájön még 10 milliárd euró a Horizont Európa kutatási és innovációs program keretében.

Magyarország számára 2018-as árakon 10,4 milliárd eurót irányoztak elő, ezen belül a közvetlen kifizetésekre 7,6 milliárdot, vidékfejlesztésre pedig 2,6-ot. Az összeg a bizottsági szakértők számítása szerint folyó áron 11,7 milliárd eurót tesz majd ki, figyelembe véve a jövő évi inflációt. A jelenlegi költségvetési ciklusban az összeg folyó áron 12,4 milliárd euró.

A brüsszeli testület a KAP korszerűsítését, egyszerűsítését javasolja, illetve azt, hogy a tagállamoknak biztosítsanak nagyobb szubszidiaritást és rugalmasságot, továbbá növeljék a környezeti és klímapolitikai ambíciókat. A tervezet értelmében a tagországok rugalmasabban dönthetnek majd a források felhasználásáról, ezáltal pedig a helyi viszonyoknak megfelelő programokat tudnak kidolgozni. Lehetőség lesz arra is, hogy a KAP-források akár 15 százalékát átcsoportosítsák a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés között annak érdekében, hogy prioritásaik és intézkedéseik finanszírozhatók legyenek. A bizottság fokozott figyelemmel fogja követni az előrelépést az elfogadott célok felé.

Kiemelték: az uniós agrárpolitikának továbbra is lényeges részét fogják képezni a közvetlen kifizetések, emellett elsőbbséget fog élvezni a kis és közepes méretű gazdaságok, illetve a fiatal termelők támogatása. A termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összege 60 ezer euró felett csökkenni fog, a kifizetésekre gazdaságonként 100 ezer eurós felső határ vonatkozik majd. A kis és közepes méretű gazdaságok nagyobb hektáronkénti támogatásban fognak részesülni. A tagországoknak pedig közvetlen kifizetéseik legalább 2 százalékával a fiatal termelők indulását lesz kötelességük segíteni.

Az új KAP a mostaninál szigorúbb környezeti és klímapolitikai célkitűzéseket követel meg a termelőktől, amelyeket kötelező, illetve ösztönzőkön alapuló intézkedésekkel kíván elérni. Ezek a feltételek a közvetlen kifizetések előfeltételét képzik majd. A vidékfejlesztésre szánt tagállami forrásoknak pedig legkevesebb 30 százalékát környezeti és klímapolitikai intézkedésekre kell fordítani.

"A közös agrárpolitika az egyik legfontosabb szakpolitikánk, amely minden európai polgár életére hatással van. Ezen javaslatok hozzájárulnak a mezőgazdasági ágazat versenyképességéhez, erősítve annak fenntarthatóságát is" - jelentette ki Jyrki Katainen, az EB munkahelyteremtésért felelős alelnöke.

Ugyancsak pénteken az EB bejelentette: közel 60 százalékkal növelni kívánják a LIFE nevű uniós környezetvédelmi és klímapolitikai program finanszírozását 2021 és 2027 között, amelynek büdzséje így elérné az 5,4 milliárd eurót. A fókuszban a zöld energia, a természet és a biodiverzitás védelme, a klímaváltozás elleni harc lesz a tervek szerint.

A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Szerző
2018.06.01 18:25

Ötször nagyobb a jólét Budapesten, mint Nógrád megyében

Publikálás dátuma
2018.09.23 13:27
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Még a főváros és Pest megye között is jelentős a különbség.
A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – írja a Portfolio Virág Balázs Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása alapján. A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója hozzátette: ezen a jelentős területi fejlettségi különbségen az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram sem igazán tudott enyhíteni. A portál szerint az előadáson elhangzott, hogy – az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest Budapesten 136 százalék volt a legutóbbi, 2016-os adat szerint, míg ugyanez Nógrád megyében mindössze 29 százalékos volt, azaz a megye átlagában 4,7-szeres a jóléti különbség. – Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában ugyanez a két szám 136 százalék és 38 százalék, tehát 3,6-szeres a különbség. – de jelentős a különbség a közép-magyarországi régiót alkotó Budapest (136 százalék) és Pest megye (70 százalék) között is. – Győr-Moson-Sopron megye az uniós átlag 92 százalékánál állt, míg a dél-dunántúli és dél-alföldi megyék csak 40-50 százalék körül.
2018.09.23 13:27
Frissítve: 2018.09.23 13:27

Sokan hagyták az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését, a roham miatt áremelkedés lehet

Publikálás dátuma
2018.09.23 11:29
FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
Iparági információk szerint csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel.
Minden évben szeptember 15-én indul a hivatalos fűtési szezon Magyarországon, és idén is rengeteg család hagyta az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését – hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum. A portál iparági információk alapján azt írja: már most jellemző, hogy
csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel. A roham miatt áremelkedésre számíthatnak a családok: kiszállási díjtól függően, 15-30 ezer forint között mozog egy általános ellenőrzés.
A cikkben kiemelik, hogy az ellenőrzés nagyon is ajánlott, hiszen a fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak. A gázkészülék lángőrét tilos kiiktatni, működését nem szabad műszakilag módosítani. Noha a radiátorok légtelenítését magunk is elvégezhetjük, a hőtermelő-berendezések ellenőrzését csak gázszerelői igazolvánnyal rendelkező, szakképesített személy intézheti.
2018.09.23 11:29
Frissítve: 2018.09.23 11:29