Közös tiltakozásra hív a PDSZ

Publikálás dátuma
2018.06.02 07:08
Tüntetés tavaly áprilisban - Forrás: PDSZ/Facebook

Tiltakozik az alaptörvény újabb módosítása ellen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), és erre szólítja fel a szakszervezeti konföderációkat is. A tömörülés úgy látja, hogy az alaptörvény hetedik módosításának javaslata veszélyezteti például gyülekezés vagy a független bíráskodás alapjogát.

A PDSZ tegnapi közleménye szerint a 4. cikk (amely úgy módosulna, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán-és családi életének, valamint otthonának sérelmével) látszatra elfogadható elvárás lenne, ám végső soron az vezethető le belőle, hogy tiltakozó rendezvények nem lehetnek majd magánlakások hallótávolságában.

A 6. cikk arra teremt lehetőséget, hogy különváljon a rendes bíráskodás és az úgynevezett közigazgatási bíróság jogintézménye. "Félő, hogy a mai helyzetben a politikai hatalomgyakorlás egyik eszközével van dolgunk, nem szakmailag indokolt megoldásról" - írta a szakszervezet országos választmánya. Szerintük a 7. cikk is az igazságszolgáltatás befolyásolására tett kísérletet, hiszen a bírói mérlegelés hagyományos eszköztára helyett ítélethozatalkor a fő igazodási pont az alkalmazott jogszabály indoklása lesz.

A PDSZ a hazai szakszervezeti konföderációk mellett a nemzetközi társ-szakszervezeteket is megkeresi, kikérve véleményüket a javaslatok és a jogállamiság viszonyáról. Véleményüket az országgyűlési képviselőknek is eljuttatják majd.

Szerző

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.