Leáll az MKB öt napra

Június 30. és július 4. között komplex informatikai rendszerátállítást végeznek az MKB Banknál, ez alatt elérhetetlen lesz a bank. Az átállás időszakában csak a bankkártyákat lehet majd használni, de azokat is csak az előre beállított egyenleg erejéig - írja a hvg.hu.

Az ötnapos bankszünet alatt a teljes informatikai alaprendszert lecserélik az MKB-nál, beleértve a hardvereket is. Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes ígérete szerint az átállás után gyorsabban és jobban ki tudják majd szolgálni az ügyfeleket. Konkrétan:

15 perc alatt megnyitják majd az új bankszámlákat,
30 perc alatt elbírálják és folyósítják a fedezetlen hiteligényléseket,
9 nap alatt pedig a jelzáloghiteleket,
a hitelbírálati folyamat egyes lépései digitálisan követhetővé válnak.
A vállalati ügyfelek részére a garanciák kibocsátása egyszeri, keret jellegű szerződéskötés után rövidített folyamatban, az ügyfél általi egyoldalú megbízással kezdeményezhető lesz a közép- és nagyvállalati ügyfélkörben. A hitelezési folyamatok hatékonyabbá válnak, a kisvállalati ügyfelek részére akár 24 óra alatt előminősítést készítenek.

A bank tájékoztatása szerint a megújulási projektet 2,5 évvel ezelőtt kezdték, a rendszer terhelhetőségét több mint 14 ezer teszttel vizsgálták. A program átvilágítással indult, azt követően választották ki a folyamatokat legjobban támogató informatikai rendszert, beszállítót és az integrációt elvégző csapatot. Az átalakítás során arra törekedtek, hogy az ügyfelek által megszokott felületeket a legkevésbé módosítsák. Az átállás során közel 4 millió adatot vezetnek át az új rendszerbe, 11 rendszert fognak archiválni. A vezérigazgató-helyettes üzleti titoknak nevezte a fejlesztés költségeit.

Szerző

Brexit - Összeomolhat egy-egy gazdasági központ

Publikálás dátuma
2018.06.03. 13:49
FOTÓ: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Apokaliptikus fejleményekre felkészítő forgatókönyvek is készülnek vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalásokért felelős minisztériumban arra az esetre, ha Nagy-Britanniának a kilépés időpontjáig nem sikerül kereskedelmi megállapodásra jutnia az Európai Unióval.

A The Sunday Times konzervatív vasárnapi brit lapnak név nélkül nyilatkozó minisztériumi illetékesek elmondták: készenléti tervezés folyik például arra, hogy a délkelet-angliai Dover évente 2,5 millió kamiont fogadó kikötőjének működése "a Brexit utáni első napon" összeomlik.

A lap egyik minisztériumi forrása szerint e forgatókönyv alapján Délnyugat-Angliától az északi Skóciáig a szupermarketekben két napon belül elfogyna az élelmiszer, a kórházak két héten belül gyógyszer nélkül maradnának, és a második hét végére elfogyna az üzemanyag is. A tervek alapján a hatóságok repülőgépek bérlésével vagy a brit királyi légierő (RAF) szállítógépeivel igyekeznének eljuttatni a legfontosabb árucikkeket és gyógyszereket az ország minden zugába.

A Brexit-tárgyalásokért felelős minisztérium szóvivője a lapnak megerősítette, hogy "folytak megbeszélések" ilyen jellegű forgatókönyvekről, az illetékes azonban "teljesen hamisnak" nevezte azt a beállítást, hogy ezeknek a forgatókönyveknek esélyük lenne a megvalósulásra.

Arra mindazonáltal brit hivatalos személyiségek és az üzleti szektor képviselői is felhívták már a figyelmet, hogy ha nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val, és emiatt a brit EU-tagság megszűnése után vámadminisztrációs eljárásokat kell alkalmazni a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben, az legalábbis súlyos költségekkel és potenciális fennakadásokkal járhat.

Jon Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője a londoni alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának minapi meghallgatásán elmondta: az HMRC becslése szerint - amely a különböző elemzői számítások középértékét veszi alapul - a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50 fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése. Közölte: évente hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült Királyságból az Európai Unió más piacaira. Ez önmagában 6,5 milliárd font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos költség az EU-piacról származó - éves tételszámban jórészt a brit exportmennyiségnek megfelelő - importban is megjelenne, vagyis ez az adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd fontba (több mint 4700 milliárd forint) kerülne.

Thompson szerint az egyéb EU-szabályozási - például eredetigazolási - kötelmek ehhez "még néhány milliárdot" hozzáadnának, így a költségtöbblet elérheti a 17-20 milliárd fontot.

A japán Honda autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház meghallgatásán elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek az uniós beszállítóktól származó részegységeket hozó kamionok, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.

A Honda szakértői szerint, ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (csaknem 310 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.

Szerző
Témák
Brexit

Mennyire vagyunk szegények?

Publikálás dátuma
2018.06.02. 10:56
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

Egy négyfős családnak havonta 262 ezer forint kell a létminimumhoz, 341 ezer forint ahhoz, hogy elérjék a társadalmi minimumot, vagyis fedezni tudjanak egy váratlan kiadást. Tavaly a magyar háztartások közel fele tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, azaz a lakosság 53 százaléka olyan háztartásban él, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint - írja a privatbankar.hu.

A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján 2016-ban és 2017-ben is közzétette a létminimum értékeket.

2017-ben a korábbi KSH módszertan, és a KSH által felvett háztartási statisztikai adatállomány adatai alapján a létminimum egy főre jutó összege: 90 450 forint volt. Ez két keresős és két gyermeket nevelő háztartás esetében: 262 305 forint. 2016-ban a létminimum összege 88 619 forint volt.

Magyarországon 2017-ben ez alapján a háztartások 25 százaléka élt a létminimum háztartásra jutó összegét el nem érő bevételből. Ezek a háztartások nagyobb létszámúak, mint a létminimum felett élők, ezért a magyar társadalom 30 százaléka él olyan háztartásban, amelynek nincsen akkor háztartási szintű bevétele, amely fedezi a létminimum összegét.

Társadalmi minimum

Az elemzés kitér arra, hogy a létminimum értékének 2017. évi bemutatásakor is jelezték, hogy a szükséges egy régi-új mérőszám a társadalmi minimum értékének meghatározása.

A társadalmi minimum meghatározása a Policy Agenda által kifejlesztett módszertanon alapul, ugyanazon a definíción alapul, amelyet 1990/1991-ben dolgozott ki a létminimummal foglalkozó parlamenti albizottság. Ez alapján a társadalmi minimum a következőt fejezi ki: szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”

A Policy Agenda építve a létminimum számításra 2018-ban első alkalommal közli ezt az értéket (2017. évre, 2016. évre és 2015. évre vonatkozóan). A háztartások költségvetési (részletes kiadási és bevételei adatait tartalmazó adatok) statisztikai adatbázisa segítségével meghatározták, hogy különböző háztartások esetében mekkora a létminimum összege a vizsgált évben. Ezt követően meghatározták, hogy a létminimum felett élő háztartások esetében melyek tudnak megtakarítani az adott hónapban megszerzett jövedelmükből.

Annak érdekében, hogy ne torzítson aránytalanul a kapott minta, ezért feltétel továbbá az is, hogy a háztartás megtakarítási képessége ne legyen irreálisan nagy vagy kicsi. Ezért figyelmen kívül hagyták a megtakarítással rendelkező és létminimum felett élő háztartások közül legalacsonyabb és legmagasabb megtakarítási összeget bevallók 5 százalékát.

Ez alapján 2017-ben az egy fős háztartás társadalmi minimum értéke: 117 720 forint. A létminimum számításnál ismert módszertan alapján meghatározható a különböző háztartástípusok társadalmi minimum értéke. Ez alapján egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében: 341 388 forint a társadalmi minimum értéke.

Mindezek alapján 2017-ben a magyar háztartások: 48 százaléka tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, ez alapján kiszámolva kijelenthető, hogy a lakosság 53 százalék olyan háztartásban él, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint.

Szerző