Merkel közzétette reformelképzeléseit

Publikálás dátuma
2018.06.04 07:33
Merkel „befektetési büdzsét” akar. FOTÓ: AFP
Fotó: /
Emmanuel Macron és Angela Merkel június végére ígérte, hogy előállnak az euróövezet átalakítására vonatkozó reformjukkal. A német kancellár megszellőztette erre vonatkozó elképzeléseit a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hasábjain. Kifejtette, azokat az országokat, amelyek súlyos nehézségekbe kerülnek, hitelekkel támogatnák.

Merkel úgynevezett befektetési költségvetést javasol a közös uniós valutát alkalmazó államok számára. Ezt fokozatosan vezetnék be. Az alapok arra szolgálnak, hogy felgyorsítsák a gazdasági növekedést az egyes tagországokban, s elősegítsék felzárkóztatásukat. „Az egyelőre vita tárgya, hogy ez a kiegészítő költségvetés csak az euróövezeti országokra vonatkozzon-e.

A kancellár kifejtette az Európai Valutaalapra vonatkozó elképzeléseit is, amely az Európai Stabilitási Mechanizmusból nőne ki. (A Stabilitási Mechanizmust az eurózóna válságkezelésére hozták létre 2012-ben. Kezdetben 200 milliárd euró volt hitelkihelyezési képessége, ez később 500 milliárd euróra bővült.) Merkel kifejtette, hogy amennyiben a teljes eurózóna veszélybe kerülne, úgy a Valutaalap hosszú távú hiteleket biztosíthatna a bajba került államok számára. A hitelt 30 évre adnák, folyósítását strukturális reformok megvalósításához kötnék. A kancellár emellett rövidtávú, öt évre szóló hitelről is említést tett. Ezzel azoknak az országoknak segítenének, amelyek „külső okok miatt” kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe. Ez esetben azonban nem köteleznék az adott államot reformokra.

Angela Merkel kifejtette, az Európai Unió következő, 2021-től 2027-ig szóló hétéves költségvetéséről a vitát még a 2019 májusában esedékes európai parlamenti választás előtt le kell zárni. „A mai bizonytalan időkben Európának mindenkor cselekvőképesnek kell lennie. Ha a tárgyalásokat elodázzuk, elképzelhető, hogy egy évig nem tudunk Erasmus-ösztöndíjakat kiadni, későbbre kellene halasztani az EU határvédelmi szerve, a Frontex kiépítését, nem lehetne elkezdeni fontos projekteket.”

Merkel az interjúban felkarolta Emmanuel Macron francia elnök azon ötletét, amely szerint a NATO-n belül létre kell hozni egy bármikor bevethető katonai egységet. Ez azonban „nem jöhet létre a közös védelmi-politikai együttműködés nélkül” – fejtette ki. Ez azért új elem, mert Ursula von der Leyen német védelmi miniszter mindeddig elutasította a francia elnök felvetését.

Szerző
2018.06.04 07:33

Orvosai szerint is megmérgezték a Pussy Riot aktivistáját

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:50

Fotó: AFP/Picture-Alliance/
Pjotr Verzilov már túljutott az életveszélyen, korábban ideiglenesen elvesztette látását, hallását és beszédképességét is.
 Valószínűleg megmérgezték a Pussy Riot orosz ellenzéki pop punk zenekar Berlinben kezelt aktivistáját, kezelőorvosai keddi tájékoztatása szerint nincs más magyarázat a tüneteire.    A Charité egyetemi klinika sajtótájékoztatóján elmondták, hogy Pjotr Verzilov túljutott az életveszélyen, visszanyerte eszméletét, állapota javul. Tudata még nem tisztult ki teljesen, de várhatóan nem szenved maradandó károsodást - írja az MTI.
Tüneteit nagy dózisú méreg okozhatta, amely a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszert támadta meg. Az anyagot még nem sikerült pontosan beazonosítani, és azt sem tárták még fel, hogy miként került a szervezetébe.
2018.09.18 15:50
Frissítve: 2018.09.18 16:19

"Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában"

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:09
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
„A kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”– mondta az orosz elnöknek.
Kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalása előtt – írja az MTI. A kormányfő a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat. „Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak” – mondta Putyinnak. Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat” – fogalmazott. A miniszterelnök közölte: azt nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat. Orbán azt mondta, azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát – amellyel a hanyatlást sikerült emelkedésre változtatni –, és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában. Az orosz elnök arról beszélt: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában és a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Putyin méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, s idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Az orosz elnök szerint a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.
Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot. 
2018.09.18 15:09
Frissítve: 2018.09.18 17:07