Merkel úgynevezett befektetési költségvetést javasol a közös uniós valutát alkalmazó államok számára. Ezt fokozatosan vezetnék be. Az alapok arra szolgálnak, hogy felgyorsítsák a gazdasági növekedést az egyes tagországokban, s elősegítsék felzárkóztatásukat. „Az egyelőre vita tárgya, hogy ez a kiegészítő költségvetés csak az euróövezeti országokra vonatkozzon-e.
A kancellár kifejtette az Európai Valutaalapra vonatkozó elképzeléseit is, amely az Európai Stabilitási Mechanizmusból nőne ki. (A Stabilitási Mechanizmust az eurózóna válságkezelésére hozták létre 2012-ben. Kezdetben 200 milliárd euró volt hitelkihelyezési képessége, ez később 500 milliárd euróra bővült.) Merkel kifejtette, hogy amennyiben a teljes eurózóna veszélybe kerülne, úgy a Valutaalap hosszú távú hiteleket biztosíthatna a bajba került államok számára. A hitelt 30 évre adnák, folyósítását strukturális reformok megvalósításához kötnék. A kancellár emellett rövidtávú, öt évre szóló hitelről is említést tett. Ezzel azoknak az országoknak segítenének, amelyek „külső okok miatt” kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe. Ez esetben azonban nem köteleznék az adott államot reformokra.
Angela Merkel kifejtette, az Európai Unió következő, 2021-től 2027-ig szóló hétéves költségvetéséről a vitát még a 2019 májusában esedékes európai parlamenti választás előtt le kell zárni. „A mai bizonytalan időkben Európának mindenkor cselekvőképesnek kell lennie. Ha a tárgyalásokat elodázzuk, elképzelhető, hogy egy évig nem tudunk Erasmus-ösztöndíjakat kiadni, későbbre kellene halasztani az EU határvédelmi szerve, a Frontex kiépítését, nem lehetne elkezdeni fontos projekteket.”
Merkel az interjúban felkarolta Emmanuel Macron francia elnök azon ötletét, amely szerint a NATO-n belül létre kell hozni egy bármikor bevethető katonai egységet. Ez azonban „nem jöhet létre a közös védelmi-politikai együttműködés nélkül” – fejtette ki. Ez azért új elem, mert Ursula von der Leyen német védelmi miniszter mindeddig elutasította a francia elnök felvetését.
