Nyomás alatt tartják Phenjant

James Mattis amerikai védelmi miniszter azt közölte, az Egyesült Államok mindaddig nyomás alatt tartja Észak-Koreát, amíg az ország nem tesz visszavonhatatlan és egyértelmű lépéseket a nukleáris leszerelés felé. Hozzátette, egyelőre a Phenjannak szemben hozott ENSZ határozatok is érvényben maradnak. Mindezt Szingapúrban jelentette ki, amikor japán és dél-koreai kollégájával folytatott megbeszéléseket.

Donald Trump amerikai elnök pénteken erősítette meg, hogy megtartják a június 12-re, Szingapúrba tervezett csúcstalálkozót az észak-koreai vezetővel, Kim Dzsong Unnal. Egy héttel korábban, csütörtökön Trump lemondta a találkozót.

Onodera Icunori japán védelmi miniszter azt követelte, továbbra is lépjenek fel keményen a sztálinista állammal szemben. Utalt arra, a korábbi tapasztalatok azt mutatják, nem szabad Phenjant már tárgyalási készségéért jutalmazni. Az országnak konkrét lépéseket kell tennie nukleáris fegyverarzenálja és ballisztikus rakétarendszere leépítésére.

Más irányvonalat követel Dél-Korea. Szong Joung Mu védelmi miniszter szerint bizalommal kell közeledni Észak-Koreához. Szöul egyértelműen a tárgyalásokra épít. A védelmi tárcavezető annak a véleményének adott hangot, ha megkérdőjelezik Kim Dzsong Un tárgyalási készségét, azzal a teljes párbeszéd sikerét kockára teszik. Elismerte ugyanakkor, vannak különbségek abban a kérdésben, milyen mértékben szabaduljon meg atomfegyvereitől Phenjan. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a tárgyalások során nem szabad a legutóbb felmerült véleménykülönbségekre koncentrálni.

A közeledésben fontos előrelépés az is, hogy a két Korea múlt héten megállapodott abban: újabb találkozót tartanak a koreai háború (1950-1953) során szétszakított családok számára, emellett pedig júniusban magas rangú katonai találkozót is terveznek.

Hogy Phenjan ezúttal komolyan gondolja a közeledést, az is jelzi, Észak-Koreában hatalmas poszterek jelentek meg, amelyek az április 27-i panmindzsoni deklarációt hirdetik. A két koreai vezető, Kim Dzsong Un és Mun Dzse In ekkor állapodott meg egyebek mellett arról, hogy még az idén békemegállapodás születik a két ország között.

Szerző

Az orosz elnök és az ő kelet-európai tanítványai

Publikálás dátuma
2018.06.04. 07:37
Orbán rendre bírálja az EU politikáját. FOTÓ: AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök Közép- Kelet-Európában is hű szövetségesekre számíthat. Orbán Viktor magyar kormányfő nem egyszer bírálta az EU Oroszországgal kapcsolatos politikáját, illetve Putyin elnök csak legutóbbi elnöki ciklusa alatt háromszor is járt Magyarországon. Budapest azonban a Szkripal-ügy kapcsán is beállt a sorba, nem folytatott különutas politikát, szemben például Ausztriával, hiszen Bécstől eltérően kiutasított egy orosz diplomatát, amit – amint a Kommerszant című lap egyik cikkében megjegyezte – Moszkva „barátságtalan és megalapozatlan lépésnek” minősített, és a kölcsönösség alapján szintén kiutasított egy magyar diplomatát.

A magyar kormány mindenesetre nem politikai okokból bírálja az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket. A külgazdasági minisztérium tavaly januárban 6,5 milliárd dollárra becsülte azt a kárt, ami a magyar gazdaságot éri a büntetőintézkedések miatt. Független szakértők ezt erőteljesen túlzónak tartják.

Ami a többi oroszbarát országot illeti, Robert Fico volt szlovák kormányfő szintén több ízben fejezte ki nemtetszését a szankciós politika kapcsán, utóda, Peter Pellegrini azonban nem adta jelét annak, hogy különösebben szívén viselné az EU és Oroszország kapcsolatának sorsát. Amikor áprilisban, Brüsszelben járt, azt közölte, az általa irányított kabinet is hű marad az euro-atlanti értékekhez és elvekhez.

Az Európai Unió politikusai közül még Orbánon is túltesz Milos Zeman, már ami a januárban újraválasztott cseh köztársasági elnök oroszbarátságát illeti. Többször is károsnak nevezte a szankciókat, amelyek szerinte mind a cseh mezőgazdaságra, mind az iparra negatív hatással vannak. Feltűnő volt, hogy a Szkripal-ügyben Oroszország egyik legnagyobb védelmezője volt, azt állította, Csehországban is állítottak elő a kettős ügynök megmérgezésére használt novicsok nevű vegyületet. Később azonban a katonai hírszerzés cáfolta az elnököt. Nagy feltűnést keltett egy még 2014-ben, az orosz televízió 1-es csatornáján elhangzott interjúja is. Kifejtette, nem ő az egyedüli vezető uniós politikus, aki kétségekkel szemléli a Moszkvával szemben hozott intézkedéseket. Szerinte a szankciók a „loss-loss” stratégiát követik, vagyis mindkét fél csak veszít velük. Zeman arra a kérdésre, Prága érez-e nyomásgyakorlást Washington részéről amiatt, mert eltér a véleménye az ukrán kérdést illetően más uniós tagországokétól, azt válaszolta, „nemcsak Csehország, hanem Szlovákia, Magyarország és – úgy tűnik – Ausztria is”. Zeman azt is közölte, meglátása szerint Oroszország igazat állít, amikor azt mondja, semmi köze az ukrajnai eseményekhez. „Bizonyítékkal” is szolgált, mert mint mondta, Szergej Lavrov is meggyőzte erről.

Andrej Babis kinevezett cseh miniszterelnök ugyan Zeman szövetségese, mégis jóval józanabb külpolitikát képvisel, mint az államfő. Egy, az EurActiv portáljának tavaly februárban – tehát még kinevezése előtt készült – interjújában ellenséges országnak nevezte Moszkvát. Babis aligha él vétójogával a szankciók meghosszabbításakor.

Szerző

Kína nem fél a kereskedelmi háborútól

Publikálás dátuma
2018.06.04. 07:37
Kína évente 375 milliárd dollárral többet ad el Amerikának, mint amennyit vásárol. FOTÓ: AFP
Peking figyelmeztette Washingtont, hogy sutba dobja az eddig létrejött elvi egyetértést, ha az amerikaiak érvényesítik vele szemben a kilátásba helyezett vámelőírásokat.

A Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség vasárnapi közleménye emlékeztetett arra, hogy a múlt hónapban elvi megállapodás született Kína és az Egyesült Államok között a kétoldalú kereskedelemben mutatkozó igen jelentős, évi 375 milliárd dolláros kínai többlet csökkentéséről. A kínaiak megígérték, hogy az eddiginél több amerikai árut és szolgáltatást fognak vásárolni.

Az elmúlt napokban intenzív megbeszéléseket folytatott egymással Washingtonban Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter és Liu He kínai miniszterelnök-helyettes, akiről tudni érdemes, hogy a Harvard egyetemen végzett, és nagyon jól ismeri az ameriki gondolkodásmódot.

"Annak érdekében, hogy ezt a konszenzust valóra váltsuk, a két fél számos területen, így például a mezőgazdaságot és az energetikát illetően jó párbeszédet folytatott egymással, és konkrét haladást sikerült elérni" - írta a Hszinhua, hozzátéve, hogy a részleteket még mindkét félnek hivatalosan meg kell erősítenie.

A kínai hírügynökségi közlemény azonban kitért arra is: az elért eredmények alapja az a kiindulópont volt, hogy a két partnernek félúton kell találkoznia, és nem folytatnak egymással kereskedelemi háborút. Ha viszont az Egyesült Államok kereskedelmi szankciókat vezet be, ide értve a vámtarifaemelést, akkor "érvényét veszti minden olyan gazdasági és kereskedelmi eredmény, amire a felek a tárgyalások során jutottak".

A felek kölcsönösen mintegy 150 milliárd dollár összértékű extra vámtétel kiszabásával fenyegetik egymást, miközben mindketten azt állítják, hogy céljuk a kereskedelmi háború elkerülése. Kína azt is hangoztatja, hogy következetesen törekszik importjának növelésére minden országból, beleértve az Egyesült Államokat is. A reform, illetve a bővülő belföldi kereslet igényeinek a kielégítése a kínai nemzeti stratégia részét képezi - állítják Pekingben.

A múlt héten már úgy látszott, hogy Wilbur Ross és Liu He megbeszélései nyomán a két gazdasági óriás között "kereskedelmi tűzszünet" köttetik, amikor a Fehér Ház kilátásba helyezte, hogy 50 milliárd dollár értékben kíván behozatali vámmal terhelni bizonyos kínai cikkeket, továbbá az a szándéka, hogy korlátozza a kínaiak amerikai beruházásait, illetve szigorúbb ellenőrzést vezessen be a Kínának szánt amerikai exportcikkek vonatkozásában.

A Global Times című, kínai állami ellenőrzés alatt álló angol nyelvű lap ezután vezércikkben tett szemrehányást az Egyesült Államoknak, amiért az hajlamos saját véleményének a megváltoztatásásra, és arra, hogy újabb és újabb követelésekkel álljon elő. A Global Times szerint az nem fog menni, hogy Amerika importvámokat is bevezessen, valamint ugyanakkor bővíthesse is exportját Kínába.

A Hszinhua hírügynökség ezzel párhuzamosan olyan kommentárt tett közzé, amely szerint az Egyesült Államoknak nem kellene ismételten próbára tennie, provokálnia Kínát. A pekingi kormány nem akar kereskedelmi háborút, de nem is fél attól, és ez az álláspont semmit nem változott - írta a Hszinhua.

Wilbur Ross, aki eddig Washingtonban folytatott egyeztetéseket Liu He kínai kormányfő-helyettessel, a hét végén Pekingbe érkezett, hogy ott folytassák az eszmecserét. "Eddigi találkozóink barátiak és őszinték voltak, és lefedtek néhány hasznos témakört az egyes specifikus exportügyek közül" - fogalmazott érkezési nyilatkozatában az amerikai miniszter.

Eközben Steven Mnuchin, az amerikai pénzügyi tárca irányítója arról beszélt: Washington "strukturális változásokat" is szeretne látni a kínai gazdaságpolitikában, túl azon, hogy több amerikai árut és szolgáltatást akarna eladni Kínának. Ez alatt elsősorban azt értik az amerikai fővárosban, hogy Kína a joint venture előírások révén ne erőltesse az amerikai technológia átadását úgy, ahogyan eddig.

Trump megkegyelmezhet önmagának?
Hajmeresztő állítást tett Rudy Giuliani, Donald Trump egyik jogi tanácsadója vasárnap az ABC tévéhálózatnak nyilatkozva, a 2016-os amerikai elnökválasztási kampánnyal kapcsolatos orosz beavatkozási kísérletek - és a republikánus elnökjelölti kampánystáb, illetve az oroszok közötti esetleges összejátszás - ügyében folyó különleges ügyészi vizsgálatról. Giuliani szerint lehetséges, hogy az elnöknek jogában állna kegyelemben részesítenie önmagát, de nincs ilyen terve. Egy nappal korábban kitudódott: ha Robert Mueller külünleges ügyész nagyesküdtszék elé idézné az elnököt az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, akkor Trump jogászai ez ellen tiltakoznának. Giuliani nem osztja azt a nézetet, hogy az elnök beidézése semmilyen körülmények között nem lenne elképzelhető, de amellett kitart, hogy Trump nem követett el semmi felróhatót.