Vlagyimir Putyin orosz elnök Közép- Kelet-Európában is hű szövetségesekre számíthat. Orbán Viktor magyar kormányfő nem egyszer bírálta az EU Oroszországgal kapcsolatos politikáját, illetve Putyin elnök csak legutóbbi elnöki ciklusa alatt háromszor is járt Magyarországon. Budapest azonban a Szkripal-ügy kapcsán is beállt a sorba, nem folytatott különutas politikát, szemben például Ausztriával, hiszen Bécstől eltérően kiutasított egy orosz diplomatát, amit – amint a Kommerszant című lap egyik cikkében megjegyezte – Moszkva „barátságtalan és megalapozatlan lépésnek” minősített, és a kölcsönösség alapján szintén kiutasított egy magyar diplomatát.
A magyar kormány mindenesetre nem politikai okokból bírálja az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket. A külgazdasági minisztérium tavaly januárban 6,5 milliárd dollárra becsülte azt a kárt, ami a magyar gazdaságot éri a büntetőintézkedések miatt. Független szakértők ezt erőteljesen túlzónak tartják.
Ami a többi oroszbarát országot illeti, Robert Fico volt szlovák kormányfő szintén több ízben fejezte ki nemtetszését a szankciós politika kapcsán, utóda, Peter Pellegrini azonban nem adta jelét annak, hogy különösebben szívén viselné az EU és Oroszország kapcsolatának sorsát. Amikor áprilisban, Brüsszelben járt, azt közölte, az általa irányított kabinet is hű marad az euro-atlanti értékekhez és elvekhez.
Az Európai Unió politikusai közül még Orbánon is túltesz Milos Zeman, már ami a januárban újraválasztott cseh köztársasági elnök oroszbarátságát illeti. Többször is károsnak nevezte a szankciókat, amelyek szerinte mind a cseh mezőgazdaságra, mind az iparra negatív hatással vannak. Feltűnő volt, hogy a Szkripal-ügyben Oroszország egyik legnagyobb védelmezője volt, azt állította, Csehországban is állítottak elő a kettős ügynök megmérgezésére használt novicsok nevű vegyületet. Később azonban a katonai hírszerzés cáfolta az elnököt. Nagy feltűnést keltett egy még 2014-ben, az orosz televízió 1-es csatornáján elhangzott interjúja is. Kifejtette, nem ő az egyedüli vezető uniós politikus, aki kétségekkel szemléli a Moszkvával szemben hozott intézkedéseket. Szerinte a szankciók a „loss-loss” stratégiát követik, vagyis mindkét fél csak veszít velük. Zeman arra a kérdésre, Prága érez-e nyomásgyakorlást Washington részéről amiatt, mert eltér a véleménye az ukrán kérdést illetően más uniós tagországokétól, azt válaszolta, „nemcsak Csehország, hanem Szlovákia, Magyarország és – úgy tűnik – Ausztria is”. Zeman azt is közölte, meglátása szerint Oroszország igazat állít, amikor azt mondja, semmi köze az ukrajnai eseményekhez. „Bizonyítékkal” is szolgált, mert mint mondta, Szergej Lavrov is meggyőzte erről.
Andrej Babis kinevezett cseh miniszterelnök ugyan Zeman szövetségese, mégis jóval józanabb külpolitikát képvisel, mint az államfő. Egy, az EurActiv portáljának tavaly februárban – tehát még kinevezése előtt készült – interjújában ellenséges országnak nevezte Moszkvát. Babis aligha él vétójogával a szankciók meghosszabbításakor.
