Az orosz elnök és az ő kelet-európai tanítványai

Publikálás dátuma
2018.06.04. 07:37
Orbán rendre bírálja az EU politikáját. FOTÓ: AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök Közép- Kelet-Európában is hű szövetségesekre számíthat. Orbán Viktor magyar kormányfő nem egyszer bírálta az EU Oroszországgal kapcsolatos politikáját, illetve Putyin elnök csak legutóbbi elnöki ciklusa alatt háromszor is járt Magyarországon. Budapest azonban a Szkripal-ügy kapcsán is beállt a sorba, nem folytatott különutas politikát, szemben például Ausztriával, hiszen Bécstől eltérően kiutasított egy orosz diplomatát, amit – amint a Kommerszant című lap egyik cikkében megjegyezte – Moszkva „barátságtalan és megalapozatlan lépésnek” minősített, és a kölcsönösség alapján szintén kiutasított egy magyar diplomatát.

A magyar kormány mindenesetre nem politikai okokból bírálja az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket. A külgazdasági minisztérium tavaly januárban 6,5 milliárd dollárra becsülte azt a kárt, ami a magyar gazdaságot éri a büntetőintézkedések miatt. Független szakértők ezt erőteljesen túlzónak tartják.

Ami a többi oroszbarát országot illeti, Robert Fico volt szlovák kormányfő szintén több ízben fejezte ki nemtetszését a szankciós politika kapcsán, utóda, Peter Pellegrini azonban nem adta jelét annak, hogy különösebben szívén viselné az EU és Oroszország kapcsolatának sorsát. Amikor áprilisban, Brüsszelben járt, azt közölte, az általa irányított kabinet is hű marad az euro-atlanti értékekhez és elvekhez.

Az Európai Unió politikusai közül még Orbánon is túltesz Milos Zeman, már ami a januárban újraválasztott cseh köztársasági elnök oroszbarátságát illeti. Többször is károsnak nevezte a szankciókat, amelyek szerinte mind a cseh mezőgazdaságra, mind az iparra negatív hatással vannak. Feltűnő volt, hogy a Szkripal-ügyben Oroszország egyik legnagyobb védelmezője volt, azt állította, Csehországban is állítottak elő a kettős ügynök megmérgezésére használt novicsok nevű vegyületet. Később azonban a katonai hírszerzés cáfolta az elnököt. Nagy feltűnést keltett egy még 2014-ben, az orosz televízió 1-es csatornáján elhangzott interjúja is. Kifejtette, nem ő az egyedüli vezető uniós politikus, aki kétségekkel szemléli a Moszkvával szemben hozott intézkedéseket. Szerinte a szankciók a „loss-loss” stratégiát követik, vagyis mindkét fél csak veszít velük. Zeman arra a kérdésre, Prága érez-e nyomásgyakorlást Washington részéről amiatt, mert eltér a véleménye az ukrán kérdést illetően más uniós tagországokétól, azt válaszolta, „nemcsak Csehország, hanem Szlovákia, Magyarország és – úgy tűnik – Ausztria is”. Zeman azt is közölte, meglátása szerint Oroszország igazat állít, amikor azt mondja, semmi köze az ukrajnai eseményekhez. „Bizonyítékkal” is szolgált, mert mint mondta, Szergej Lavrov is meggyőzte erről.

Andrej Babis kinevezett cseh miniszterelnök ugyan Zeman szövetségese, mégis jóval józanabb külpolitikát képvisel, mint az államfő. Egy, az EurActiv portáljának tavaly februárban – tehát még kinevezése előtt készült – interjújában ellenséges országnak nevezte Moszkvát. Babis aligha él vétójogával a szankciók meghosszabbításakor.

Szerző

Merkel közzétette reformelképzeléseit

Publikálás dátuma
2018.06.04. 07:33
Merkel „befektetési büdzsét” akar. FOTÓ: AFP
Emmanuel Macron és Angela Merkel június végére ígérte, hogy előállnak az euróövezet átalakítására vonatkozó reformjukkal. A német kancellár megszellőztette erre vonatkozó elképzeléseit a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hasábjain. Kifejtette, azokat az országokat, amelyek súlyos nehézségekbe kerülnek, hitelekkel támogatnák.

Merkel úgynevezett befektetési költségvetést javasol a közös uniós valutát alkalmazó államok számára. Ezt fokozatosan vezetnék be. Az alapok arra szolgálnak, hogy felgyorsítsák a gazdasági növekedést az egyes tagországokban, s elősegítsék felzárkóztatásukat. „Az egyelőre vita tárgya, hogy ez a kiegészítő költségvetés csak az euróövezeti országokra vonatkozzon-e.

A kancellár kifejtette az Európai Valutaalapra vonatkozó elképzeléseit is, amely az Európai Stabilitási Mechanizmusból nőne ki. (A Stabilitási Mechanizmust az eurózóna válságkezelésére hozták létre 2012-ben. Kezdetben 200 milliárd euró volt hitelkihelyezési képessége, ez később 500 milliárd euróra bővült.) Merkel kifejtette, hogy amennyiben a teljes eurózóna veszélybe kerülne, úgy a Valutaalap hosszú távú hiteleket biztosíthatna a bajba került államok számára. A hitelt 30 évre adnák, folyósítását strukturális reformok megvalósításához kötnék. A kancellár emellett rövidtávú, öt évre szóló hitelről is említést tett. Ezzel azoknak az országoknak segítenének, amelyek „külső okok miatt” kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe. Ez esetben azonban nem köteleznék az adott államot reformokra.

Angela Merkel kifejtette, az Európai Unió következő, 2021-től 2027-ig szóló hétéves költségvetéséről a vitát még a 2019 májusában esedékes európai parlamenti választás előtt le kell zárni. „A mai bizonytalan időkben Európának mindenkor cselekvőképesnek kell lennie. Ha a tárgyalásokat elodázzuk, elképzelhető, hogy egy évig nem tudunk Erasmus-ösztöndíjakat kiadni, későbbre kellene halasztani az EU határvédelmi szerve, a Frontex kiépítését, nem lehetne elkezdeni fontos projekteket.”

Merkel az interjúban felkarolta Emmanuel Macron francia elnök azon ötletét, amely szerint a NATO-n belül létre kell hozni egy bármikor bevethető katonai egységet. Ez azonban „nem jöhet létre a közös védelmi-politikai együttműködés nélkül” – fejtette ki. Ez azért új elem, mert Ursula von der Leyen német védelmi miniszter mindeddig elutasította a francia elnök felvetését.

Szerző

Búcsú a fegyvergyártás fejedelmétől

Publikálás dátuma
2018.06.04. 07:31
Serge Dassault alatt tovább szárnyalt a vállalkozás. FOTÓ: AFP/FREDERICK FLORIN
Hitvesét és négy gyermekét hagyta hátra a 93 évesen szívelégtelenségben elhunyt Serge Dassault, a „kapitány”, a trónon mégis idegen követi őt - akit saját maga szemelt ki utódjául.

Nem újdonság a Dassault dinasztia történelmében a habozás, hogy az atya halála után ki is vegye át az uralmat. Az alapító, Marcel Dassault mérnök és repülőgép-tervező féltékenyen őrködött, hogy fia, Serge még a közelébe se férkőzhessék a gigászi vállalat irányításának. Azt híresztelte, ha ez a törekvő ifjú sarlatán idő előtt kitúrná őt, odaveszne a harmadik legnagyobb francia ipari vagyon, összeomlana a világ egyik legnagyobb hadiipari cége, a nukleáris korszak csodájának, a Falcon vadászgépnek a tervezője, és sok más polgári légi eszköz alkotója. Az öregúr néhány éve kiköltözött a családi sírboltba, a helyére kétbalkezesnek mondott kölyke lépett, de nem veszett oda semmi. Serge elmozdíthatatlanul berendezkedett a Champs Élysées luxus palotájában, egy hétfő reggel ott leltek rá holttestére. Hitvallása volt, hogy szakadatlanul dolgozni kell, a tétlenség pusztít.

A família Bloch néven indult, az atya a második világháború után kereszteltette át magát Dassault-ra, amikor visszatért a buchenwaldi deportálásból, a fiú pedig a száműzetésből, ahová a náci megszállók és Pétain marsall rendőrsége kényszerítette. És most, íme, Serge halála után megismétlődött az örökösödési színjáték. Serge-nek négy gyereke van, három férfi, egy leány, és a legidősebb Olivier, maga is a repülőgépgyártás megszállottja, jelentkezett is a főnökségre. Ám az ő atyja ugyancsak azt vallotta róla, hogy kontár, eszébe se jusson tülekedni, elégedjék meg a mérhetetlen vagyonnal, ami kijut neki belőle.

A halált követő harmadik napon jelentkezett a nyolcvanéves Charles Edelstenne, a Dassault Csoport vezérigazgatója, akiről még 2014-ben Serge Dassault rendelkezett úgy, ha ő nem lesz már, Edelstenne legyen az utódja. Munkatársak és jó barátok voltak, néha összekülönböztek, utána azonban hamarosan gúnyosan elhangzott, „hát duzzogunk?”

Igaz, ez csak a repülőgépgyár irányítására vonatkozik, mert a birodalomnak része még a Le Figaro is, Párizsnak a Le Monde mellett a legrangosabb napilapja, a nemes konzervatív hagyományok követője, elegáns stílusával, mérsékelten elemző függetlenségével. Serge Dassault érdeme volt, hogy a Le Figaro a kétezres évek elején megmenekült az Hersant vállalkozás szélsőjobboldali bekebelezési rohamától, visszahelyezte publicista rangjába Raymond Aron filozófust, a nemes konzervativizmus prófétáját.

Serge Dassault a repülőgépgyártás jelese volt, de a Le Figarót úgyszintén szívügyének tekintette. Ő maga mértéktartással politizált, időnként pártrokonszenvet is mutatott. A kamasz Jacques Chiracot még a térdén hintáztatta, később azonban Chirac elnöki pártjának lett a szenátora. Végül Nicolas Sarkozy oldalán horgonyzott le, de nem volt makacsul elfogult. A szocialista Francois Hollande korántsem lelkesedett Serge Dassault-ért, de ha protokolláris esemény valahol csak összehozta őket, a gyáros enyhült meg elsőnek. Odalépett az államfőhöz, megkérdezte tőle, hát semmi ölelkezés? Majd gyors békülés.

Hasonló következett be a családi perpatvarban is. Amikor Charles Edelstenne hivatalosan közölte, ő a törvényes utód, Olivier Dassault higgadtan azzal reagált: ha egyszer a papa így rendelkezett, akkor az ő szava a döntő.

Szerző