Kína nem fél a kereskedelmi háborútól

Publikálás dátuma
2018.06.04 07:37
Kína évente 375 milliárd dollárral többet ad el Amerikának, mint amennyit vásárol. FOTÓ: AFP
Fotó: /
Peking figyelmeztette Washingtont, hogy sutba dobja az eddig létrejött elvi egyetértést, ha az amerikaiak érvényesítik vele szemben a kilátásba helyezett vámelőírásokat.

A Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség vasárnapi közleménye emlékeztetett arra, hogy a múlt hónapban elvi megállapodás született Kína és az Egyesült Államok között a kétoldalú kereskedelemben mutatkozó igen jelentős, évi 375 milliárd dolláros kínai többlet csökkentéséről. A kínaiak megígérték, hogy az eddiginél több amerikai árut és szolgáltatást fognak vásárolni.

Az elmúlt napokban intenzív megbeszéléseket folytatott egymással Washingtonban Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter és Liu He kínai miniszterelnök-helyettes, akiről tudni érdemes, hogy a Harvard egyetemen végzett, és nagyon jól ismeri az ameriki gondolkodásmódot.

"Annak érdekében, hogy ezt a konszenzust valóra váltsuk, a két fél számos területen, így például a mezőgazdaságot és az energetikát illetően jó párbeszédet folytatott egymással, és konkrét haladást sikerült elérni" - írta a Hszinhua, hozzátéve, hogy a részleteket még mindkét félnek hivatalosan meg kell erősítenie.

A kínai hírügynökségi közlemény azonban kitért arra is: az elért eredmények alapja az a kiindulópont volt, hogy a két partnernek félúton kell találkoznia, és nem folytatnak egymással kereskedelemi háborút. Ha viszont az Egyesült Államok kereskedelmi szankciókat vezet be, ide értve a vámtarifaemelést, akkor "érvényét veszti minden olyan gazdasági és kereskedelmi eredmény, amire a felek a tárgyalások során jutottak".

A felek kölcsönösen mintegy 150 milliárd dollár összértékű extra vámtétel kiszabásával fenyegetik egymást, miközben mindketten azt állítják, hogy céljuk a kereskedelmi háború elkerülése. Kína azt is hangoztatja, hogy következetesen törekszik importjának növelésére minden országból, beleértve az Egyesült Államokat is. A reform, illetve a bővülő belföldi kereslet igényeinek a kielégítése a kínai nemzeti stratégia részét képezi - állítják Pekingben.

A múlt héten már úgy látszott, hogy Wilbur Ross és Liu He megbeszélései nyomán a két gazdasági óriás között "kereskedelmi tűzszünet" köttetik, amikor a Fehér Ház kilátásba helyezte, hogy 50 milliárd dollár értékben kíván behozatali vámmal terhelni bizonyos kínai cikkeket, továbbá az a szándéka, hogy korlátozza a kínaiak amerikai beruházásait, illetve szigorúbb ellenőrzést vezessen be a Kínának szánt amerikai exportcikkek vonatkozásában.

A Global Times című, kínai állami ellenőrzés alatt álló angol nyelvű lap ezután vezércikkben tett szemrehányást az Egyesült Államoknak, amiért az hajlamos saját véleményének a megváltoztatásásra, és arra, hogy újabb és újabb követelésekkel álljon elő. A Global Times szerint az nem fog menni, hogy Amerika importvámokat is bevezessen, valamint ugyanakkor bővíthesse is exportját Kínába.

A Hszinhua hírügynökség ezzel párhuzamosan olyan kommentárt tett közzé, amely szerint az Egyesült Államoknak nem kellene ismételten próbára tennie, provokálnia Kínát. A pekingi kormány nem akar kereskedelmi háborút, de nem is fél attól, és ez az álláspont semmit nem változott - írta a Hszinhua.

Wilbur Ross, aki eddig Washingtonban folytatott egyeztetéseket Liu He kínai kormányfő-helyettessel, a hét végén Pekingbe érkezett, hogy ott folytassák az eszmecserét. "Eddigi találkozóink barátiak és őszinték voltak, és lefedtek néhány hasznos témakört az egyes specifikus exportügyek közül" - fogalmazott érkezési nyilatkozatában az amerikai miniszter.

Eközben Steven Mnuchin, az amerikai pénzügyi tárca irányítója arról beszélt: Washington "strukturális változásokat" is szeretne látni a kínai gazdaságpolitikában, túl azon, hogy több amerikai árut és szolgáltatást akarna eladni Kínának. Ez alatt elsősorban azt értik az amerikai fővárosban, hogy Kína a joint venture előírások révén ne erőltesse az amerikai technológia átadását úgy, ahogyan eddig.

Trump megkegyelmezhet önmagának?
Hajmeresztő állítást tett Rudy Giuliani, Donald Trump egyik jogi tanácsadója vasárnap az ABC tévéhálózatnak nyilatkozva, a 2016-os amerikai elnökválasztási kampánnyal kapcsolatos orosz beavatkozási kísérletek - és a republikánus elnökjelölti kampánystáb, illetve az oroszok közötti esetleges összejátszás - ügyében folyó különleges ügyészi vizsgálatról. Giuliani szerint lehetséges, hogy az elnöknek jogában állna kegyelemben részesítenie önmagát, de nincs ilyen terve. Egy nappal korábban kitudódott: ha Robert Mueller külünleges ügyész nagyesküdtszék elé idézné az elnököt az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, akkor Trump jogászai ez ellen tiltakoznának. Giuliani nem osztja azt a nézetet, hogy az elnök beidézése semmilyen körülmények között nem lenne elképzelhető, de amellett kitart, hogy Trump nem követett el semmi felróhatót.

2018.06.04 07:37

A kanadai légierő járőrözik Romániában

Publikálás dátuma
2018.08.17 11:36
Kanadai F-18-as vadászrepülő - illusztráció.
Fotó: AFP/ MIRCEA ROSCA
A kanadai légierő öt CF-18 Hornet típusú harcászati elfogó-vadász repülőgépe vesz részt szeptembertől decemberig a NATO légterének sértetlenségét garantáló megerősített járőrszolgálatban Romániában - közölte pénteken az Agerpres hírügynökség.
A kanadai vadászgépek gyakorlatilag a brit légierő harci repülőit váltják a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton. A Royal Air Force (RAF) négy Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépe május elejétől augusztus végéig teljesített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.
A Mediafax hírügynökség arról írt: a kanadai gépekkel 135 tagú kiszolgáló személyzet érkezik Romániába, Ottawa hozzájárulásaként az úgynevezett Reassurance, az Oroszországtól tartó keleti tagállamok megnyugtatását, illetve védelmük megerősítését szolgáló NATO-misszióhoz. "Védelmi politikánkban fontos szempont Kanada nemzetközi szerepvállalása. A NATO az egyik legfontosabb többoldalú kapcsolatrendszer számunkra, a légi járőrszolgálathoz nyújtott romániai segítségünk az észak-atlanti elkötelezettségünket bizonyítja" - idézte a Mediafax Harjit Sajjan kanadai védelmi minisztert.
A román Konstanca kikötőváros polgári légiforgalmát is kiszolgáló Mihail Kogalniceanu repülőtéren megszokott a NATO-tagországok katonáinak jelenléte. A támaszpont szolgált egyebek mellett tranzitközpontként az utóbbi években Afganisztánból kivont, hazafele tartó több ezer amerikai katona számára.
Klaus Iohannis román államfő szerdán egy konstancai ünnepségen "képlékeny helyzetű térségként" jellemezte a Fekete-tengert, ahol magas a konfliktusok kockázata. Iohannis országa sikereként értékelte, hogy a NATO brüsszeli csúcsértekezletén a védelmi szövetség a korábbinál nagyobb figyelmet fordított a Fekete-tenger térségére, román kezdeményezésre a legmagasabb szintű találkozón vitatták meg - Ukrajna és Georgia bevonásával - a térség biztonsági helyzetét.
Szerző
2018.08.17 11:36

Török válság - Berlin is aggódik

Publikálás dátuma
2018.08.17 11:00

Fotó: Anadolu Agency/AFP/ Abdulhamid Hosbas
Az utóbbi két évben igen feszült volt Németország és Törökország viszonya. A németek azonban nem kárörömmel figyelik a törökországi valutaválságot.
Németországból bírálatokat lehetett hallani annak kapcsán, hogy Donald Trump a duplájára emelte a török acélra kirótt importvámokat. Sokatmondó az is, hogy Angela Merkel telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogannal, s nemcsak arról állapodtak meg, hogy a kancellár szeptember 28-án fogadja a török államfőt, hanem arról is, hogy előtte a két ország pénzügy- és gazdasági miniszterei is tárgyalnak. Merkel hétfőn aggodalmának adott hangot a török helyzet miatt, s utalt arra, hogy hazája is egy stabil Törökországban érdekelt. A német tőzsdeindex, a DAX is érzékenyen reagál a törökországi folyamatokra: a július eleji szintre süllyedt vissza. Berlin Ankarával kapcsolatos érzékenységének elsődlegesen mégsem gazdasági vagy pénzügyi, inkább politikai okai vannak. Németország számára a 2016 márciusában megkötött menekültügyi megállapodás miatt fontos partner Ankara. Az sem elhanyagolható, hogy Németországban 2,8 millió török gyökerekkel rendelkező ember él, akik ma is ezer szállal kötődnek az anyaországhoz. Ezzel a legjelentősebb bevándorló nemzetiségről van szó. A lengyelek száma csak 2,1 millió, az orosz gyökerűeké 1,4 millió, s talán némi meglepetésre a kazah közösség a negyedik legnagyobb 1,2 millió fővel. A románok és az olaszok számát egyaránt 900 ezerre becsülik. A német statisztikai hivatal augusztus elején közzétett adatai szerint a németországi törökök mintegy fele már itt született, így nem is számítanak bevándorlóknak. Ez viszonylag nagy arány, hiszen a lengyelek, vagy az oroszok esetében ez mindössze 20 százalék. A németországi törökök különösen figyelik a szülőhazájukban zajló eseményeket, s igen érzékenyek arra, hogy a német szövetségi kormány miként kezeli a helyzetet. A korábbi törökországi választások is megmutatták, hogy a németországi törökök, bár egy más világban élnek, bizonyos tekintetben Ankarához lojálisak. A júniusi török parlamenti választáson 65 százalékuk voksolt Recep Tayyip Erdogan elnök pártjára, az AKP-re, amely Törökországban alig kapott többet 40 százaléknál. Igaz, a korábbi választásokon az AKP szintén a kétharmadot súrolta a németországi törökök körében. Egyes vélemények szerint ezt az otthon maradtak iránti félelemből teszik, ám az is lehet, hogy kirekesztettnek érzik magukat Németországban, s emiatt kötődnek annyira Erdoganhoz és politikai tömörüléséhez. A németországi törökök Ankara bírálatát magukra veszik, mintha őket sértették volna meg – írja a Die Welt –, még akkor is, ha az adott személy már Németországban nőtt fel és ott is szocializálódott. Különösen rossz néven veszik az olyan kijelentéseket, amelyek szerint Törökország nem tartozik Európához. A német-török kereskedelmi viszony hagy még némi kívánnivalót maga után, hiszen Németország összes exportjának mindössze 1,7 százaléka irányul Törökországba. Ugyanakkor a politikai kapcsolatok az említett okok miatt  nagyon is jelentősek. Erdogan számára azért is különösen fontos a németországi török közösség, mert egy 2012-es felmérés szerint évi mintegy egymilliárd eurót küldenek haza. Annyira azonban ők is pragmatikusak, ha látják, mekkora a baj hazájukban, akkor többször is meggondolják, mennyi pénzzel segítsék az otthoniakat, beváltsák-e lírára az eurójukat. Erdogannak aggasztó lenne, ha a németországi és más uniós országokban élő törökök kevesebb valutát utalnának haza. A külföldi beruházások már eddig is komolyan visszaestek. Míg a 2007-es rekordévben 22 milliárd dollárnyi volt ez az összeg, 2017-ben már a felére esett vissza, s a válság miatt idén további csökkenés várható. Ez pedig olyan folyamatokat indít el, amelyekből nehéz lesz kikecmeregni. Ha menekül a külföldi tőke, nő a folyó fizetési mérleg hiánya, csökken a devizatartalék, ez pedig a líra újabb leértékelését vonhatja maga után. Mint a Spiegel írja, Németország segíthet Törökországnak, de azzal a feltétellel, hogy javítson az emberi jogok helyzetén. Ankara esetleges csődje tehát elsősorban nem kereskedelmi okok miatt lenne aggasztó fordulat Németország számára, hanem azért, mert senki sem tudja megjósolni, milyen hatással lenne a legrosszabb forgatókönyv a török közösségre.
1 milliárd eurót küldenek haza a törökök minden évben Ha Németországban bírálják Ankarát, ezt az ott élő törökök úgy veszik, mintha őket sértették volna meg

Katar stabilizál

A török pénzügyminiszter tegnap délután magyarázta el a befektetőknek világszerte a török gazdasági vezetés álláspontját a helyzetről és a kilátásokról. Közben a Nemzetközi Valutaalap, az IMF szóvivője azt közölte, továbbra sincs jele annak, hogy Törökország tőlük kérne pénzügyi segítséget. Ez korábban már a török államfő is kizárta, ráadásul Erdogan meg is állapodott a katari emírrel egy 15 milliárd dolláros gazdasági (befektetési) és pénzügyi (bankrendszeri) stabilizáló csomagról. 

2018.08.17 11:00
Frissítve: 2018.08.17 11:00