Kína nem fél a kereskedelmi háborútól

Publikálás dátuma
2018.06.04 07:37
Kína évente 375 milliárd dollárral többet ad el Amerikának, mint amennyit vásárol. FOTÓ: AFP
Fotó: /
Peking figyelmeztette Washingtont, hogy sutba dobja az eddig létrejött elvi egyetértést, ha az amerikaiak érvényesítik vele szemben a kilátásba helyezett vámelőírásokat.

A Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség vasárnapi közleménye emlékeztetett arra, hogy a múlt hónapban elvi megállapodás született Kína és az Egyesült Államok között a kétoldalú kereskedelemben mutatkozó igen jelentős, évi 375 milliárd dolláros kínai többlet csökkentéséről. A kínaiak megígérték, hogy az eddiginél több amerikai árut és szolgáltatást fognak vásárolni.

Az elmúlt napokban intenzív megbeszéléseket folytatott egymással Washingtonban Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter és Liu He kínai miniszterelnök-helyettes, akiről tudni érdemes, hogy a Harvard egyetemen végzett, és nagyon jól ismeri az ameriki gondolkodásmódot.

"Annak érdekében, hogy ezt a konszenzust valóra váltsuk, a két fél számos területen, így például a mezőgazdaságot és az energetikát illetően jó párbeszédet folytatott egymással, és konkrét haladást sikerült elérni" - írta a Hszinhua, hozzátéve, hogy a részleteket még mindkét félnek hivatalosan meg kell erősítenie.

A kínai hírügynökségi közlemény azonban kitért arra is: az elért eredmények alapja az a kiindulópont volt, hogy a két partnernek félúton kell találkoznia, és nem folytatnak egymással kereskedelemi háborút. Ha viszont az Egyesült Államok kereskedelmi szankciókat vezet be, ide értve a vámtarifaemelést, akkor "érvényét veszti minden olyan gazdasági és kereskedelmi eredmény, amire a felek a tárgyalások során jutottak".

A felek kölcsönösen mintegy 150 milliárd dollár összértékű extra vámtétel kiszabásával fenyegetik egymást, miközben mindketten azt állítják, hogy céljuk a kereskedelmi háború elkerülése. Kína azt is hangoztatja, hogy következetesen törekszik importjának növelésére minden országból, beleértve az Egyesült Államokat is. A reform, illetve a bővülő belföldi kereslet igényeinek a kielégítése a kínai nemzeti stratégia részét képezi - állítják Pekingben.

A múlt héten már úgy látszott, hogy Wilbur Ross és Liu He megbeszélései nyomán a két gazdasági óriás között "kereskedelmi tűzszünet" köttetik, amikor a Fehér Ház kilátásba helyezte, hogy 50 milliárd dollár értékben kíván behozatali vámmal terhelni bizonyos kínai cikkeket, továbbá az a szándéka, hogy korlátozza a kínaiak amerikai beruházásait, illetve szigorúbb ellenőrzést vezessen be a Kínának szánt amerikai exportcikkek vonatkozásában.

A Global Times című, kínai állami ellenőrzés alatt álló angol nyelvű lap ezután vezércikkben tett szemrehányást az Egyesült Államoknak, amiért az hajlamos saját véleményének a megváltoztatásásra, és arra, hogy újabb és újabb követelésekkel álljon elő. A Global Times szerint az nem fog menni, hogy Amerika importvámokat is bevezessen, valamint ugyanakkor bővíthesse is exportját Kínába.

A Hszinhua hírügynökség ezzel párhuzamosan olyan kommentárt tett közzé, amely szerint az Egyesült Államoknak nem kellene ismételten próbára tennie, provokálnia Kínát. A pekingi kormány nem akar kereskedelmi háborút, de nem is fél attól, és ez az álláspont semmit nem változott - írta a Hszinhua.

Wilbur Ross, aki eddig Washingtonban folytatott egyeztetéseket Liu He kínai kormányfő-helyettessel, a hét végén Pekingbe érkezett, hogy ott folytassák az eszmecserét. "Eddigi találkozóink barátiak és őszinték voltak, és lefedtek néhány hasznos témakört az egyes specifikus exportügyek közül" - fogalmazott érkezési nyilatkozatában az amerikai miniszter.

Eközben Steven Mnuchin, az amerikai pénzügyi tárca irányítója arról beszélt: Washington "strukturális változásokat" is szeretne látni a kínai gazdaságpolitikában, túl azon, hogy több amerikai árut és szolgáltatást akarna eladni Kínának. Ez alatt elsősorban azt értik az amerikai fővárosban, hogy Kína a joint venture előírások révén ne erőltesse az amerikai technológia átadását úgy, ahogyan eddig.

Trump megkegyelmezhet önmagának?
Hajmeresztő állítást tett Rudy Giuliani, Donald Trump egyik jogi tanácsadója vasárnap az ABC tévéhálózatnak nyilatkozva, a 2016-os amerikai elnökválasztási kampánnyal kapcsolatos orosz beavatkozási kísérletek - és a republikánus elnökjelölti kampánystáb, illetve az oroszok közötti esetleges összejátszás - ügyében folyó különleges ügyészi vizsgálatról. Giuliani szerint lehetséges, hogy az elnöknek jogában állna kegyelemben részesítenie önmagát, de nincs ilyen terve. Egy nappal korábban kitudódott: ha Robert Mueller külünleges ügyész nagyesküdtszék elé idézné az elnököt az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, akkor Trump jogászai ez ellen tiltakoznának. Giuliani nem osztja azt a nézetet, hogy az elnök beidézése semmilyen körülmények között nem lenne elképzelhető, de amellett kitart, hogy Trump nem követett el semmi felróhatót.

2018.06.04 07:37

Káoszt okoz a havazás az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:55

Fotó: AFP/ JOSEPH PREZIOSO
Hótakaró borítja az amerikai Középnyugatot és a keleti partvidéket. A közlekedésben fennakadások vannak, repülőjáratokat töröltek és tízezrek áram nélkül maradtak.
A széles téli viharzóna a hétvégére elérte az Egyesült Államok keleti partvidékét, és az országos meteorológiai szolgálat a középnyugati Missouritól az északkeleti Maine államig húzódó térségben 15 tagállamra adott ki viharriadót. A Középnyugaton és az Ohio völgyében, a Nagy Tavak vidékén szombaton este 25-30 centiméteresre nőtt a hótakaró, több államban balesetekről számoltak be. Missouriban például az egyik országúton 15 autó csúszott össze, Kansasben egy hókotró csúszott az útpadkára és gázolt el egy férfit, a chicagói O'Hare nemzetközi repülőtéren pedig a kifutópályáról csúszott ki az arizonai Phoenixből leszálló gép 129 utassal a fedélzetén. Sérülés nem történt. A hóvihartól szenvedő térségben több repülőjáratot töröltek. Bostonban vasárnap 250 járatot függesztettek fel, tucatnyi járat nem indul a New York-i Kennedy repülőtérről és a szomszédos newarki légikikötőből sem. A Washington melletti Reagan repülőtéren az esőzés és a sűrű köd akadályozta a forgalmat. Vasárnap az Amtrak vasúttársaság nem indított vonatokat Chicagóból Bostonba, New Yorkba, Pennsylvaniába és Washingtonba.
Míg New York városában alig havazott, New York állam fővárosában, Albanyban 30 centiméternyi hó hullott vasárnapra virradóra, a Nagy Tavak egyike, az Erie-tó partján fekvő Buffalóban is 30 centiméternyinél vastagabb a hótakaró. Connecticut államban mintegy 14 ezren maradtak áram nélkül, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ennél jóval többeket fenyeget áramkimaradás. A térségben ugyanis sokfelé nem hó, hanem ónos eső esik, vasárnap éjjelre fagyot jósolnak, ez pedig azzal fenyeget, hogy leszakadnak a vezetékek. A keleti parton árvízriadót is kiadtak. Vasárnapi Twitter-bejegyzéseinek egyikében Donald Trump elnök óvatosságra intette az amerikaiakat.
Szerző
2019.01.20 18:55

Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  
2019.01.20 18:17