Vége a pénzszórásnak: gazdasági válságra készül Orbán

Publikálás dátuma
2018.06.04. 17:10
Gazdasági válságra számít a miniszterelnök: csak ötezer forinttal tudta támogatni az üldözött keresztényeket Forrás: Facebook/O
Borúlátóan beszélt a következő ciklusról Orbán Viktor Kötcsén: szerinte újabb globális krízis jön, vége az olcsó pénz időszakának.

A megszokott győzelmi indulók helyett meglepően pesszimistán fogalmazott Orbán Viktor a kötcsei polgári pikniken: a miniszterelnök nem beszélt egyértelmű megszorításokról, de újabb gazdasági válságra számít – épp ezért tárcavezetői sem kérhetnek majd tőle plusz 10-20 milliárdokat, mert nem fog adni.

Orbán vasárnap a a Dobozy kúrián tartott iránymutatást, hallgatósága ezt összegezte később az ATV-nek: mint idézték, a miniszterelnök európai pénzügyi válság jelének látja, hogy a francia államadósság korábban 72 százalékos volt, most pedig a statisztikák szerint 80 százalék fölött jár – de rontják majd a helyzetet az európai autóiparra kirótt amerikai védővámok is.

Orbán állítólag arra sem lát reményt, hogy az Európai Unió feloldaná az oroszokra kirótt szankciókat, amik enyhítenének a helyzeten. „Beszorulunk az orosz szankciók és az amerikai protekcionista intézkedések közé, azaz beszorulunk Putyin és Trump közé”- összegezte a várható eseményeket.

Az egyházak is búcsúzhatnak a pluszpénztől

Mindez összefügghet azzal, hogy zajlik a tárcák „felkészítése” Orbán részéről, azaz a miniszterekkel már konzultál a miniszterelnök arról, hogy a 2018–2022 közötti ciklusban „nem fognak azzal a bőséggel találkozni, mint a választások előtt", a helyzet ugyanis megváltozott: eddig, ha arról esett szó, hogy például az Operaház felújítása 4 milliárddal többe kerülhet, ez nem volt probléma, de még az sem, ha 10-20 milliárdos többletigényekről, plusz forrásokról szóltak a tárcák kérései. Akkor az volt a válasz, hogy „nem baj, megoldjuk”. Most viszont úgy tűnik, Varga Mihály a költségvetés előkészítésével "behúzta a féket", és nem lesz az elkövetkező években olyan sem, hogy például az egyházak kapnak az év végén több tízmilliárdot – hangoztatta a csatorna egyik forrása.

Keményen fogalmazott Kövér László is: a fideszes házelnök szerint „a legnehezebb négy évünk következik”. A kötcsei piknik egyes résztvevői szerintezzel Kövér László ráerősített az Orbán Viktor által elmondottakra, de ő nem fogalmazta meg konkrétan, hogy miben áll az előttünk álló ciklusban a „nehézség”. Viszont volt, aki azt olvasta ki a beszédéből, hogy azért lesz a legnehezebb Orbán Viktor negyedik kormányzása, mert „olyan magasan vannak az elvárások", hogy nagyon nehéz lesz kezelni majd a jogos és indokolt igényeket is a Fidesz-KDNP képviselők részéről vagy a jobboldali holdudvarban felvetett nagy ívű elképzeléseket kielégíteni.

Kultúrharc, térfoglalással

A miniszterelnök Kötcsén egyértelműen megfogalmazta azt is, hogy mit vár a kormányával szimpatizáló, illetve azt támogató jobbközép értelmiségtől: „minőséget, teljesítményt és térfoglalást”.

Mindez üzenetértékű lehetett a nagy elvárásokat megfogalmazó jobboldali kulturális közegnek is, hiszen például –a csatornának nyilatkozó forrás szerint– ők kultúrharcot várnak minden területen, ami az olvasatukban azt jelenti, hogy például az Operaházban vagy éppen a Petőfi Irodalmi Múzeumban a jobboldali konzervatív értékeket képviselő művészek jelenjenek meg. (Ismert, hogy a Magyar Idők hasábjain Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója ellen korábban Konrád György születésnapjának megünneplése után, most pedig Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója ellen indult értékalapú támadás.)

Keresztény-konzervatív pályázók előnyben

A miniszterelnök Kötcsén beszélt az értékalapú megmérettetésről is ha egy bizonyos pozícióra két jelentkező van és a teljesítményük alapján egyformán kimagaslóak, akkor nyilvánvalóan az értékválasztás legyen a szempont, azaz a keresztény-konzervatív pályázó nyerje el a posztot. Hozzátette ugyanakkor: nem szeretne egy olyan kormánynak a feje lenni, amelyik azt támogatná, hogy a gyengébb teljesítmény nyerjen. Ezt a közönség megtapsolta. Ha a jobboldali táborhoz tartozó aspiráns gyengébb teljesítménnyel és szakmai múlttal bír, akkor a másik pályázó legyen értelemszerűen a győztes - tette hozzá Orbán.

Szerző

Világháborús bombát találtak Szombathelyen

Feltehetően világháborús bombát találtak útépítés közben Szombathelyen hétfőn, két utcát lezártak – közölte a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje hétfőn az MTI-vel. Markovics Zita elmondta: az Erkel Ferenc és a Dukai Takách Judit utca érintett szakaszát zárták le 150 méteres sugarú körben a tűzszerészeti munkálatok idejére.

A lezárást már feloldották, Markovics Zita később azt közölte, hogy a 250 kilós üres bombatestet – amely nem minősül robbanótestnek – elszállítják és megsemmisítik.

Szerző

Migránsozás, mint politikai haszon és az emberi jogok - Oszlassunk homályt

Publikálás dátuma
2018.06.04. 15:40
AFP fotó
Mint a Népszava is megírta, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közleményben szólította fel Magyarországot, hogy vonja vissza a menekülteket sújtó törvénytervezetet. Ennek kapcsán számos megkeresés érkezett a Magyar ENSZ Társasághoz, hogy segítsen bizonyos fontos kérdések megvilágításában. Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke sietett az érdeklődők segítségére.

- A migrációhoz való jog része az Emberi Jog Egyetemes Deklarációjának, amelyet az ENSZ 70 évvel ezelőtt fogadott el.

- Az Emberi jogok Egyetemes Deklarációjának 13.Cikkelye szerint:

1.Mindenkinek joga van s szabad mozgásra és a tartózkodásra minden állam határain belül.

2.Mindenkinek joga van bármely ország elhagyására, beleértve saját országát is, és a visszatérésre országába.

A menekültek befogadásának kivételével nincsennek azonban megfogalmazva nemzetközi szerződésekben az „önkéntes migráció” esetében a befogadó országok kötelezettségei.

- A jelenlegi helyzet egyik tragikus jellemzője az, hogy a menekültek nagy tömegén túl sokmillió ember hagyta már el országát legálisan, akik a menekültekkel gyakran keveredve szörnyű feltételek között tengődnek a fejlődő világ különböző táboraiban, távol Európa, Észak Amerika és Ausztrália gazdag városaitól. Ezek már vállalták az illegális bevándorlással járó veszélyeket. Azok, akik már bejutottak a fejlett államokba, a beilleszkedés nehézségeivel küszödnek.

- A migráció a XXI század egyik döntő fontosságú, összetett, hosszú távú és sokoldalú problémája marad. Ennek okai sajátosak az egyes országokban: demográfiai, nemzetgazdasági és társadalmi tényezők, a tömeges nyomor és kilátástalanság, egyenlőtlenségek, háborúk, terrorizmus és a romló környezeti feltételek, beleértve a szaporodó természeti katasztrófákat. Ezek integrálódtak olyan globális problémává és feladattá, amelynek kezelése csak sokoldalú globális együttműködés réven lehetséges. Ennek közös szervezete csak az ENSZ lehet, globális jellege és átfogó felhatalmazása miatt. Jogi, anyagi és szervezeti lehetőségei azonban korlátozottak. Döntő az államok magatartása.

- A célországok, általában a fejlett világ országai, nehéz helyzetbe kerültek. A migráció a politikai konfliktusok egyik csomópontja lett.

- Az egyik végletet a globális és a nemzetbiztonság szűkebb értelmezői képviselik, akik korlátozásaikkal igyekeznek a feltételezett vagy tényleges kockázatokat minimálisra csökkenteni, és a migrációt különösen nagy biztonsági veszélynek tartják. Ez a politika nem jelent megoldást. A másik véglet a korlátozások nélküli világot tekinti a biztonság alapvető garanciájának. Ez sem vezethet eredményre. A Világszervezet megközelítése képviseli azt a reális felfogást, hogy a közös stratégiai fejlesztési célok megvalósítása és a közösen szabályozott nemzetközi áramlások a globális rendszere segíthetik hosszabb távon a problémák kezelését, rövid távon azonban különböző humanitárius megoldások keresése és társadalmi támogatása döntő fontosságú. Ennek része a társadalmi integráció segítése is azokban az államokban, ahova a bevándorlók és a menekültek tömegei él. Ez magában foglalja megfelelő életfeltételek biztosításának feladatait is.

- Magyarország nem „befogadó” nem célország. A migrációs áramlásokban tranzitállam és a külföldre távozott állampolgárai számát, a lakossághoz és különösen a munkaképes korú népességhez viszonyított arányát tekintve kibocsátó ország, Alig van magyar család, amelyből legalább egy személy ne tartozna a kint élők, dolgozók vagy munkát keresők közé. Ezért is lényeges Magyarország számára is a nemzetközi szervezetek különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében jelenleg is folyó tárgyalások eredményessége a beáramlottak élet és munkafeltételeinek javítását célzónemzetközi megállapodások elősegítésére. (forrás: menszt.hu)

Szerző