Kijevi kenőpénzek alkonya?

Publikálás dátuma
2018.06.06 07:31
FOTÓ: AFP/SERGII KHARCHENKO
Fotó: /
Célegyenesbe fordult az a maratoni hosszúságú ukrán parlamenti vita, amelynek célja a korrupcióellenes bíróságról szóló törvény elfogadása. Volodimir Hrojszman miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy lemond, ha ezen a héten nem szavazzák meg a tervezetet.

A mindent átható korrupció elleni küzdelem az ukrán reformstratégia sarkalatos eleme. Kijevben jól tudják, hogy enélkül nem is álmodhatnak az Európai Unióhoz való közeledésről. A különböző gazdasági és társadalmi ösztönzők mellett nélkülözhetetlen a jogi kényszerítő eszközök, a hatékony korrupcióellenes intézményrendszer megteremtése. Vannak már a korrupció üldözésére szakosodott nyomozó szervek, kialakították a szükséges ügyészi struktúrát, sőt, már azt az intézményt is létrehozták, amely kezelni hivatott a korrupciós bűncselekmények nyomán az állam által visszaszerzett vagyont. Egy kijevi újságíró szarkasztikus megjegyzése szerint ez a hivatal jó esetben akár a pénzügyminisztériummal is versenyre kelhetne a vagyoni hatóerőt illetően.

Egyedül az intézményrendszer ékkövét, a korrupcióellenes bíróságot nem hozták még létre, ami nélkül az egész rendszer működésképtelen. Pedig jó okuk lenne a sietségre, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) konkrétan ennek a bíróságnak a létrehozásától teszi függővé a Kijev által igényelt, 17,5 milliárd dolláros hitel folyósítását. Az IMF ugyanis tavaly áprilisban felfüggesztette az ukrán finanszírozási programot.

Ehhez képest a Legfelső Tanácsnak nevezett parlament több mint két hónapja csócsálja a tervezetet, amelyet egyébként Petro Porosenko elnök még tavaly decemberben nyújtott be. A különböző pártállású képviselők több ezer módosító indítványt terjesztettek elő. A viták jelentős része azzal kapcsolatos, hogy kinek legyen döntő szava a korrupcióellenes bíróság bíráinak a kinevezésekor. Nem csupán belföldi tényezők, hanem külföldi érdekeltek is beleszólást igényelnek – utóbbiak arra hivatkozva, hogy a külföldi támogatásra vonatkozó ukrán igények miatt végül is az ő pénzükről van szó.

Az IMF egyértelmű nyomásgyakorlása miatt Hrojszman a minap bejelentette: ha nem hozza létre a parlament ezt a különleges szerepre hivatott, független bírói testületet, akkor ő lemond. „A bizalom országon belüli megújítása egyben a nemzetközi bizalmat is jelenti” – fogalmazott, és figyelmeztetett, hogy ha nem kapják meg az IMF-hitelt, az veszélyezteti Ukrajna stabilitását.

Miközben odahaza vészharangot kondít, Brüsszelben nyugtatgatni próbál az ukrán kormányfő. A minap arról biztosította Donald Tuskot, az uniós tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnökét, hogy Ukrajnában nem lassult le a reformfolyamat, és erről hamarosan részletes beszámolót tesznek közzé egy koppenhágai nemzetközi tanácskozáson. Ahhoz persze, hogy ez a beszámoló tartalmas legyen, mindenképpen szükség van a korrupcióellenes bíróság létrehozásáról szóló törvény elfogadására.

Kétkedő ukránok
Az Ukrinform hírügynökség által közzétett friss közvélemény-kutatási felmérés szerint az ukránok 47,6 százaléka úgy gondolja, hogy a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó ukrán civil szervezeteknek – nem kormányzati szervezeteknek, NGO-knak – kellene megadni azt a jogot, hogy megalkossák az úgynevezett Versenybizottságot, és ezáltal felügyeljék a korrupció eddigi legfőbb melegágyának tekintett versenytárgyalási folyamatokat, valamint hogy ők jelöljék a korrupcióellenes bíróság tagjait is.
A megkérdezettek 38,3 százaléka válaszolt úgy, hogy a nyugati országok szakértőiben bízna a korrupcióellenes bíróság bíráinak megerősítésekor. Az ukrán parlamentre 12,8 százalék, a bírák saját szakmai szervezetére 9,3 százalék, a köztársasági elnök megbízottaira pedig csupán 5,5 százalék merné rábízni ezt a feladatot. Egy másik közvélemény-kutatási adat szerint a bíróságokba vetett bizalom a 2015-ös 5 százalékról 2017-re 12 százalékra emelkedett. Hasonló javulás mutatkozott az ügyészség iránti bizalom terén, ami 8 helyett immár 13 százalékos. A rendőrségben azonban 21 helyett már csak 20 százalék bízik Ukrajnában.

Szerző
2018.06.06 07:31

Orvosai szerint is megmérgezték a Pussy Riot aktivistáját

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:50

Fotó: AFP/Picture-Alliance/
Pjotr Verzilov már túljutott az életveszélyen, korábban ideiglenesen elvesztette látását, hallását és beszédképességét is.
 Valószínűleg megmérgezték a Pussy Riot orosz ellenzéki pop punk zenekar Berlinben kezelt aktivistáját, kezelőorvosai keddi tájékoztatása szerint nincs más magyarázat a tüneteire.    A Charité egyetemi klinika sajtótájékoztatóján elmondták, hogy Pjotr Verzilov túljutott az életveszélyen, visszanyerte eszméletét, állapota javul. Tudata még nem tisztult ki teljesen, de várhatóan nem szenved maradandó károsodást - írja az MTI.
Tüneteit nagy dózisú méreg okozhatta, amely a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszert támadta meg. Az anyagot még nem sikerült pontosan beazonosítani, és azt sem tárták még fel, hogy miként került a szervezetébe.
2018.09.18 15:50
Frissítve: 2018.09.18 16:19

"Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában"

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:09
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
„A kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”– mondta az orosz elnöknek.
Kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalása előtt – írja az MTI. A kormányfő a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat. „Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak” – mondta Putyinnak. Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat” – fogalmazott. A miniszterelnök közölte: azt nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat. Orbán azt mondta, azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát – amellyel a hanyatlást sikerült emelkedésre változtatni –, és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában. Az orosz elnök arról beszélt: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában és a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Putyin méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, s idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Az orosz elnök szerint a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.
Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot. 
2018.09.18 15:09
Frissítve: 2018.09.18 17:07