Előfizetés

Az uniós terápiák fele nem ér el a magyar betegekhez

Publikálás dátuma
2018.06.06. 07:04
Shutterstock illusztráció

Az unióban engedélyezett új terápiák fele sem jut el magyar betegekhez – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) keddi sajtóbeszélgetésén, amelyen a gyártók saját közterheinek csökkentése mellett is érveltek.

Az AIPM vezetői szerint a kormány demográfiai céljainak megvalósításához a születésszám mellett a lakosság várható életkilátásainak növelése is elengedhetetlen. Ehhez szükség van az egészségügyi ellátások fejlesztésére, ezen belül pedig a gyógyszerekhez való hozzáférés bővítésére.

Jelenleg több mint 90 új készítmény vár arra, hogy bekerülhessen a társadalombiztosító által támogatott orvosságok közé. Ezek a „várólistás” készítmények több ezer magyar ember, közöttük a szklerózis multiplexszel, a gyomor-, a vastagbél-, az emlő-, és a tüdőrákkal, valamint szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők gyógyulását vagy életkilátásainak javítását segíthetnék. Ám új gyógyszert legutóbb két évvel ezelőtt fogadott be a kormányzat, s az is csak hónapokkal később, tavaly tavasszal jutott el a betegekig.

Az innovatív cégek képviselői szerint valamennyi V4-es országban rövidebb a befogadási idő mint nálunk. Mint az elhangzott: a kérelemtől az elbírálásig Csehországban 165, Lengyelországban és Szlovákiában 180 nap telik el. Magyarországon pedig átlagosan 690 napig tart ez a folyamat, amely nemcsak hogy hosszú, de bürokratikus és a piac szereplői számára átláthatatlan is.

A magyar gyakorlatot Holchacker Péter, az egyesület igazgatója az újságíróknak pénzhiánnyal magyarázta. Mint mondta: miközben a magyar gazdaság tavaly négy százalékkal növekedett a nettó gyógyszertámogatási kiadások nem érik el a tíz évvel ezelőtti értékeket. Ezalatt viszont a gyártóknak különféle jogcímeken mind több közterhet kellett vállalniuk, s ezek a különadók mára elérik a gyógyszerkassza negyedét (körülbelül 100 milliárd forintot).

Úgy vélte: a visegrádi országok nettó gyógyszerköltésének átlagának eléréséhez ugyan 80 milliárd forint hiányzik, de már a kassza 25-30 milliárd forintos kiegészítésével jelentős eredményeket lehetne elérni.

Az eseményen bejelentették, hogy múlt péntektől dr. Vereckei Péter, a Pfizer gyógyszercég ügyvezetője az AIPM új elnöke.

Jegeli az Ab a Lex CEU-t és a civiltörvényt

Publikálás dátuma
2018.06.06. 07:02
Népszava fotó

Felfüggesztette a nemzeti felsőoktatási törvénnyel és a civiltörvénnyel kapcsolatban indított eljárását az Alkotmánybíróság (Ab). A testület keddi közleménye szerint erre az "európai alkotmányos párbeszéd jegyében" került sor.

A bővebb indoklásban azt írták: mivel az Európai Bizottság (EB) tavaly év végén mindkét ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt, az "alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel" úgy döntöttek, megvárják az EUB döntését.

A Közép-európai Egyetem (CEU) budapesti működésének ellehetetlenítését célzó lex CEU ügyén egyébként már több mint egy éve ül az Ab, a civiltörvény miatt indított eljárásban pedig 11 hónapja nem történt semmi. Stumpf István alkotmánybíró az Ab döntéséhez írt különvéleményében úgy fogalmazott: "meglepő fordulat", hogy az Ab fél évvel az EUB eljárásának megindulása után jutott arra az elhatározásra, hogy felfüggeszti az eljárásokat.

A lex CEU-t és a civiltörvényt korábban több szakértő és alkotmányjogész elítélte. Előbbivel kapcsolatban Valki László nemzetközi jogász egyenesen úgy vélekedett: annyi jogszabályt sért a lex CEU, hogy semmi másnak, csak megsemmisítésének van helye. Sólyom László volt államfő, az Ab egykori elnöke pedig úgy nyilatkozott: még egy jogászhallgatónak sem jelentene gondot megállapítani, a felsőoktatási törvény módosítása mennyire alkotmányellenes.

Balaton-parti baráti láncolat

Vas András
Publikálás dátuma
2018.06.06. 07:00
Lassan kiderül, kiknek a kezében van a tó FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.

Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot.

- A bejelentés után Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter összehívta a balatoni erős embereket – mesélte egy neve elhallgatását kérő informátorunk. – Persze nem nyilvános tanácskozásra ültek össze, s a régióból meglehetősen kevés politikus volt jelen. (FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnöki Kabinetiroda cáfolta, hogy lett volna ilyen találkozó.)

A helyi potentátok ugyanis az elmúlt években kiszorultak-kikoptak a körből, ahol a valódi döntések születnek. Léteznek ugyan még a korábbi, a tó életét hajdan érdemben befolyásolni tudó szervezetek, ám a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT), illetve a Balatoni Szövetség forrásaink szerint afféle gittegyletként, valós érdekérvényesítő képesség nélkül működnek - a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet 180 települését képviselő BFT például nagyjából évi néhány százmillió forintról dönthet… Hasonlóképpen háttérbe szorultak a korábban szintén komoly befolyással bíró nagy cégek, mint a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. És szép lassan kikoptak a helyi politikusok is.

- Vagy sohasem voltak elég erősek, hogy tényleg a tűz közelébe kerüljenek, vagy túlságosan rendes emberek voltak – állította egy forrásunk. – A legtöbb tóparti polgármester, még a városoké is, jellemzően csak a saját településén nagylegény. Igazából korábban is csak három, valóban befolyásos városvezetőt ismertek el, a siófoki, a balatonfüredi és a keszthelyi polgármestert. Előbbi, Balázs Árpád 2014-ben megbukott az önkormányzati választáson, s így teljesen kikerült a pikszisből, ahogyan keszthelyi kollégáját, Ruzsics Ferencet is leírták már a kormánypártokon belül, nem függetlenül tavalyi kirohanásától, amely jelezte, nem feltétlenül nézi jó szemmel Mészáros Lőrinc és Tiborcz István területfoglalását a Balatonnál, s pláne Keszthelyen. Bóka István pedig egyszerűen túl rendes ember, hogy mindenféle mutyiba, törvénytelenségbe, üzleti suskusba be lehessen vonni, így inkább körön kívül tették. Hasonló okokból súlytalan immár a balatonboglári Mészáros Miklós is, míg a lellei Kenéz István függetlenként amúgy is amolyan gyanús elemnek számított a Fideszen belül. A fonyódi Hidvégi József csak helyben tényező, a földvári Holovits Huba ugyan vitorlásberkekben szerzett magának jó ismerősöket, de még nem sikerült igazán felépítenie magát. A jelenlegi siófoki polgármester, a hivatalosan független, de jó jobbikos kapcsolatokat ápoló Lengyel Róbert pedig afféle közellenség a kormánypárti körökben.

Nincs komoly politikai háttere a tó körüli országgyűlési képviselőknek sem. A Balatont két-két somogyi és veszprémi, valamint egy zalai választókerület határolja, s mind az ötben a Fidesz-KDNP jelöltjei győztek az áprilisi választásokon. Közülük a keszthelyi Manninger Jenő, illetve a balatonfüredi Kontrát Károly számít ismertebb névnek az országos politikában - a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály a kormánypártok köreiben is erősen másod-, harmadvonalbeliek –, de informátoraink szerint balatoni kérdésekben csak Manninger szava számít valamelyest.

Megkerülhetetlen tényező viszont természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A felcsúti polgármesterségről nemrég lemondott gázszerelő-oligarcha helyi szállodák, kempingek, borászat és rádió tulajdonosának mondhatja magát. Érdemben két éve vetette meg a lábát a Balatonnál, amikor megvásárolta a Hunguest Hotels szállodaláncot, amelynek Balatonalmádiban, Tapolcán, Keszthelyen, Hévízen és Zalakarosban akadnak hoteljei. Tavaly aztán a Balatontouristtal – s így a hozzá tartozó tíz kempinggel és üdülőfaluval – bővült a balatoni Mészáros-birodalom, amely így immár Magyarország legnagyobb turisztikai vállalkozásává nőtte ki magát, emellett több partmenti, luxusingatlanok építésére alkalmas óriási telek is sz övé. Orbán Viktor jó barátja emellett az északi parton több mint száz hektárnyi szőlőt, s jó néhány borászatot, valamint egy a tó és vonzáskörzetében fogható rádiót is magáénak mondhat, s érdekeltsége, a Mediaworks adja ki a Balatonnal határos megyék lapjait is.

Hasonlóképpen erős a pozíciója Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is, aki 2014-ben a keszthelyi yachtkikötő megszerzésével debütált a Balaton mellett – azóta névleg kiszállt a cégből –, majd érdekeltségébe került a város ikonikus szállodája, a Hullám, a keszthelyi kemping, a badacsonyi Ranolder-villa, valamint egy szintén óriási, beépíthető partmenti telek Keszthelyen, de különféle üzleti aktusokon át a balatonudvari golfpálya is a miniszterelnöki vő üzleti köréhez került.

- Legalább ekkora, de lehet, még nagyobb szava van a balatoni kérdésekben a kormányfő lányának, Orbán Ráhelnek – jegyezte meg egyik forrásunk. – Anno, a Rogán-féle tanácskozáson ő ült a miniszter mellett. S állítólag Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa is jelen volt a megbeszélésen.

Orbán Ráhel és Csapody Balázs a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadói, előbbi stratégiai kérdésekben, utóbbi gasztronómiai vonalon segíti az MTÜ munkáját, forrásaink szerint azonban jóval nagyobb a szerepük a tanácsadásnál. A miniszterelnök lányának ezirányú ambíciói nem új keletűek, s úgy tudjuk, Csapody Balázsnak is ajánlottak komoly titulust – informátoraink szerint valamilyen miniszteri biztosi címet -, ám a Kistücsök tulajdonosa – akinek éttermében gyakori vendég Orbán Ráhel mellett Rogán Antal is, utóbbi a felesége révén balatonboglári kötődésű -, nem kért a politikai szerepvállalásból, s kijelentette, a szakmájában szeretne maradni. Ennek ellenére ott volt a legutóbbi, hétvégi kötcsei polgári pikniken, mint ahogyan a balatonszárszói szállodatulajdonos, az egykori NB I-es futballista, Bódi Zoltán is.

Szintén jó kapcsolatot ápol a Fidesz-vezetőkkel a siófoki szállodás Hoffmann Henrik: a 2011-es, Hotel Azúrban tartott kihelyezett frakcióülésen például nála aludt a teljes pártvezetés. Remek a nexusa a legfelsőbb fideszes körökhöz Fodor Jánosnak, a siófoki kézilabdaklub tulajdonosának is, ezt bizonyítja többek között az új sportcsarnok megépítése.

- Eredendően taopénzből akarták felhúzni egymilliárd forintból – mesélte egyik forrásunk -, ám kiderült nem elég a pénz, így hosszú időre leállt az építkezés. Aztán a kormány adott kétmilliárdot a befejezésére. Persze nem meglepő, Fodornak állandó helye van a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. A nagy kérdések ugyanis stadionokban, fesztiválokon vagy a terített asztal mellett dőlnek el, nem szakmai berkekben.

Lobbierő és vigaszdíj
A Balatonnal kapcsolatos döntéseknél korábban megkerülhetetlen tényezőnek számítottak a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. vezetői is. Gönczi János például előbbi cég vezérigazgatói székéből lett tiszai kormánybiztos, míg a bahartos Horváth Gyula is erős embernek számított, s nemcsak a tóparti települések vezetői előtt. Utóbbi idejében például még csak fel sem merülhetett volna, hogy a cég siófoki telephelyén a kisszigetre kaszinót építsenek. A két zrt. azonban a 2010-es kormányváltás után jelentősen veszített érdekérvényesítő erejéből.
A halászati cég vezetésének gyengeségét jól mutatja, hogy két éve a horgászlobbi nyomására megszűnt a kereskedelmi célú halászat a Balatonon – s tűntek el a tavi halak a helyi éttermek kínálatából… -, míg a jelenleg 22 tóparti település tulajdonában álló Bahartot a kormány feltőkésítené, s ezzel valójában államosítaná. Forrásaink szerint ezt követően magánkézbe adná a sétahajózást és a kikötők üzemeltetését – vélhetően nem véletlen, hogy Tiborcz István is komoly kikötőprojektekben vesz részt… Értelemszerűen a hajózási cég államosítása új vezetést is jelentene – úgy tudjuk, a jelenlegi vezérigazgató, Kollár József esetleg elindulhat a siófoki polgármesteri címért kormánypárti színekben. Amúgy vigaszdíjként.