Balaton-parti baráti láncolat

Publikálás dátuma
2018.06.06 07:00
Lassan kiderül, kiknek a kezében van a tó FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Fotó: /
A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.

Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot.

- A bejelentés után Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter összehívta a balatoni erős embereket – mesélte egy neve elhallgatását kérő informátorunk. – Persze nem nyilvános tanácskozásra ültek össze, s a régióból meglehetősen kevés politikus volt jelen. (FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnöki Kabinetiroda cáfolta, hogy lett volna ilyen találkozó.)

A helyi potentátok ugyanis az elmúlt években kiszorultak-kikoptak a körből, ahol a valódi döntések születnek. Léteznek ugyan még a korábbi, a tó életét hajdan érdemben befolyásolni tudó szervezetek, ám a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT), illetve a Balatoni Szövetség forrásaink szerint afféle gittegyletként, valós érdekérvényesítő képesség nélkül működnek - a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet 180 települését képviselő BFT például nagyjából évi néhány százmillió forintról dönthet… Hasonlóképpen háttérbe szorultak a korábban szintén komoly befolyással bíró nagy cégek, mint a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. És szép lassan kikoptak a helyi politikusok is.

- Vagy sohasem voltak elég erősek, hogy tényleg a tűz közelébe kerüljenek, vagy túlságosan rendes emberek voltak – állította egy forrásunk. – A legtöbb tóparti polgármester, még a városoké is, jellemzően csak a saját településén nagylegény. Igazából korábban is csak három, valóban befolyásos városvezetőt ismertek el, a siófoki, a balatonfüredi és a keszthelyi polgármestert. Előbbi, Balázs Árpád 2014-ben megbukott az önkormányzati választáson, s így teljesen kikerült a pikszisből, ahogyan keszthelyi kollégáját, Ruzsics Ferencet is leírták már a kormánypártokon belül, nem függetlenül tavalyi kirohanásától, amely jelezte, nem feltétlenül nézi jó szemmel Mészáros Lőrinc és Tiborcz István területfoglalását a Balatonnál, s pláne Keszthelyen. Bóka István pedig egyszerűen túl rendes ember, hogy mindenféle mutyiba, törvénytelenségbe, üzleti suskusba be lehessen vonni, így inkább körön kívül tették. Hasonló okokból súlytalan immár a balatonboglári Mészáros Miklós is, míg a lellei Kenéz István függetlenként amúgy is amolyan gyanús elemnek számított a Fideszen belül. A fonyódi Hidvégi József csak helyben tényező, a földvári Holovits Huba ugyan vitorlásberkekben szerzett magának jó ismerősöket, de még nem sikerült igazán felépítenie magát. A jelenlegi siófoki polgármester, a hivatalosan független, de jó jobbikos kapcsolatokat ápoló Lengyel Róbert pedig afféle közellenség a kormánypárti körökben.

Nincs komoly politikai háttere a tó körüli országgyűlési képviselőknek sem. A Balatont két-két somogyi és veszprémi, valamint egy zalai választókerület határolja, s mind az ötben a Fidesz-KDNP jelöltjei győztek az áprilisi választásokon. Közülük a keszthelyi Manninger Jenő, illetve a balatonfüredi Kontrát Károly számít ismertebb névnek az országos politikában - a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály a kormánypártok köreiben is erősen másod-, harmadvonalbeliek –, de informátoraink szerint balatoni kérdésekben csak Manninger szava számít valamelyest.

Megkerülhetetlen tényező viszont természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A felcsúti polgármesterségről nemrég lemondott gázszerelő-oligarcha helyi szállodák, kempingek, borászat és rádió tulajdonosának mondhatja magát. Érdemben két éve vetette meg a lábát a Balatonnál, amikor megvásárolta a Hunguest Hotels szállodaláncot, amelynek Balatonalmádiban, Tapolcán, Keszthelyen, Hévízen és Zalakarosban akadnak hoteljei. Tavaly aztán a Balatontouristtal – s így a hozzá tartozó tíz kempinggel és üdülőfaluval – bővült a balatoni Mészáros-birodalom, amely így immár Magyarország legnagyobb turisztikai vállalkozásává nőtte ki magát, emellett több partmenti, luxusingatlanok építésére alkalmas óriási telek is sz övé. Orbán Viktor jó barátja emellett az északi parton több mint száz hektárnyi szőlőt, s jó néhány borászatot, valamint egy a tó és vonzáskörzetében fogható rádiót is magáénak mondhat, s érdekeltsége, a Mediaworks adja ki a Balatonnal határos megyék lapjait is.

Hasonlóképpen erős a pozíciója Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is, aki 2014-ben a keszthelyi yachtkikötő megszerzésével debütált a Balaton mellett – azóta névleg kiszállt a cégből –, majd érdekeltségébe került a város ikonikus szállodája, a Hullám, a keszthelyi kemping, a badacsonyi Ranolder-villa, valamint egy szintén óriási, beépíthető partmenti telek Keszthelyen, de különféle üzleti aktusokon át a balatonudvari golfpálya is a miniszterelnöki vő üzleti köréhez került.

- Legalább ekkora, de lehet, még nagyobb szava van a balatoni kérdésekben a kormányfő lányának, Orbán Ráhelnek – jegyezte meg egyik forrásunk. – Anno, a Rogán-féle tanácskozáson ő ült a miniszter mellett. S állítólag Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa is jelen volt a megbeszélésen.

Orbán Ráhel és Csapody Balázs a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadói, előbbi stratégiai kérdésekben, utóbbi gasztronómiai vonalon segíti az MTÜ munkáját, forrásaink szerint azonban jóval nagyobb a szerepük a tanácsadásnál. A miniszterelnök lányának ezirányú ambíciói nem új keletűek, s úgy tudjuk, Csapody Balázsnak is ajánlottak komoly titulust – informátoraink szerint valamilyen miniszteri biztosi címet -, ám a Kistücsök tulajdonosa – akinek éttermében gyakori vendég Orbán Ráhel mellett Rogán Antal is, utóbbi a felesége révén balatonboglári kötődésű -, nem kért a politikai szerepvállalásból, s kijelentette, a szakmájában szeretne maradni. Ennek ellenére ott volt a legutóbbi, hétvégi kötcsei polgári pikniken, mint ahogyan a balatonszárszói szállodatulajdonos, az egykori NB I-es futballista, Bódi Zoltán is.

Szintén jó kapcsolatot ápol a Fidesz-vezetőkkel a siófoki szállodás Hoffmann Henrik: a 2011-es, Hotel Azúrban tartott kihelyezett frakcióülésen például nála aludt a teljes pártvezetés. Remek a nexusa a legfelsőbb fideszes körökhöz Fodor Jánosnak, a siófoki kézilabdaklub tulajdonosának is, ezt bizonyítja többek között az új sportcsarnok megépítése.

- Eredendően taopénzből akarták felhúzni egymilliárd forintból – mesélte egyik forrásunk -, ám kiderült nem elég a pénz, így hosszú időre leállt az építkezés. Aztán a kormány adott kétmilliárdot a befejezésére. Persze nem meglepő, Fodornak állandó helye van a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. A nagy kérdések ugyanis stadionokban, fesztiválokon vagy a terített asztal mellett dőlnek el, nem szakmai berkekben.

Lobbierő és vigaszdíj
A Balatonnal kapcsolatos döntéseknél korábban megkerülhetetlen tényezőnek számítottak a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. vezetői is. Gönczi János például előbbi cég vezérigazgatói székéből lett tiszai kormánybiztos, míg a bahartos Horváth Gyula is erős embernek számított, s nemcsak a tóparti települések vezetői előtt. Utóbbi idejében például még csak fel sem merülhetett volna, hogy a cég siófoki telephelyén a kisszigetre kaszinót építsenek. A két zrt. azonban a 2010-es kormányváltás után jelentősen veszített érdekérvényesítő erejéből.
A halászati cég vezetésének gyengeségét jól mutatja, hogy két éve a horgászlobbi nyomására megszűnt a kereskedelmi célú halászat a Balatonon – s tűntek el a tavi halak a helyi éttermek kínálatából… -, míg a jelenleg 22 tóparti település tulajdonában álló Bahartot a kormány feltőkésítené, s ezzel valójában államosítaná. Forrásaink szerint ezt követően magánkézbe adná a sétahajózást és a kikötők üzemeltetését – vélhetően nem véletlen, hogy Tiborcz István is komoly kikötőprojektekben vesz részt… Értelemszerűen a hajózási cég államosítása új vezetést is jelentene – úgy tudjuk, a jelenlegi vezérigazgató, Kollár József esetleg elindulhat a siófoki polgármesteri címért kormánypárti színekben. Amúgy vigaszdíjként.

2018.06.06 07:00

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12