Balaton-parti baráti láncolat

Publikálás dátuma
2018.06.06 07:00
Lassan kiderül, kiknek a kezében van a tó FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Fotó: /
A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.

Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot.

- A bejelentés után Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter összehívta a balatoni erős embereket – mesélte egy neve elhallgatását kérő informátorunk. – Persze nem nyilvános tanácskozásra ültek össze, s a régióból meglehetősen kevés politikus volt jelen. (FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnöki Kabinetiroda cáfolta, hogy lett volna ilyen találkozó.)

A helyi potentátok ugyanis az elmúlt években kiszorultak-kikoptak a körből, ahol a valódi döntések születnek. Léteznek ugyan még a korábbi, a tó életét hajdan érdemben befolyásolni tudó szervezetek, ám a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT), illetve a Balatoni Szövetség forrásaink szerint afféle gittegyletként, valós érdekérvényesítő képesség nélkül működnek - a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet 180 települését képviselő BFT például nagyjából évi néhány százmillió forintról dönthet… Hasonlóképpen háttérbe szorultak a korábban szintén komoly befolyással bíró nagy cégek, mint a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. És szép lassan kikoptak a helyi politikusok is.

- Vagy sohasem voltak elég erősek, hogy tényleg a tűz közelébe kerüljenek, vagy túlságosan rendes emberek voltak – állította egy forrásunk. – A legtöbb tóparti polgármester, még a városoké is, jellemzően csak a saját településén nagylegény. Igazából korábban is csak három, valóban befolyásos városvezetőt ismertek el, a siófoki, a balatonfüredi és a keszthelyi polgármestert. Előbbi, Balázs Árpád 2014-ben megbukott az önkormányzati választáson, s így teljesen kikerült a pikszisből, ahogyan keszthelyi kollégáját, Ruzsics Ferencet is leírták már a kormánypártokon belül, nem függetlenül tavalyi kirohanásától, amely jelezte, nem feltétlenül nézi jó szemmel Mészáros Lőrinc és Tiborcz István területfoglalását a Balatonnál, s pláne Keszthelyen. Bóka István pedig egyszerűen túl rendes ember, hogy mindenféle mutyiba, törvénytelenségbe, üzleti suskusba be lehessen vonni, így inkább körön kívül tették. Hasonló okokból súlytalan immár a balatonboglári Mészáros Miklós is, míg a lellei Kenéz István függetlenként amúgy is amolyan gyanús elemnek számított a Fideszen belül. A fonyódi Hidvégi József csak helyben tényező, a földvári Holovits Huba ugyan vitorlásberkekben szerzett magának jó ismerősöket, de még nem sikerült igazán felépítenie magát. A jelenlegi siófoki polgármester, a hivatalosan független, de jó jobbikos kapcsolatokat ápoló Lengyel Róbert pedig afféle közellenség a kormánypárti körökben.

Nincs komoly politikai háttere a tó körüli országgyűlési képviselőknek sem. A Balatont két-két somogyi és veszprémi, valamint egy zalai választókerület határolja, s mind az ötben a Fidesz-KDNP jelöltjei győztek az áprilisi választásokon. Közülük a keszthelyi Manninger Jenő, illetve a balatonfüredi Kontrát Károly számít ismertebb névnek az országos politikában - a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály a kormánypártok köreiben is erősen másod-, harmadvonalbeliek –, de informátoraink szerint balatoni kérdésekben csak Manninger szava számít valamelyest.

Megkerülhetetlen tényező viszont természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A felcsúti polgármesterségről nemrég lemondott gázszerelő-oligarcha helyi szállodák, kempingek, borászat és rádió tulajdonosának mondhatja magát. Érdemben két éve vetette meg a lábát a Balatonnál, amikor megvásárolta a Hunguest Hotels szállodaláncot, amelynek Balatonalmádiban, Tapolcán, Keszthelyen, Hévízen és Zalakarosban akadnak hoteljei. Tavaly aztán a Balatontouristtal – s így a hozzá tartozó tíz kempinggel és üdülőfaluval – bővült a balatoni Mészáros-birodalom, amely így immár Magyarország legnagyobb turisztikai vállalkozásává nőtte ki magát, emellett több partmenti, luxusingatlanok építésére alkalmas óriási telek is sz övé. Orbán Viktor jó barátja emellett az északi parton több mint száz hektárnyi szőlőt, s jó néhány borászatot, valamint egy a tó és vonzáskörzetében fogható rádiót is magáénak mondhat, s érdekeltsége, a Mediaworks adja ki a Balatonnal határos megyék lapjait is.

Hasonlóképpen erős a pozíciója Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is, aki 2014-ben a keszthelyi yachtkikötő megszerzésével debütált a Balaton mellett – azóta névleg kiszállt a cégből –, majd érdekeltségébe került a város ikonikus szállodája, a Hullám, a keszthelyi kemping, a badacsonyi Ranolder-villa, valamint egy szintén óriási, beépíthető partmenti telek Keszthelyen, de különféle üzleti aktusokon át a balatonudvari golfpálya is a miniszterelnöki vő üzleti köréhez került.

- Legalább ekkora, de lehet, még nagyobb szava van a balatoni kérdésekben a kormányfő lányának, Orbán Ráhelnek – jegyezte meg egyik forrásunk. – Anno, a Rogán-féle tanácskozáson ő ült a miniszter mellett. S állítólag Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa is jelen volt a megbeszélésen.

Orbán Ráhel és Csapody Balázs a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadói, előbbi stratégiai kérdésekben, utóbbi gasztronómiai vonalon segíti az MTÜ munkáját, forrásaink szerint azonban jóval nagyobb a szerepük a tanácsadásnál. A miniszterelnök lányának ezirányú ambíciói nem új keletűek, s úgy tudjuk, Csapody Balázsnak is ajánlottak komoly titulust – informátoraink szerint valamilyen miniszteri biztosi címet -, ám a Kistücsök tulajdonosa – akinek éttermében gyakori vendég Orbán Ráhel mellett Rogán Antal is, utóbbi a felesége révén balatonboglári kötődésű -, nem kért a politikai szerepvállalásból, s kijelentette, a szakmájában szeretne maradni. Ennek ellenére ott volt a legutóbbi, hétvégi kötcsei polgári pikniken, mint ahogyan a balatonszárszói szállodatulajdonos, az egykori NB I-es futballista, Bódi Zoltán is.

Szintén jó kapcsolatot ápol a Fidesz-vezetőkkel a siófoki szállodás Hoffmann Henrik: a 2011-es, Hotel Azúrban tartott kihelyezett frakcióülésen például nála aludt a teljes pártvezetés. Remek a nexusa a legfelsőbb fideszes körökhöz Fodor Jánosnak, a siófoki kézilabdaklub tulajdonosának is, ezt bizonyítja többek között az új sportcsarnok megépítése.

- Eredendően taopénzből akarták felhúzni egymilliárd forintból – mesélte egyik forrásunk -, ám kiderült nem elég a pénz, így hosszú időre leállt az építkezés. Aztán a kormány adott kétmilliárdot a befejezésére. Persze nem meglepő, Fodornak állandó helye van a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. A nagy kérdések ugyanis stadionokban, fesztiválokon vagy a terített asztal mellett dőlnek el, nem szakmai berkekben.

Lobbierő és vigaszdíj
A Balatonnal kapcsolatos döntéseknél korábban megkerülhetetlen tényezőnek számítottak a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. vezetői is. Gönczi János például előbbi cég vezérigazgatói székéből lett tiszai kormánybiztos, míg a bahartos Horváth Gyula is erős embernek számított, s nemcsak a tóparti települések vezetői előtt. Utóbbi idejében például még csak fel sem merülhetett volna, hogy a cég siófoki telephelyén a kisszigetre kaszinót építsenek. A két zrt. azonban a 2010-es kormányváltás után jelentősen veszített érdekérvényesítő erejéből.
A halászati cég vezetésének gyengeségét jól mutatja, hogy két éve a horgászlobbi nyomására megszűnt a kereskedelmi célú halászat a Balatonon – s tűntek el a tavi halak a helyi éttermek kínálatából… -, míg a jelenleg 22 tóparti település tulajdonában álló Bahartot a kormány feltőkésítené, s ezzel valójában államosítaná. Forrásaink szerint ezt követően magánkézbe adná a sétahajózást és a kikötők üzemeltetését – vélhetően nem véletlen, hogy Tiborcz István is komoly kikötőprojektekben vesz részt… Értelemszerűen a hajózási cég államosítása új vezetést is jelentene – úgy tudjuk, a jelenlegi vezérigazgató, Kollár József esetleg elindulhat a siófoki polgármesteri címért kormánypárti színekben. Amúgy vigaszdíjként.

2018.06.06 07:00

Bekérette a macedón külügy Gruevszki miatt a magyar nagykövetet, és nem udvariaskodtak

Publikálás dátuma
2018.11.19 21:36

Fotó: AFP/
Dux László szkopjei nagykövet egy tiltakozójegyzéket kapott, amiben a volt macedón kormányfő azonnali kiadatását kérik Magyarországtól
Bekérették a macedón külügyminisztériumba hétfőn Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos legutóbbi információk ügyében - írja az MTI.  A macedón külügyi tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a magyar nagykövetet Viktor Dimovszki külügyi államtitkár fogadta, és szívélyesen – ám diplomácia nyelvén nagyon erélyesen – kérte Magyarországot Gruevszki kiadatására. Dimovszki reményéét fejezte ki, hogy Magyarország  a jó kétoldalú kapcsolatok, valamint a jogállamisággal összefüggő európai értékek és elvek szellemében fog cselekedni, így  
haladéktalanul elutasítja az elítélt szökevény, Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és késlekedés nélkül kiadja őt Macedóniának, hogy a körözött politikus letöltse rá kiszabott, kétéves börtönbüntetését.
 Zoran Zaev macedón kormányfő ezután kijelentette: Macedónia már kezdeményezte a politikus kiadatását, Szkopje mindent megtesz annak érdekében, hogy Gruevszkit hazaszállítsák.    Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Gruevszki egy magyar külképviseleten jelezte, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a magyar kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe abban, hogy az említett külképviseletre eljusson. Szijjártó arról már nem beszélt, hogy a magyar diplomácia szerepet játszhatott Gruevszki későbbi szöktetésében, lapértesülés szerint ugyanis magyar diplomaták adták kézről kézre a menekülő ex kormányfőt. Nehezen hihető Szijjjártó azon kijelentése is,hogy „Gruevszki teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt” – hiszen az albán rendőrség már jelezte, hogy a volt macedón kormányfő kétségkívül illegálisan és gyalog jutott át Macedóniából Albániába, ahonnan aztán magyar diplomáciai járművel ment tovább Montenegróba, majd Szerbián keresztül utazott tovább. Illegális lehetett a szökevény Magyarországra juttatása is, hiszen a politikus útlevél nélkül érkezett egy biztonságos harmadik országból, azaz Szerbiából – egy szír vagy afgán menedékkérőt ezért habozás nélkül tranzitzónába zártak volna a magyar hatóságok. de Nikola Gruevszkinek megkülönbeztetett bánásmód járt, pusztán azért, mert tíz évig miniszterelnök volt.
2018.11.19 21:36
Frissítve: 2018.11.19 21:38

Gruevszki-ügy: újabb gyenge láncszem - és a Belügyminisztériumtól nem lehetett kérdezni

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:46

Fotó: MTI/ Soós Lajos
Egy felfüggesztett jogszabállyal magyarázza a kormány, miért kapott kivételes eljárást a volt macedón kormányfő.
Kísérő nélküli gyerekek, várandós nők, fogyatékos, kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai, szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett menekültek érdekében hozott 2007-es jogszabályra hivatkozva kapott különleges bánásmódot a korrupcióért elítélt és börtön elől a magyar diplomaták segítségével Magyarországra szöktetett Nikola Gruevszki – derült ki Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár hétfői, ellenzéki kérdésekre adott parlamenti válaszából. A kormány mindezek alapján döntött úgy, hogy a korrupciós ügyben eljárás alá vont és elítélt, legális úti okmányok nélkül – vélhetően az Orbán-kormány segítségével – Magyarországra szökött Gruevszki ne a tranzitzónából kérjen menedékjogot, hanem Budapesten. Noha már az is meglepő, hogy a kormány szerint az elítélt korrupt politikus épp olyan megítélés alá tartozik, mint egy árva menekült gyereke, Harangozó Tamás szocialista képviselő arra is felhívta a figyelmet: Orbánék valójában még saját törvényeiket is megszegték. A hivatkozott jogszabályt ugyanis épp az Orbán-kormány függesztette fel a tömeges migrációra miatt kialakult válsághelyzetre hivatkozva. Orbán Balázs megszólalása talán csak kommunikációs baki volt, hiszen a Gruevszki-ügyben a kabinet látványosan és szigorúan a hallgatást választotta: a fideszes kormánytagok múlt hét óta ugyanazt a néhány mondatos kommunikációs sorvezetőt ismételgetik. Azaz: a kormány nem segítette Gruevszki kiszökését Macedóniából Arról azonban már hallgatna, hogy a Macedón határról miként jutott el Budapestig. Így Brüsszelben Szijjártó Péter külügyminiszter sem fejtette ki, hogy Tiranától Budapestig miért magyar diplomaták szállították Gruevszkit. Szijjártó úgy fogalmazott: „nem a mi dolgunk” hogy Gruevszki hogyan jutott el „a Macedóniával szomszédos országba, abban nekünk semmifajta részünk vagy befolyásunk nem volt.” Szijjártó szerint a volt macedón miniszterelnök Magyarországra „teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak száz százalékig megfelelve jutott el”- hangoztatta. Ugyanezeket a paneleket mondta fel sokadjára a Parlamentben az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár az ellenzék kérdéseire válasz gyanánt. Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának Jobbikos elnöke „Z-kategóriás” kémfilmbe illőnek minősítette, ahogy a magyar kormány Budapestre juttatta Gruevszkit. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője pedig az uniós alapszerződés 83. cikkelyét idézte, amiből az következik, hogy a korrupcióért jogerősen elítéltek nem kaphatnak menekültstátuszt. Az LMP pedig vizsgálóbizottságot sürget az ügyben. A szocialista Harangozó Tamás kérdezett volna Gruevszki menekülésének részleteiről előbb Pintér Sándortól, majd a belügyminiszter távolléte miatt az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergelytől, ám Jakab István házelnök megvonta tőle a szót. A legcifrább párbeszéd a DK-s Arató Gergely és Dömötör Csaba államtitkár között zajlott le: Arató azt tudakolta, hogy „Putyin gazda” adott-e parancsot az ismerten oroszbarát Gruevszki kimenekítésére, mire Dömötör azzal vágott vissza, hogy a DK csak ne vádolja a kormányt politikusbűnözőkkel való együttműködéssel, hiszen ők meg Czeglédy Csabával működtek együtt. Dacára, hogy a két ügynek semmi köze egymáshoz, továbbá az adócsalás gyanújával másfél éve előzetesben tartott Czeglédy Csaba ellen még vádemelés sem történt.
2018.11.19 20:46