„Kivásárolja” a bírói kart a kormány

Minden olyan bírót nyugdíjba küldene a kormány, aki 1990 előtt kapta meg kinevezését, vagyis a rendszerváltás előtt is részt vett az ítélkezésben. Erről lapunk is beszámolt a bírósági rendszerben tervezett többi átalakítással - ítélőtáblák megszüntetése, közigazgatási felsőbíróság bevezetése, a bíróságok szervezeti igazgatásának az igazságügyi tárca alá rendelése - együtt. A különböző bírói fórumokon azóta is rendre felmerül a kérdés, amely értelemszerűen igencsak foglalkoztatja az érintetteket. A szakmán belül úgy tudják, még nincs meg a kidolgozott forgatókönyv, csak annyi bizonyos, a kormányzat szeretne megszabadulni a bírói kar "más rendszerben szocializálódott, s így nem feltétlenül lojális" részétől. Lapunk úgy tudja, már a választás előtt keringtek különböző, Trócsányi László által jegyzett tervezetek - legalábbis a fővárosi bírák körében -, amelyek a bírói nyugdíjszabályok megváltoztatását is tartalmazták.

- Többféle verziót hallottunk – mondta egy dunántúli törvényszék bírája. – Azt beszélik, hogy 1990, esetleg 1992 lesz a határvonal, vagyis az ez előtt kinevezetteket küldik nyugdíjba. Sőt, egyes helyekről 1994-et is hallani.

Egy dél-dunántúli városi bíróság korban érintett bírája megjegyezte: a kormányzat sokkal óvatosabban látott hozzá a terv megvalósításához, mint 2011-ben, amikor az érintett bírókat annak ellenére nyugdíjba küldték egyik napról a másikra - a korhatár 62 évre való leszállításával -, hogy elvileg 70 éves korukig dolgozhattak volna. Akkor nagyjából 250, koruknál fogva vezető beosztású szakembert érintett az átszervezés, amely ellen a nyugállományba kényszerített bírók tiltakoztak, sokan jogi útra terelték ügyüket, s jellemzően meg is nyerték a pereket, melyek végén visszahelyezték őket állásukba – de nem feltétlenül korábbi beosztásukba -, s komoly kártérítést is megítéltek számukra. (Az Alkotmánybíróság és a luxembourgi Európai Bíróság is nyugdíjba kényszerített bírók mellett döntött - a szerk.)

- Jelen esetben eleve olyan anyagi lehetőségeket vázoltak fel, amire nehéz lesz nemet mondani – magyarázta a városi bíró. – Egyelőre természetesen nincsenek konkrétumok, de arról hallani, hogy az érintett kollégák, posztjuktól függően, 15-25 milliós lelépési pénzre számíthatnának, emellett a nyugdíjukat a jelenlegi bérük 80 százalékában állapítanák meg. Miután koruknál fogva jellemzően a bértábla felső részéhez tartoznak, így 400-450 ezres, de akár félmilliós ellátást is kaphatnának. S nem mellékesen az üzleti világban tovább dolgozhatnának: ügyvédként, tanácsadóként vagy bármilyen céges jogászként.

Egy fővárosi törvényszéki bíró viszont úgy értesült, a kormány éppenséggel ez utóbbit is szeretné megakadályozni, hiszen a rengeteg jól felkészült szakember esetleg más területen is problémát okozhatna.

- A tízmilliós végkielégítésről, valamint az igencsak kedvező feltételekkel megállapított nyugdíjról mi is hallottunk – állította -, viszont azt beszélik, a kinevezésük miatt az intézkedésben érintetteket rendelkezési állományba tennék, míg valóban elérik a nyugdíj-korhatárt. Vagyis megkapnák a fizetésüket, csak éppen nem bíznának rájuk feladatokat.

Ha a kormányzat terve valóra válik, azt jelentheti, hogy a bírói karban jellemzően csak 54-55 évesnél fiatalabbak maradnak, hiszen 1990-ben - a jogi egyetem elvégzése és a szakvizsga megszerzése után, mivel jelentős volt a bíróhiány – 1964-ben, 1965-ben születettek is kinevezést kaphattak. Ha pedig a határvonalat időben még közelebb húzzák meg, úgy akár ötvenévesen is nyugdíjba küldhetnek valakit.

- Miután az ötven feletti korosztály ma már vezetői posztokat tölt be, azaz elnökök, elnökhelyettesek, kollégium- vagy tanácsvezetők, illetve törvényszéki és ítélőtáblai bírák, nyugdíjazásuk teljes vezetőcserét jelentene a szakmán belül – fogalmazott egy dunántúli törvényszéki bíró. (Leginkább a Kúrián dolgozó bírákat érintheti a korhatár leszállítása, a legtapasztaltabb, így legrégebben kinevezett bírók ugyanis itt dolgoznak - a szerk.)

– Miután a jelenlegi bírói karból nem feltétlenül lehetne megoldani a pótlásukat, jöhetnének más jogi pályáról ejtőernyősök: ügyészek, ügyvédek, a versenyszférában dolgozó jogászok. Akik, ha szakmailag nem is érnék el a korábbi nívót, bizonyosan sokkal lojálisabbak lennének a kinevezésükért cserébe, mint elődeik.

A megkérdezett bírák szerint az átalakítással elvben ugyan nem, a gyakorlatban azonban mindenképpen sérülne a bírói függetlenség, hiszen a kormányzat célja egyértelmű: kevésbé önjáró igazságszolgáltatás létrehozása. Ezt vetíti előre amúgy a Közigazgatási Felsőbíróság terve is.

- Nem véletlen, hogy akivel beszéltem a kollégák közül, mind reménykednek, hogy minél alacsonyabb lesz a nyugdíjba küldési kor – mondta egy fővárosi bíró. – Féltik ugyanis a függetlenségüket, a szakmaiságot, s hogy a politika rátelepszik a bíróságokra, ahogyan korábban már megtette az ügyészségekkel. Akinek kicsit is fontos a független igazságszolgáltatás, az ki akar maradni a valószínűsíthető jövőből. Mert nem kell hozzá nagy képzelőerő, milyen elvárásoknak kell majd megfelelnie.

Januárban még nem volt veszélyes

Idén januárban még nem aggódott az Országos Bírósági Hivatal (OBH) amiatt, hogy "Soros-szervezetek", például a Magyar Helsinki Bizottság részt vettek a bírák képzésében. Handó Tünde év elején az Origónak azt mondta: "2016-ban összesen 528 képzést szerveztünk 25 ezer résztvevővel, ehhez képest volt egy kétszer egynapos rendezvény, egy civil szervezet projektjének részeként a gyűlölet-bűncselekmények témájában. Ezen összesen 19 bíró és 20 ügyész vett részt. Ez nem jelent semmilyen veszélyt a bírói karra." Hozzátette: "Valós veszélyt jelentenek ugyanakkor azok a szervezettnek tűnő sajtótámadások, amelyek a bírósági szervezetből származó álhírekből próbálnak botrányt kavarni."

Ehhez képest Hende Csaba tegnap azt mondta a parlamentben, hogy "Soros György és hálózata befolyást akar szerezni az igazságszolgáltatás felett". A törvényalkotási bizottság elnöke szerint a Soros-szervezetek "képzésnek álcázzák beszivárgásukat", és "érzékenyítő tréningeket tartanak", amelyeken "a migránsok szempontjait hatékonyan képviselik".

Hende ezért levélben kérte Handó Tündét, számoljon be: mely szervezetek és milyen forrásból szerveztek oktatásokat a bíróknak. Bár az OBH elnöke még nem adott részletes választ, Hende úgy látja, hogy az ilyen képzések veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot. Lapunk úgy tudja, az ominózus tréninget, amelyen a Helsinki is részt vett, az OBH maga szervezte.