"Náciknak nincs fürdés!” - Egy szál gatyában ment a rendőrségre a szélsőjobbos

Publikálás dátuma
2018.06.06. 11:48

A címben idézett mondtatot kiabálták a német szélsőjobb vezetőjének, miközben ellopták a ruháit a vízpartról.

Ellopták egy potsdami strand partjáról a német szélsőjobboldali párt, az Alternative für Deutschland 77 éves elnökének ruháit, miközben Alexander Gauland éppen hűtötte magát egy tó vizében - számol be az esetről a 444.hu a Märkische Allgemeine alapján, amely most adott hírt a még múlt héten történt esetről. 

Azt már a Poitico írta meg, hogy miután az eset minden bizonnyal politikai motivációjú, az állambiztonság nyomoz az elveszett ruhák után. Az antifasiszta aktivista egyelőre szabadlábon van. „Gauland egy szál gatyában slattyogott el mellettünk a rendőrökkel, hogy feljelentést tegyen. Jó napunk volt!" - értékelte a történteket a német lapnak egy szemtanú. 

Szerző

Megfigyelések minden szinten

Publikálás dátuma
2018.06.06. 07:40
FOTÓ: AFP/LOTTA HARDELIN/DAGENS NYHETER
A Facebook-botrány, az USA Nemzetbiztonsági Hivatalának botránya mind azt bizonyítják, az internethasználók, a telefonálók adatai nincsenek biztonságban. Edward Snowden öt éve szivárogtatta ki erről szerzett információit.

Az amerikai számítógépes szakember, volt CIA alkalmazott most szökevény, hazájában körözik, jelenleg Oroszországban él. A Snowden botrányt 2013. június 6-i cikkében robbantotta ki a The Guardian. Megírták: az NSA, az USA Nemzetbiztonsági Hivatala a Verizon telefoncég ügyfelei millióinak hívási adatait gyűjti egy szigorúan titkos bírósági rendelet alapján. A lap által megszerzett dokumentum szerint a Verizon napi rendszerességgel, folyamatosan köteles a hálózatában történt összes bel-, és külföldi telefonhívásról tájékoztatást adni az NSA-nak. Milliókról gyűjtöttek így információkat anélkül, hogy gyanúsítottak lettek volna bármilyen ügyben.

Az évforduló alkalmával a brit országos napilapnak telefonon adott interjújában Snowden elmondta, nem bán semmit sem, elégedett azzal, hogy közzétéve a tömeges adatgyűjtésekről szerzett információit, megrázta a kormányokat, a titkosszolgálatokat és a nagy internetszolgáltatókat. „A legnagyobb változás az, hogy az emberek már tudnak a dolgokról. Még mindig nincs hatalmukban, hogy megállítsák, de próbálkoznak vele. A visszavágás még csak most kezdődik, a kormányok és a vállalatok régóta benne vannak a játékban, de mi még csak most kezdtük" - nyilatkozta Snowden.

Az USA és az Egyesült Királyság kormányai a kiszivárogtatása alapján, bírósági tárgyalások után új megfigyelési törvényeket kellett hozzanak, a fejlesztéseket hamarabb és gyorsabban meg kellett tenniük a tervezettnél, nehezebbé téve a tömeges telefonos adatgyűjtés. Az internetszolgáltatók a felhasználók reakcióit figyelembe véve kénytelenek voltak titkosítani a magánszférára vonatkozó adatokat. Sokan azonban azt mondják, semmi sem változott 2013 óta, ugyanúgy folyik a tömeges információhalászat.

A számítógépes szakember kiszivárogtatásai az Egyesült Királyság egyik titkosszolgálata (GCHQ) által gyűjtött adatokat is érintették. „Amit Snowden tett, törvénytelen volt, és veszélyeztette biztonsági tevékenységünket. Valódi és szükségtelen károkat okozott, az Egyesült Királyságnak és szövetségeseinek is. Ezért felelnie kell” – mondta a lapnak Jeremy Fleming, a szervezet igazgatója. Bár Snowden titkosszolgálatai dokumentumok mintegy 1 százalékát tette csak közzé, de a szervezeteknek élniük kellett a feltételezéssel, hogy bármihez, amihez valaha hozzáférhetett, veszélyeztetetté vált és ezért azokat meg kellett semmisíteni.

Apple-stop az adatgyűjtésre
Craig Federighi, az Apple szoftverfejlesztésért felelős alelnöke bejelentette: harcot indítanak a Facebook adatgyűjtése ellen. Eszerint legújabb böngészőjük alapból blokkolni fogja a Facebook mindenhova beépülő moduljait - mint például a minden weboldalon felbukkanó lájk- és kommentdobozok - abban, hogy minden létező információt begyűjtsenek a felhasználókról – írja a 444.hu. Az Apple saját böngészője, a Safari legújabb változatában csak akkor hagyja a Facebookot adatokat gyűjteni, ha a felhasználó erre határozottan engedélyt ad. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a böngésző a weboldalaktól függetlenül figyelmeztetést fog feldobni arról, hogy az oldalon futó Facebook-modulok adatokat próbálnak gyűjteni a felhasználóról.
Az Apple újítását a kiberbiztonsági körök már áttörésként ünneplik. Az Apple most vállalta azt a kockázatot, amit az állandóan felugró figyelmeztető ablakok okozta felhasználói frusztráció jelent. Abban bízhatnak, hogy a weboldalak idővel maguk fogják korlátozni a felhasználókat követő adatgyűjtést, minthogy állandóan beleegyezést kérjenek az olvasóiktól.

Szerző

Mueller újra támadásba lendül

Publikálás dátuma
2018.06.06. 07:33
FOTÓ: AFP/BRENDAN SMIALOWSKI

Ismét támadásba lendült Robert Mueller különleges ügyész, aki a 2016-os kampányba való orosz beavatkozási kísérletek, illetve a Trump-kampánycsapat és Oroszország között feltételezett összejátszás szálait hivatott kibogozni. Ezúttal a célpont Donald Trump volt elnökválasztási kampányigazgatója. Mueller azt kérte az illetékes bírótól, hogy vonja vissza az általa már korábban összeesküvéssel, pénzmosással és adócsalással megvádolt Paul Manafort szabad lábra helyezését szeptember 17-re kitűzött tárgyalása előtt. Manafort a tavaly októberi vádemelés óta van házi őrizetben.

Kérelmét arra alapozta Mueller, hogy időközben kitudódott: a volt kampányigazgató potenciális tanúkat próbált befolyásolni. Egy FBI-ügynök beszámolója szerint Manafort megkísérelt telefonhívással, SMS-sel és titkosított üzenetküldő szolgáltatásokkal kapcsolatba lépni az úgynevezett Hapsburg-csoport nevű, Viktor Janukovics bukott ukrán elnök kormánya érdekében lobbizó csoport két tagjával, még februárban. A kapcsolatfelvételi kísérlet célja tanúvallomásuk befolyásolása és bizonyítékok elrejtése volt.

Manafort korábban több republikánus elnökjelölt kampánycsapatában dolgozott, 2016 márciusában csatlakozott Donald Trumpéhoz, májusban pedig kampányfőnöknek nevezték ki. Ugyanazon év augusztusában, miután kiderült, hogy Janukovics pártjának is dolgozott, illetve a korábbi ukrán vezetés érdekében lobbizott Washingtonban, Trump lemondatta.

Az elnök tagadja, hogy összejátszott volna Moszkvával a elnökválasztási kampányban, a Mueller vezette vizsgálatot pedig politikai boszorkányüldözésnek minősíti. Időnként fel-felröppen az a híresztelés, hogy Trump meneszteni kívánná az igazságügyi tárca

által kinevezett Muellert. Ez a felvetés azonban rendre elhal, főleg azon érvelés jegyében, hogy egy ilyen, a jog betűje szerint elvben megtehető lépés esetén Donald Trump - az amerikai demokrácia íratlan törvényei értelmében - a saját politikai halálos ítéletét írná alá.

Az elmúlt napokban közben ismét lábra kaptak olyan találgatások, hogy Mueller esetleg kezdeményezheti Donald Trump meghallgatását, illetve ha a különleges ügyésszel, illetve munkatársaival Trump nem hajlandó leülni, akkor nagyesküdtszék elé citálását. Ez utóbbiról azonban a Fehér Ház jogászai azt mondják, erős jogi érveik vannak az ellen, hogy az elnököt bíróság előtti megjelenésre kötelezhessék.

Szerző
Témák
Robert Mueller