Amerikai importvámok – Itt az EU válasza

Publikálás dátuma
2018.06.06 15:29
AFP / Wiktor Dabkowski / DPA
Fotó: /
Már júliusban hatályba lépteti válaszintézkedéseit az Európai Unió az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokra, a tervezett lépések keretében az első körben mintegy 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnek ki 25 százalékos importvámot – írja az MTI.

Az Európai Bizottság szerdai ülésén jóváhagyták azt az amerikai árulistát, amelyet az EU importvámokkal sújtana, és amelyet már korábban megküldtek a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO). A listán többek között a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé is szerepel, de megtalálhatók rajta bizonyos mezőgazdasági termékek, számos vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok, illetve a bourbon whiskey is. Szakértők szerint számos érintett amerikai cég központja fontos republikánus vezetésű államokban található.

A testület közölte: a tagországokkal együttműködésben várhatóan még júniusban sikerül lezárni a megfelelő eljárást, a védővámok így már a következő hónapban életbe léphetnek.

Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos leszögezte: ez „megfontolt, arányos és jogszerű” választ jelent Washington „egyoldalú és törvénytelen” lépésére. „Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok nem hagyott számunkra más választást” – fogalmazott.

Az EU tavaly 6,4 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba. Brüsszeli tájékoztatás szerint ezért a jövőben további 3,6 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnek majd még ki importvámot. Erre három év múlva vagy a WTO vitarendezési eljárásának lezárulta után kerülhet sor.

Donald Trump amerikai elnök még március 23-án – nemzetbiztonsági aggodalmakra hivatkozva – jelentette be, hogy 25 százalékos védővámmal sújtja az acél-, és 10 százalékos vámtarifával pedig az alumíniumtermékek behozatalát. A Fehér Ház azonban átmeneti időre mentesítést adott az Európai Uniónak, Kanadának, Mexikónak, Brazíliának és Argentínának, abban a reményben, hogy ezekkel az országokkal a végleges mentesítésért cserében az Egyesült Államoknak kedvező gazdasági megállapodást sikerül kötnie.

Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter múlt héten közölte, hogy Washington június 1-jei hatállyal kiveti a védővámokat az európai, kanadai és mexikói acél-, és alumíniumtermékekre. „A tárgyalások nem vezettek eredményre” – fogalmazott Ross.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezt követően aggodalmát fejezte ki az „indokolatlan” amerikai döntés miatt, amely szerinte ellentétes a WTO szabályaival. Mint rámutatott, az Egyesült Államok nem hagyott más lehetőséget, mint hogy a WTO-hoz forduljanak, és importvámokat vessenek ki bizonyos amerikai árukra.

Szerző
2018.06.06 15:29
Frissítve: 2018.06.06 16:29

Helybe mennek toborozni a munkáltatók

Publikálás dátuma
2018.09.19 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Van még tartalék a magyar munkaerőpiacon, de másként kell megszólítani.
Újabb rekordot döntött a hivatalosan is bejelentett üres álláshelyek száma: a KSH adatai szerint már 83 600 helyre nem találnak dolgozót a munkáltatók. Ez ugyan még mindig csupán 2-3 százalékát teszi ki a teljes munkaerőpiacnak, ám a betöltetlen álláshelyek száma egyre növekszik, a szolgáltató szektorokban pedig már a lakosság is egyre inkább érzékeli a problémát. Leginkább akkor, amikor valamilyen váratlan helyzet történik a családban: a Cofidis Hitelmonitor Kutatása szerint ilyenkor a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hiába keres, nem talál megfelelő szaktudással rendelkező szakembert: orvost, villanyszerelőt, festő-mázolót vagy éppen háztartásigép-szerelőt. De nem csak a lakosság, a munkaadók is panaszkodnak. A betöltetlen álláshelyek aránya az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató a információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális, a bányászat, a feldolgozó ipar, az ipar és az építőipar területén. A statisztikák aggasztóak ugyan, de sok szegmensben van még tartalék a magyar munkaerőpiacon. Nem állítjuk, hogy gombnyomásra több informatikus vagy orvos lesz, azt viszont látjuk, hogy például az ipari és adminisztratív területeken van még egyfajta statikus tartalék a munkaerőpiacon – mutatott rá közleményében Juhász Csongor, a munkaerőkölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Prohumán ügyvezetője. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ennek a statikus tartaléknak a kiaknázása a HR szakemberektől és a cégektől is komoly fejlődést, új, kreatív megoldásokat, és bizonyos szempontból más gondolkodást is kíván. Vannak olyan területei az országnak, ahol a foglalkoztatás nagyságrendje már kimeríti a lehetőségeket: ilyen Győr és környéke, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc, vagy Kecskemét közvetlen környéke. Más területeken viszont jellemző még a kisebb nagyobb mértékű munkanélküliség. Ezekről a területekről eddig nehezebben mozdultak a munkavállalók - részben a nem megfelelő közlekedési lehetőségek miatt, részben megszokásból -, és a közmunka programokban, vagy a munkanélküliség határán egyensúlyozva helyben próbálnak boldogulni. Azonban azt látjuk, ha mi megyünk el a munkavállalókért, ha az ő nyelvükön szólítjuk meg őket, és ha minőségi közlekedési szolgáltatást biztosítunk számukra, sokan hajlandóak tartósan is munkát vállalni – összegezte a szükséges változtatásokat Juhász Csongor. A Prohuman az elmúlt években növelte a toborzási tevékenységét ezeken a településeken: a cég szakemberei igyekeznek az ott élők számára értelmezhetővé tenni az állásajánlatokat, aminek révén 3 ezer közmunkást sikerült átvezetniük az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez persze szükség volt a munkavállalók időbeosztásához igazodó buszjáratokra is: a cég a megbízóival közösen több mint 200 saját buszjáratot üzemeltet, amellyel 4 ezer dolgozó szállítását oldják meg. Ha pedig túl messze van a munkahely a lakóhelytől, szállást is szerveznek a dolgozók számára.   
Szerző
2018.09.19 10:00
Frissítve: 2018.09.19 10:00

323,71 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.19 08:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 323,94 forintról 323,71 forintra csökkent szerda reggel háromnegyed nyolcra. A dollár jegyzése 277,80-ról 277,07 forintra, a svájci franké pedig 288,14 forintról 287,56-ra csökkent.
A forint kedden délután közel egy hónapos csúcsra erősödött az euróval szemben, miután a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülést követően kiadott közleményében jelezte, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos szigorítására. Az euró árfolyama 322,79 forintra esett a közlemény kiadása után, ami augusztus 23. óta a leggyengébb szint. A kamatdöntés önmagában nem befolyásolta a forint árfolyamát, mivel teljes mértékben megfelelt a piaci várakozásoknak.
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a keddi ülésén.
Szerző
2018.09.19 08:11