500-nál több elítéltnek kegyelmezett a "lágyszívű elnök"

Tizenöt évig tartó elnöksége alatt több mint ötszáz elítéltnek adott kegyelmet Filip Vujanovic volt montenegrói államfő, akinek májusban járt le a mandátuma - közölte a montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) alapján az MTI. Bírálói szerint az elnöki kegyelem feltétele mindenek előtt a kormánypárthoz való lojalitás volt.

Ezzel a számmal Vujanovic rekordernek számít nemcsak saját országában, hanem az egész térségben, és kiérdemelte a "lágyszívű elnök" megnevezést. Mindazonáltal a kegyelmet nyert elítéltek magas száma bírálatra is okot adott, egyesek szerint ugyanis olyanok is szabad lábra kerültek így, akik komoly bűncselekményeket követtek el, és megérdemelték volna, hogy letöltsék a teljes börtönbüntetésüket.

A montenegrói elnöki hivatal adatai szerint Vujanovichoz 15 éves elnöksége alatt mintegy 2500 kegyelmi kérelem érkezett, és ő ezeknek az egyötödét hagyta jóvá. "A manipulatív közlések ellenére nem tartozom a könnyen kegyelmező elnökök közé" - hangsúlyozta a televíziónak a volt elnök. Mint mondta, az utóbbi 15 évben olyan politikát folytatott, amilyet a törvények megszabtak, illetve lehetővé tettek, és ez az elítéltek kegyelmére vonatkozó irányelvekkel is így volt.

Zoran Vujicic, a szabadon bocsátott rabok sorsát is nyomon követő civil szervezet képviselője szerint még az Európa Tanács is megállapította, hogy Montenegró az első három olyan ország között szerepel, amelyek a lakosság számához viszonyítva a legtöbb elítéltnek adtak kegyelmet. Ezzel azt az üzenetet közvetíti az ország, hogy megengedhető a törvényszegés, hiszen ha valaki lojális a kormányzó pártokhoz, akkor nagyon könnyen kegyelmet kaphat - vélte egy másik, az állampolgári jogokkal foglalkozó civil szervezet képviselője, Tamara Milas.

Az igazságügyi minisztérium szerint azonban nem fordult elő olyan, hogy súlyos bűncselekményért elítélt fogoly kapott volna kegyelmet.

Montenegróban a kérvények először az igazságügyi tárcához kerülnek, az továbbítja a dokumentumokat az elnöknek. A leggyakrabban a kisebb bűncselekményekért rövid időre elítéltek kapnak kegyelmet, emellett gyakori az egészségügyi okokból történő szabadon bocsátás - emelte ki Natasa Radonjic, az igazságügyi minisztérium munkatársa.

Az RTCG tájékoztatása szerint a hat évvel ezelőtt elfogadott kegyelmi törvény lehetővé teszi, hogy az államfő saját kezdeményezésre is kegyelmet adjon az elítélteknek, és nincs szükség arra, hogy kikérje a bíróság véleményét