Ha utálja az ernyőt, ennek örülni fog!

Publikálás dátuma
2018.06.08 12:10
Illusztráció: pexels.com
Drónhajtású napernyőt fejlesztett ki egy japán cég, amely szerint a speciális ernyő a fej felett lebegve óvja meg használóját a napsugaraktól.

Az Asahi Power Service vállalat már jövőre szeretné piacra dobni a fejlesztést, amelyet első körben olyanoknak szán, akiknek a hagyományos fejfedőknél nagyobb kiterjedésű, de kéz nélkül működő árnyékolóra van szükségük: egyszóval a golfozóknak - írta az MTI a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján.

A cég szerint a drónnal való esetleges ütközések okozta fejsérülések és az önműködő repülőgépekre vonatkozó szabályozások miatt a speciális ernyőt eleinte csak elzárt magánterületeken - például golfpályákon - lehetne használni. "Azért döntöttem a fejlesztés mellett, mert magam sem szeretek esernyőt tartani" - mondta a vállalat elnöke, Szuzuki Kendzsi.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A 150 centiméter átmérőjű és öt kilogrammot nyomó prototípus jelenleg még csak 5 percet tud a levegőben tölteni egyetlen töltéssel. A cég reményei szerint azonban viszonylag rövid időn belül sikerül legkevesebb 20 percre növelniük a repülési időt, részben a szerkezet súlyának csökkentésével. "Az első prototípus még csak egy hagyományos esernyőre szerelt drón volt" Most azonban már a prototípus harmadik generációját teszteljük és igyekszünk megfelelni az olyan technológiai kihívásoknak, hogy a szerkezet képes legyen egy helyben hosszú ideig lebegni, majd követni használóját"- mondta Szuzuki.

A drónra szerelt kamerák felelősek azért, hogy a szerkezet követni tudja a használóját és a megfelelő fej felett maradjon.
A cég nagyjából 30 ezer jenért (74 ezer forint) akarja piacra dobni a terméket, ami meglehetősen magas összeg egy ernyőért, amely az eső ellen egyelőre nem nyújt védelmet. "Végső soron az eső ellen is védő ernyővé akarjuk alakítani" - jegyezte meg Szuzuki.

Szerző

HIV-vírussal gyógyítottak súlyos immunbetegséget

Publikálás dátuma
2019.04.18 11:11
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Phanie
Az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségével, a HIV-vírussal gyógyítottak meg nyolc kisgyermek veleszületett súlyos kombinált immundefektusát (SCID).
"A babák ma már totyogók, akik jól reagálnak az oltásokra és immunrendszerük az összes immunsejtet előállítja, amely ahhoz szükséges, hogy védettek legyenek a fertőzésektől. Teljesen normális életet élnek, felfedezik a világot"
Amerikai kutatók az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségét, a HIV-vírust használtak fel abban a génterápiában, amellyel nyolc kisgyermeket meggyógyítottak a veleszületett súlyos kombinált immundefektusból (SCID). A New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett közleményükben a kutatók bemutatták, miként fordították ellenségből "baráttá" a szerzett immunhiányos tünetegyüttest, az AIDS-et okozó HIV-vírust, megváltoztatva oly módon, hogy ne legyen képes betegséget okozni, majd a gyermekek genomjába juttattak egy gént, amely hiányzott a génkészletükből.  
A 2-14 hónapos kicsinyek, akik csekély vagy semmilyen immunrendszerrel születtek, ma már teljesen jól működő immunrendszerrel bírnak. A gyermekek az IL2RG génben lévő mutációk okozta X-SCID rendellenességben szenvedtek, és nincs genetikailag összeillő testvérük - olvasható az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet közleményében.
A SCID a legsúlyosabb veleszületett immundefektus, azoknak a gyerekeknek, akik ebben a rendellenességben szenvednek, teljesen steril körülmények között kell élniük, és a kezeletlen betegség miatt, a fertőzések nyomán kétéves korukig meghalnak. Ha időben felismerik a betegséget, és van megfelelő donor, csontvelő-átültetéssel gyógyítható.
Az amerikai kutatók által kifejlesztett génterápiában a kicsinyektől születésük után csontvelőt vettek, és kijavították a genetikai hibát a DNS-ben. A defektust kijavító "hibátlan gént" a HIV egy módosított vírusába juttatták be. A gyermekeket a terápia után egy hónappal elbocsátották a kórházból.
"A babák ma már totyogók, akik jól reagálnak az oltásokra és immunrendszerük az összes immunsejtet előállítja, amely ahhoz szükséges, hogy védettek legyenek a fertőzésektől. Teljesen normális életet élnek, felfedezik a világot"
- közölte Ewelina Mamcarz, a St. Jude Gyermek Kutatókórház orvosa, a tanulmány egyik vezető szerzője.
 A terápiát Brian Sorrentino orvos dolgozta ki, aki a közelmúltban meghalt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 11:11

Véget ért a regényébe illő pereskedés Kafka elzárt szövegeiről

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:09
Franz Kafka
Fotó: AFP/Roger-Viollet
Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-szövegek, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat.
Az egyelőre ismeretlen tartalmú írások új fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, a Prágában élt német anyanyelvű zsidó íróra, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének befejezését is. 
Az izraeli legfelsőbb bíróság már korábban megfosztott egy izraeli családot a birtokában lévő Kafka-kéziratok feletti rendelkezés jogától. A hagyatékot ez a család helyi bankok széfjeiben, illetve egy kaotikus, macskákkal teli tel-avivi lakásban őrizte. A svájci döntéssel befejeződött Kafka szinte minden ismert írásának az Izraeli Nemzeti Könyvtár általi megszerzése. A tulajdonjoggal kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, mivel előszeretettel ábrázolt műveiben abszurd jogi helyzeteket. A Per című könyvében például egy banki tisztviselőt anélkül vetnek alá kínzó bírósági eljárásnak, hogy megmondanák, mivel is gyanúsítják. 
"Ebben a perben az volt az abszurd, hogy egy olyan gyűjteményért folytatták, amelynek senki sem ismerte a tartalmát, de ezek a kérdések remélhetőleg hamarosan megoldódnak"
- mondta Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója, az erről a jogi eljárásról írt, Kafka utolsó pere című könyv szerzője.
"A per talán véget ért, de kulturális hovatartozásának és örökségének kérdése még nagyon sokáig velünk marad"
- tette hozzá.
Kafka barátjára, szerkesztőjére és kiadójára, Max Brodra hagyta írásait, miután negyvenéves korában, 1924-ben, tuberkulózis okozta halála előtt megeskette, hogy elégeti őket. Brod azonban ehelyett kiadta a birtokában lévő legtöbb művet, a Pert, a Kastélyt, az Amerika című írást, ezzel a huszadik század egyik legünnepeltebb írójává téve a halott szerzőt.
Max Brod 1938-ban Palesztinába menekült a nácik elől, és magával hozta Kafka még kiadatlan írói hagyatékát. 1968-ban, halála előtt átadta azt titkárnőjének, Esther Hoffe-nak, és megbízta, hogy adja át egy tudományos intézménynek. Hoffe azonban a következő négy évtizedekben megtartotta, és olykor áruba bocsátotta komoly összegekért a kéziratokat, például 1988-ban a londoni Sotheby's 1,8 millió dollárért adta el A per eredeti kéziratát a marbachi Német Irodalmi Archívumnak. Később, Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után lányai, majd unokája ragaszkodott a kéziratok feletti jogokhoz. 
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár üdvözölte a hosszú hercehurcának véget vető svájci döntést, mert a Kafka-hagyaték 
"a zsidó néphez tartozó kulturális érték, amelyet a könyvtár megfelelően fog kezelni, és hozzáférhetővé tesz Izrael és a nagyvilág közönsége számára".
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 09:54