Merkel: kell az afrikai "Marshall-segély"

Publikálás dátuma
2018.06.07 19:09
Angela Merkel a WDF Europa Forum pódiumbeszélgetésen, 2018. június 7. Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto
Fotó: /
Rugalmas szolidaritásra van szükség az Európai Unió (EU) új menekültügyi rendszerében - mondta Angela Merkel német kancellár az MTI beszámolója szerint.

A Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság Europaforum című rendezvényén kiemelte, hogy nem az európai szolidaritás megnyilvánulása, ha egy EU-tagország "soha, senkit" nem fogad be a közös menekültügyi rendszer keretében. Azonban "nagyon rugalmasan" el lehet osztani a feladatokat, és ki lehet építeni a "rugalmas szolidaritás rendszerét" - mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta: a legfőbb cél az illegális migráció visszaszorítása, mert megengedhetetlen, hogy az embercsempészek döntésék el, ki jöhet Európába, ezért gondoskodni kell a külső határ védelméről. "Aki illegálisan érkezik, annak vissza kell térnie a hazájába" - mondta a német kancellár. Hozzátette, a legális migráció lehetőségét viszont biztosítani kell, például a tanulás, a szakmai képzés vagy továbbképzés céljából.

A határvédelem önmagában nem elég, a nemzetközi fejlesztési politika eszközeit is használni kell, így ki kell dolgozni egy "Marshall-tervet" Afrika fejlődésének támogatására, együtt kell működni a tranzitországokkal az illegális migráció elleni küzdelemben, a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért folytatott küzdelemmel pedig jobb életkilátásokat és biztonságot kell teremteni a származási országokban - fejtette ki Angela Merkel.

Soros György: Hogyan mentsük meg Európát?
A megoldást a menekültválságra Soros is egy „afrikai Marshall-segélyben” látja, derül ki múlthéten közzétett leveléből. Ennek eredményeképp nemcsak az ellenőrizetlen menekülthullám apadna el, de lehetővé válna a rendezett bevándorlás megszervezése is, fogalmazott.

Az új menekültügyi rendszerről alkotott elképzeléseiről a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának müncheni tanácskozásán is beszélt. A szerdán, zárt ajtók mögött tartott előadásában a Bayerische Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati médiatársaság értesülése szerint kiemelte, hogy nem bizonyult praktikusnak a menekültek tagállamok közötti elosztására szolgáló kvótarendszer - ezt váltaná a "rugalmas szolidaritás rendszerével". Mint mondta, az EU alapjait kérdőjelezné meg, ha nem sikerülne választ találni a migráció kérdésére.

Az EU és az euróövezet tervezett reformjának egyéb elemeiről is szólt Angela Merkel a WDR csütörtöki berlini rendezvényének egy pódiumbeszélgetésén. Hangsúlyozta, hogy a közös menekültügyi rendszertől az euróövezet pénzügyi stabilitásának megerősítéséig valamennyi területen kompromisszumokra lesz szükség.

Ameddig nem sikerül megújítani az ENSZ működését, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai között helyet szerző EU-tagországoknak az egész EU-t képviselő tagként kellene tevékenykedniük, szorosan együttműködve az állandó tag Franciaországgal, mondta még Merkel, az utóbbi napokban ismertetett német terveket megerősítve. A közös, EU-s haderő megteremtésének kilátásairól úgy nyilatkozott, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha sikerülne csökkenteni az EU-tagok által használt fegyverrendszerek számát. Rámutatott, hogy a 28 tagállamban jelenleg 178-féle különböző fegyverrendszer működik, míg például az Egyesült Államok haderejében csak 30.

Szerző
2018.06.07 19:09

Tigrisvágóhidat találtak Prágában – Nyúzták és megfőzték az állatokat

Publikálás dátuma
2018.11.21 11:01
Illusztráció
Fotó: AFP/ Bai kelin
Egy cseh-vietnámi bűnbanda áll a háttérben, a térségben több hasonló hely is lehet.
Tigriseket, oroszlánokat és pumákat tartottak, vágtak le, nyúztak és főztek meg Prágában, egy ház melletti istállóban – derül ki a Guardian cikkéből. Pavla Rihova környezetvédelmi nyomozó azt mondta: 25 éve dolgozik a szakmában, de még nem látott ilyen szörnyűséget.
„Egy régi, áram nélküli fagyasztó, tele nyers hússal és tetemekkel, két évig az udvaron. Teljesen hihetetlen”
– fogalmazott.
A helyszínen egy friss tigristetemet is találtak: az állatot a nyakán lőtték meg, hogy ne sérüljön annyira a bundája. Csontok, fogak és karmok is voltak az épületben. A rajtaütés a cseh rendőrség, a vámhatóság és a környezetvédelmi felügyelőség öt éven át tartó munkájának az eredménye volt, a vágóhidat egy cseh-vietnámi bűnbanda működtette. Úgy vélik, több hasonló hely is lehet a térségben.
2018.11.21 11:01

Százéves vita újratöltve

Publikálás dátuma
2018.11.21 11:00

Fotó: MTI/EPA/ ROBERT GHEMENT
A magyarországi románok minden képviselője cáfolta ugyan, hogy bárki is megtiltotta volna a román tanároknak, hogy részt vegyenek egy román ünnepségen, ám a budapesti kormányt vádoló bukaresti politikus, Eugen Tomac kitart álláspontja mellett.
A magyarországi román tanároknak megtiltották, hogy részt vegyenek a szombati gyulai román centenáriumi ünnepségen - állította vasárnap Gyulafehérváron Eugen Tomac, a romániai Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke. A román ellenzéki politikus kemény hangú Facebook-bejegyzésben is írt a történtekről, többek között azt is állítva, hogy Magyarország a nemzetiségi elnyomás mintapéldánya. „Saját bőrömön tapasztaltam, hogy milyen, amikor egy szomszéd ország primitív románellenes politikát folytat” mondta a román politikus, jelezve, hogy kérni fogja a bukaresti külügyminisztériumot, "reagáljon a magyar kormány ezen elítélendő cselekedetére". Nagy port kavaró állítását azonnal cáfolta Juhász Tibor, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezetője, valamint Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium igazgatója is. Mindkét tisztségviselő állította, semmiféle tiltást nem kaptak, a tanárok távolmaradásának okait nem ismerik. „Nem lep meg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vezetőjének, Juhász Tibornak a nyilatkozata, nem is számítottam másra"- reagált a Népszava megkeresésére Eugen Tomac. A bukaresti román pártelnök, parlamenti képviselő leszögezte, a helyi román közösség tagjaitól származik az információja és anélkül, hogy bárkit megnevezne, bajba sodorva őt, kitart azon álláspontja mellett, hogy igenis létezett tiltás, ami a budapesti magyar kormánytól érkezett: „Mással nem is lehet logikusan megmagyarázni, hogy miért ne jelent volna meg egyetlen olyan tanár sem, akinek kitüntetést kívántunk átadni az ünnepség keretében annak elismeréseképpen, hogy munkájukkal hozzájárulnak a román identitás megőrzéséhez Magyarországon. Megmondták nekik, hogy ha részt vesznek a rendezvényen, akkor számolniuk kell a következményekkel”. Tomac hangsúlyozta, nagyon jól ismeri a magyarországi román közösség helyzetét, belső vitáit is, ennek ellenére „sokkolták” a történtek. (A politikus a képviselőházban a határon túli románok bizottságát vezeti, korábban a Határon Túli Románok Hivatalának első embere volt.) Elfogadhatatlannak tartja, hogy míg az Orbán-kormány a marosvásárhelyi római katolikus magyar gimnázium bezárása kapcsán határozatlan időre felfüggesztette Románia OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)-tagságának támogatását, addig a magyarországi tanároknak egy román ünnepségen való részvételt is megtiltja. Kérdésünkre, hogy miért tenné ezt Budapest, Tomac emlékeztetett: a magyar külügy megtiltotta diplomatáinak is, hogy részt vegyenek a román külképviseletek december elseji nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásain, a mostani tiltás is ennek a vonulatnak a része. A bukaresti külügyminisztériumhoz benyújtotta folyamodványát az ügyben, választ egyelőre nem kapott.  Megkerestük Kreszta Trajánt, a magyar országgyűlés román nemzetiségi szószólóját, aki szerint „valaki szándékosan” próbálja egymásnak ugrasztani a két országot és két nemzetet. Hogy ki ez a valaki, ki vezette félre a bukaresti politikust, nem tudja. Kreszta hangsúlyozta: nincs tudomása kormányzati tiltásról, de azt sem tudja, miért maradtak távol a román tanárok a centenáriumi rendezvényről. Ő sem vett részt, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy meg sem hívták, mondta a magyarországi románok parlamenti szószólója. A gyulai ünnepséget a bukaresti határon túli románok minisztériumának alárendeltségében működő Eudoxiu Hurmuzachi Intézet szervezte, a honlapján közzétett előzetes hír szerint a Magyarországon román nyelven megjelenő Foaia Românească szerkesztőségével közösen. A magyarországi román lap kritikusan viszonyul a korábban Kreszta, jelenleg Juhász vezette román önkormányzathoz. Főszerkesztője, Jova Éva azonban cáfolta, hogy társszervezők lettek volna, mint fogalmazott, szerkesztőségük pusztán „technikai partner volt abban, hogy a romániai képviselők indokolni tudják magyarországi útjukat. Innen addig, ami megjelent a romániai sajtóban, igen hosszú az út”. A főszerkesztő elmondta, ő maga betegség miatt nem vett részt az ünnepségen, amelynek egyetlen szervezője a bukaresti Hurmuzachi Központ volt, és nincs tudomása arról, hogy bárki megtiltotta volna a román tanároknak vagy a magyarországi román közösség bármely tagjának a részvételt. „Az eseményt rosszul szervezték meg, de még rosszabbul sült el az, ahogyan ennek felelősségét másokra próbálják hárítani” állítja a gyulai román újságíró kolléga.  

Nincs új a nap alatt

A gyulai konferenciát november 17-én szervezték az Erkel szállóban „A magyarországi románok hozzájárulása a nagy egyesüléshez és a román hadsereg szerepe Budapest bolsevik csapatok alóli felszabadításában” címmel. Románia nemzeti ünnepe december elseje az 1918-as román nemzetgyűlés évfordulója, amelyen az erdélyi románok kimondták egyesülési szándékukat Romániával. Az Erdéllyel bővült szomszédos ország 2018-ban centenáriumát ünnepelte. December elseje évek óta magyar-román diplomáciai vihart is kavar. 

Diplomáciai támasz

Hogy lesz-e az ügynek további diplomáciai fejleménye, az igencsak kérdéses, hiszen a múlt héten Bukarestben tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megígérte román kollégájának, hogy Magyarország nem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen”, annak kapcsán, hogy az Európai Parlament a román jogállamiságot is vizsgálja és az Európai Bizottság bírálja a román igazságügyi törvények módosítását. 

2018.11.21 11:00
Frissítve: 2018.11.21 11:00