Merkel: kell az afrikai "Marshall-segély"

Publikálás dátuma
2018.06.07 19:09
Angela Merkel a WDF Europa Forum pódiumbeszélgetésen, 2018. június 7. Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto
Fotó: /
Rugalmas szolidaritásra van szükség az Európai Unió (EU) új menekültügyi rendszerében - mondta Angela Merkel német kancellár az MTI beszámolója szerint.

A Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság Europaforum című rendezvényén kiemelte, hogy nem az európai szolidaritás megnyilvánulása, ha egy EU-tagország "soha, senkit" nem fogad be a közös menekültügyi rendszer keretében. Azonban "nagyon rugalmasan" el lehet osztani a feladatokat, és ki lehet építeni a "rugalmas szolidaritás rendszerét" - mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta: a legfőbb cél az illegális migráció visszaszorítása, mert megengedhetetlen, hogy az embercsempészek döntésék el, ki jöhet Európába, ezért gondoskodni kell a külső határ védelméről. "Aki illegálisan érkezik, annak vissza kell térnie a hazájába" - mondta a német kancellár. Hozzátette, a legális migráció lehetőségét viszont biztosítani kell, például a tanulás, a szakmai képzés vagy továbbképzés céljából.

A határvédelem önmagában nem elég, a nemzetközi fejlesztési politika eszközeit is használni kell, így ki kell dolgozni egy "Marshall-tervet" Afrika fejlődésének támogatására, együtt kell működni a tranzitországokkal az illegális migráció elleni küzdelemben, a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért folytatott küzdelemmel pedig jobb életkilátásokat és biztonságot kell teremteni a származási országokban - fejtette ki Angela Merkel.

Soros György: Hogyan mentsük meg Európát?
A megoldást a menekültválságra Soros is egy „afrikai Marshall-segélyben” látja, derül ki múlthéten közzétett leveléből. Ennek eredményeképp nemcsak az ellenőrizetlen menekülthullám apadna el, de lehetővé válna a rendezett bevándorlás megszervezése is, fogalmazott.

Az új menekültügyi rendszerről alkotott elképzeléseiről a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának müncheni tanácskozásán is beszélt. A szerdán, zárt ajtók mögött tartott előadásában a Bayerische Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati médiatársaság értesülése szerint kiemelte, hogy nem bizonyult praktikusnak a menekültek tagállamok közötti elosztására szolgáló kvótarendszer - ezt váltaná a "rugalmas szolidaritás rendszerével". Mint mondta, az EU alapjait kérdőjelezné meg, ha nem sikerülne választ találni a migráció kérdésére.

Az EU és az euróövezet tervezett reformjának egyéb elemeiről is szólt Angela Merkel a WDR csütörtöki berlini rendezvényének egy pódiumbeszélgetésén. Hangsúlyozta, hogy a közös menekültügyi rendszertől az euróövezet pénzügyi stabilitásának megerősítéséig valamennyi területen kompromisszumokra lesz szükség.

Ameddig nem sikerül megújítani az ENSZ működését, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai között helyet szerző EU-tagországoknak az egész EU-t képviselő tagként kellene tevékenykedniük, szorosan együttműködve az állandó tag Franciaországgal, mondta még Merkel, az utóbbi napokban ismertetett német terveket megerősítve. A közös, EU-s haderő megteremtésének kilátásairól úgy nyilatkozott, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha sikerülne csökkenteni az EU-tagok által használt fegyverrendszerek számát. Rámutatott, hogy a 28 tagállamban jelenleg 178-féle különböző fegyverrendszer működik, míg például az Egyesült Államok haderejében csak 30.

Szerző
2018.06.07 19:09

Nagy nevek nélkül kezdődik a világgazdasági csúcstalálkozó

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:46

Fotó: AFP/ Fabrice Coffrini
Donald Trump amerikai elnök és egy sor neves személyiség mondta le a kedden kezdődő davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) való részvételt.
Davosban alapították az első szanatóriumot a tuberkolózisban szenvedők számára. A város 1560 méter magasban fekszik, adottságai kiválóak. Sok tüdőbeteg utazott ide a gyógyulásban bízva. Thomas Mannt is e csodálatos környezet ihlette meg A varázshegy című művének megírásához. Évtizedekkel később elsősorban nem a testi vagy a lelki bajok gyógyítását várták a Graubünden tartományban található, mintegy 10 ezres állandó lakosú várostól. Sokan azt remélték, hogy az 1971-ben itt alapított Világgazdasági Fórum – amint a neve is sugallja – a világ gazdaságának gondjaira is gyógyírt jelent, hiszen neves politikusokat, nagy koponyák sorát hívták meg ide. A mindenkori amerikai elnök első külföldi útja rendre Davosba vezetett az új naptári évben. A mai világpolitika állapotát is mutatja, hogy a ma kezdődő, s péntekig tartó tanácskozásról a világ egy sor vezetője marad távol. Donald Trump amerikai elnök finoman fogalmazva nem mozog otthonosan az európai vezetők között. Igaz, ezúttal van alibije, hivatkozhat arra, nincs módjában elutazni az amerikai kormányzati leállás, illetve a mexikói határra tervezett fal miatti költségvetési vita nyomán. Theresa May brit miniszterelnöknek a Brexit miatt megvan a baja, ő szintén igazoltan van távol. Csakúgy, mint Emmanuel Macron francia elnök, aki ugyancsak belpolitikai okok, a sárgamellényesek tíz hete tartó megmozdulásai miatt marad otthon, az Elysée-palotában. Jelen állás szerint nem lesz jelen Vlagyimir Putyin orosz elnök sem, s Kínát is csak az alelnök képviseli. A lemondásokat tudomásul vették a szervezők, de nem tartják tragikusnak a fejleményeket. Angela Merkel kancellár ugyanis – mint minden más alkalommal – ezúttal is tiszteletét teszi, s szívesen látják is függetlenül attól, hogy már nem a kereszténydemokraták elnöke. Elutazik a svájci városba a január elsején beiktatott brazil elnök, Jair Bolsonaro és Abe Sindzo japán miniszterelnök is. Összesen a világ gazdasági teljesítményének negyedét képviselik politikai szinten Davosban. A rendezvényen háromezer meghívott vesz részt. A konferencia a Globalizáció 4.0 címet viseli. Trump távolmaradása így is kellemetlen fejlemény a szervezők számára. Nem is azért, mert az amerikai elnök annyira jelentősen emelné a rendezvény szakmai színvonalát. Amit a svájci Blick című lap fogalmazott a Világgazdasági Fórum így olyan lesz, mint egy parti a születésnapos nélkül – kevésbé lesz szórakoztató és izgalmas. „Meglátjuk majd, hogy hozható ki a legjobb a jelenlegi helyzetből” - fejtette ki Klaus Schwab. Ezúttal is, mint minden korábbi alkalommal, a davosi fórumot kiötlő német közgazdász nyitja meg a rendezvényt. Mindig is derűlátásáról volt ismert, amikor mindenki temette a világgazdaságot a 2008-ban kitört válságot, úgy vélte, van élet a recesszió után is. Igaza lett, de arra nem számíthatott, hogy a válság az európai politikára is döntő hatást gyakorol, s – a menekültválsággal – megerősödnek a jobboldali populista pártok. Közvetlenül a fórum megkezdése előtt tették közzé a Globális versenyképességi jelentést. Ez átfogó képet ad a világ gazdaságának mai helyzetéről, a nagyhatalmak közötti konfliktusokról, a szélsőséges időjárásról, a kibertámadásokról, a populisták térnyeréséről, a légszennyezettségről, a terrortámadásokról, és még hosszasan folytathatnánk a sort. Az egyes rizikófaktorokat valószínűségszámítás és egyéb lehetséges külső befolyások révén osztályozták. A megannyi veszélyforrás felsorolása mellett azonban a dokumentum arra a következtetésre jut: a legnagyobb rizikót maga az ember jelenti. A politika negatívan befolyásolja a gazdaságot, s szociális konfliktusokat idézhet elő. Az idei fórum mondanivalója az lesz: a globalizmus már idejétmúlt, elérkezett azonban a globalizáció időszaka. Mi a különbség? Utóbbi az egyes államok hatékonyabb együttműködését feltételezi, mert így a világ gazdasága is stabilabbá válik, s nem reagál annyira szélsőségesen az egyes váratlan helyzetekre. A globalizmus halálát a neokonzervatívok idézték elő, akik a nemzeti szuverenitást látták súlyos veszélyben. S hogy képesek-e együttműködésre a világ államai? A fórumra készült jelentés szerint az ázsiai országok jóval nagyobb hajlandóságot mutatnak erre, mint az európaiak.

Sokba kerül a biztonság

Az eddigi 8 helyett idén 9,5 millió svájci frankot (nagyjából ugyanennyi euró) költenek a davosi rendezvény biztonságos lebonyolítására. Az első számú cél a terrortámadás megakadályozása, de természetesen nem utolsó szempont, hogy megvédjék a résztvevőket az ellentüntetőktől. A svájci hadsereg egy egysége múlt héten azt gyakorolta, miként lépjen fel erőszakos tüntetőkkel szemben – írta a Schweiz am Wochenende című lap.

A davosi fórum jelentősége

A Világgazdasági Fórum célja, hogy a világ állapotát a befolyásos vezetők globális, regionális és iparági vitáin keresztül javítsa. A Fórum egyes régiókat, illetve az egész világot felölelő tanulmányai sok gazdaságpolitikai vitában és elemzésben szolgálnak viszonyítási pontként. Az alapítványi formában működő szervezetet 1971-ben alapították Genfben, felügyeletét a svájci szövetségi kormány látja el. A Világgazdasági Fórum szervezete nem kötődik nemzeti vagy politikai érdekcsoportokhoz – írja a Wikipedia. A davosi csúcstalálkozón a legbefolyásosabb politikusok, üzletemberek, értelmiségiek és tudósok vitatkoznak fontos globális kihívásokról. Ennek az eseménynek ellenpontjaként a fennálló világrend ellen tüntető radikális csoportok is hasonló témájú rendezvényeket szoktak összehívni. A fórum leghíresebb kiadványa a Globális versenyképességi jelentés. Keddtől a 49. gazdasági csúcstalálkozót rendezik meg a svájci városban.

2019.01.21 20:46

Theresa May nem akar megint népszavazást a Brexitről

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:06

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Theresa May brit kormányfő újabb javaslattal állt elő a westminsteri parlamentben a rendezett kilépés megmentése érdekében. Kérdés, sikerrel jár-e.
A szigetország választópolgárai 2016. június 23-án döntöttek 52-48 százalékos arányban arról, hogy 43 év után hátat kívánnak fordítani az Európai Uniónak. Két és fél évvel a sorsfordító népszavazás után sem biztos azonban, hogy a búcsú egyáltalán megvalósul- e és ha igen, ez a március 29-i határnapon történik- e meg? Egy héttel azután, hogy Theresa May a brit parlament történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el, a kormányfő visszatért az alsóházba és új állásfoglalásban ismertette terveit. Az eredetihez feltűnően hasonló B-terv annak tudatában készült, hogy egy második elutasítás a 650 képviselő részéről nem pusztán a Brexitet siklatja ki, hanem újabb, idő előtti parlamenti választásba kényszeríti az Egyesült Királyságot. Theresa May bejelentette, a következő napokban folytatja a szakszervezetekkel, parlamenti képviselőkkel, az autonóm nemzetgyűlésekkel és az üzleti élet vezetőivel folytatott konzultációit. Sajnálkozásának adott hangot, amiért az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn eddig visszautasította a vele való párbeszédet. A régi-új előterjesztés az északír-ír határra vonatkozó tervet, a backstopot próbálná elfogadhatóvá tenni különösen a May ellen voksolt 118 tory honatya és az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója számára. A kormányfő hangoztatta, hogy tiszteletben tartja a nagypénteki egyezményt és nem jöhet szóba fizikai valóságában létező határ Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. May ünnepélyes ígéretet tett, hogy a Brexit-tárgyalások következő szakaszában több figyelmet szentel a munkavállalók jogainak és a környezetvédelemnek. „Nagyobb rugalmasságot és nyitottságot” tanúsít majd, jobban bevonva a gondolkodásba az alsóház tagjait. Az állásfoglalásra válaszolva Jeremy Corbyn úgy ítélte meg, hogy a kormányfő az Időtlen időkig film világában él. El kellene fogadnia a realitásokat és feladnia úgynevezett alapelveit, melyek minden képviselői akarat ellenére “megszavazhatatlanná” tesznek egy megállapodást. A második érdemi szavazásra a Brüsszellel folytatott egyeztetéseket is beleszámítva legkorábban két-három hét múlva kerülhet sor. A következő napokban mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők törvénymódosítási javaslatokkal próbálnak majd kiutat keresni a válságból. A volt legfőbb ügyész, Dominic Grieve nevével fémjelzett beterjesztés például lehetővé tenné, hogy a Ház akár kevesebb mint a fele kezdeményezhesse az 50. cikkely felfüggesztését és ezzel a Brexit leállítását. Az Independent című lap négy csoportra osztja az alsóházi képviselőket: a no-deal, Theresa May brüsszeli megállapodása és a norvég mintát követő kilépés támogatóira, illetve a népszavazás megismétlésének híveire. Bármelyik csoport megtorpedózhatja a kormányfő terveit. Ilyen megosztottság mellett szinte lehetetlen feladat többséget szerezni bármilyen javaslat számára. Március 30-tól kezdődik az Egyesült Királyságban az európai uniós állampolgárok regisztrálása, az uniós polgárok kérelmezhetik az állandó tartózkodási státuszt. Az engedélyre azok jogosultak, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek már öt évet az Egyesült Királyságban. A világhálón keresztül kitölthető jelentkezés legalábbis a kormány megítélése szerint nagyon egyszerű. A rendszer csak tegnap kezdődött és március végéig tartó “próbaidőben” kerül visszatérítendő 65 fontba (23 460 forint), utána ingyenessé válik. Sokan tartanak mégis attól, hogy sok, az angol nyelvet nem uraló munkavállaló nem értesül majd a 2021 júniusig érvényes szisztémáról, így kiutasíthatják az országból.
2019.01.21 20:06