Terítéken a kettős élelmiszer-minőség

Publikálás dátuma
2018.06.08 07:20
A visegrádi országok korábban több terméknél is feltételezték, de bizonyítani nem tudták a minőségi eltérést FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
A "visegrádiak" vélelme a Keleten és Nyugaton is forgalmazott termékek eltérő összetételéről nem volt bizonyítható, most az unió indít sorozatvizsgálatot.

Győrben fognak bevásárolni a jövő héten az Európai Bizottság kettős minőségű élelmiszereket vizsgáló szakértői, hogy megkezdhessék a kiválasztott készítmények összehasonlító elemzését — hallottuk a testület tudományos kutatóközpontjának belgiumi részlegében. Hogy pontosan mit fognak a kosárba tenni, azt beszélgetőpartnereink nem árulták el; csak annyit mondtak, hogy alkoholos és alkoholmentes italokat, mirelit termékeket, valamint édességet. A magyarországi árukat osztrák és németországi boltokban beszerzett, azonos termékekkel fogják összevetni.

A Brüsszeltől 100 kilométerre fekvő Geel városában működő intézményben dolgozó kutatók és szakemberek a közösségi intézményeknek és a tagállamoknak nyújtanak tudományos támogatást az élelmiszerbiztonsággal, egészségüggyel, nukleáris biztonsággal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásához, illetve végrehajtásához. Tavaly óta feladatuk a kettős minőségű élelmiszerek problémájának a feltárása is. Már elkészítették az azonos márkájú és csomagolású termékek összetevőinek és állagának, aromájának összehasonlíthatóságát lehetővé tevő módszertant, amire támaszkodva hamarosan megkezdik a több tagországra kiterjedő tesztelések megszervezését. Eredmény az év végére várható.

Franz Ulberth csoportvezető emlékeztet rá, hogy közép- és kelet-európai országok egy csoportjának kérésére az Európai Bizottság tavaly kezdte el vizsgálni, hogy bizonyos élelmiszerek valóban silányabb minőségben kaphatók-e a kontinens keleti felén, mint a nyugatin. Ha az elemzések során beigazolódik a gyanú, akkor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató cégeket példásan megbüntethetik.

A szakember szerint a minőségi különbséget általában nehéz megállapítani, hiszen sok függ az egyéni ízléstől, elvárástól, érzékeléstől. A panaszosok által eddig bemutatott bizonyítékok sem állták ki a hitelesség próbáját, mivel eltérő mintavételi, tesztelési előírásokat követtek, és a kapott adatokat sem értelmezték egységesen. Az uniós kutatóközpont geeli részlegében ezért először egy módszertani útmutatót készítettek, amelynek alapján most már el lehet végezni a termékek összehasonlító tesztelését, majd az eredmények megbízható összevetését. A vizsgálandó élelmiszerek listáját az érintett országok hatóságai állítják össze, és a vizsgálatokat is ők fogják elvégezni a közösség pénzügyi támogatásával. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (Nébih) vár ez a feladat. Előtte azonban az EU kutatóközpontjának korszerű berendezésekkel felszerelt geeli részlegében kipróbálják a Győrben és másutt vásárolt termékeken, hogy mennyire megbízhatóan működik a módszer.

A geeli laboratóriumokban hosszú ideje fejlesztenek és állítanak elő hitelesített összetételű vizsgálati anyagokat laboratóriumi mérésekhez, többek között élelmiszerek teszteléséhez. “Európa egyetlen országában sincs ekkora kapacitással bíró és hasonló feladatokat ellátó laboratórium” — mondja Hakam Emteborg csoportvezető, miközben a munkatársa épp bekészít egy halszeletet a centrifugába vizsgálati célokból.

A kutatórészlegben behatóan elemzik azokat a csomagolóanyagokat is, amelyek valamilyen módon érintkeznek az élelmiszerekkel. A műanyag palackok veszélyességéről már nem kell meggyőzni a közvéleményt, de a laborlátogatáson kiderült, hogy nemcsak a nagy mennyiségben fogyasztott alkohol, hanem például az itallal érintkező kristálypohár is ártalmas lehet az egészségre. Az Európai Unióban egyelőre nem követelmény a csomagolóanyagok vagy főzőedények egészségbiztonsági felcímkézése, ez azonban változhat a közeljövőben, nem utolsó sorban a Geelben folyó tudományos vizsgálatok eredményeként.

Az élelmiszerekkel kapcsolatban elkövetett csalások évi 8-12 milliárd euróval rövidítik meg az uniós termelőket és forgalmazókat. A csalók egyik kedvence a bor, amit előszeretettel vizeznek vagy cukroznak. A megtévesztés leleplezésében élen járnak az EU egyetlen bor-adatbankját kezelő kutatórészleg szakértői. A geeli laboratóriumban őrzött borminták alapján bármely termelő vagy forgalmazó megállapíthatja, hogy a boltokban kapható nedű valóban onnan származik-e, ami a címkéjén olvasható, illetve hogy a gyanúsan híg vagy édes borba szabálytalanul “belenyúltak-e”. A kutatók csak a kémcsövek tartalmát vizsgálják, érzékszervi ellenőrzés nincs — hallottuk, megismerkedve a borkóstolás tudományos szakkifejezésével is.

Kötelező lesz a fő összetevők eredetének jelölése
Az élelmiszergyártóknak egy június elejétől hatályos uniós rendelet alapján kötelező lesz feltüntetni, honnan származik az élelmiszerek fő összetevője, ha az eltér a termék származási helyétől. A szabályozás célja, hogy megakadályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos félrevezető tájékoztatást, amely egy bizonyos eredet látszatát keltené, noha az élelmiszer valójában máshonnan származik - írta a Magyar Idők.
Bár a rendelkezés már hatályos, a kötelezettség csak 2020 április elsejétől kell alkalmazni. Az uniós előírás szerint a tájékoztatásnak tartalmilag kellően pontosnak és informatívnak kell lennie, az érintett országot, régiót, térséget pedig egyértelműen, tényszerűen kell jelölni, a különböző fantázianeveket nem használhatják a gyártók.

2018.06.08 07:20

Helybe mennek toborozni a munkáltatók

Publikálás dátuma
2018.09.19 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Van még tartalék a magyar munkaerőpiacon, de másként kell megszólítani.
Újabb rekordot döntött a hivatalosan is bejelentett üres álláshelyek száma: a KSH adatai szerint már 83 600 helyre nem találnak dolgozót a munkáltatók. Ez ugyan még mindig csupán 2-3 százalékát teszi ki a teljes munkaerőpiacnak, ám a betöltetlen álláshelyek száma egyre növekszik, a szolgáltató szektorokban pedig már a lakosság is egyre inkább érzékeli a problémát. Leginkább akkor, amikor valamilyen váratlan helyzet történik a családban: a Cofidis Hitelmonitor Kutatása szerint ilyenkor a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hiába keres, nem talál megfelelő szaktudással rendelkező szakembert: orvost, villanyszerelőt, festő-mázolót vagy éppen háztartásigép-szerelőt. De nem csak a lakosság, a munkaadók is panaszkodnak. A betöltetlen álláshelyek aránya az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató a információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális, a bányászat, a feldolgozó ipar, az ipar és az építőipar területén. A statisztikák aggasztóak ugyan, de sok szegmensben van még tartalék a magyar munkaerőpiacon. Nem állítjuk, hogy gombnyomásra több informatikus vagy orvos lesz, azt viszont látjuk, hogy például az ipari és adminisztratív területeken van még egyfajta statikus tartalék a munkaerőpiacon – mutatott rá közleményében Juhász Csongor, a munkaerőkölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Prohumán ügyvezetője. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ennek a statikus tartaléknak a kiaknázása a HR szakemberektől és a cégektől is komoly fejlődést, új, kreatív megoldásokat, és bizonyos szempontból más gondolkodást is kíván. Vannak olyan területei az országnak, ahol a foglalkoztatás nagyságrendje már kimeríti a lehetőségeket: ilyen Győr és környéke, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc, vagy Kecskemét közvetlen környéke. Más területeken viszont jellemző még a kisebb nagyobb mértékű munkanélküliség. Ezekről a területekről eddig nehezebben mozdultak a munkavállalók - részben a nem megfelelő közlekedési lehetőségek miatt, részben megszokásból -, és a közmunka programokban, vagy a munkanélküliség határán egyensúlyozva helyben próbálnak boldogulni. Azonban azt látjuk, ha mi megyünk el a munkavállalókért, ha az ő nyelvükön szólítjuk meg őket, és ha minőségi közlekedési szolgáltatást biztosítunk számukra, sokan hajlandóak tartósan is munkát vállalni – összegezte a szükséges változtatásokat Juhász Csongor. A Prohuman az elmúlt években növelte a toborzási tevékenységét ezeken a településeken: a cég szakemberei igyekeznek az ott élők számára értelmezhetővé tenni az állásajánlatokat, aminek révén 3 ezer közmunkást sikerült átvezetniük az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez persze szükség volt a munkavállalók időbeosztásához igazodó buszjáratokra is: a cég a megbízóival közösen több mint 200 saját buszjáratot üzemeltet, amellyel 4 ezer dolgozó szállítását oldják meg. Ha pedig túl messze van a munkahely a lakóhelytől, szállást is szerveznek a dolgozók számára.   
Szerző
2018.09.19 10:00
Frissítve: 2018.09.19 10:00

323,71 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.19 08:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 323,94 forintról 323,71 forintra csökkent szerda reggel háromnegyed nyolcra. A dollár jegyzése 277,80-ról 277,07 forintra, a svájci franké pedig 288,14 forintról 287,56-ra csökkent.
A forint kedden délután közel egy hónapos csúcsra erősödött az euróval szemben, miután a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülést követően kiadott közleményében jelezte, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos szigorítására. Az euró árfolyama 322,79 forintra esett a közlemény kiadása után, ami augusztus 23. óta a leggyengébb szint. A kamatdöntés önmagában nem befolyásolta a forint árfolyamát, mivel teljes mértékben megfelelt a piaci várakozásoknak.
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a keddi ülésén.
Szerző
2018.09.19 08:11