Meghalt Szilvitzky Margit

Publikálás dátuma
2018.06.08 14:17
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Életének 88. évében meghalt Szilvitzky Margit Munkácsy-díjas érdemes és kiváló művész, textil- és képzőművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) volt tanára – közölte az intézmény pénteken az MTI-vel. Az egyetem tájékoztatása szerint a művészt csütörtökön érte halál.

Szilvitzky Margit 1954-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, ahol 1963-1995 között a Textil Tanszék tanára, 1985-től 1995-ig az Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetének műteremvezetője volt, 1990-ben egyetemi tanári fokozatot szerzett. 1970-től vett részt vidéki és külföldi kiállításokon. Textileket, textilkollázsokat mutatott be, majd egyre több olyan művet készített, amely a festészet felé fordulását mutatta. 1991-ben ösztöndíjjal Rómában dolgozott, ami nagy hatással volt művészetére.

A régi és modern kultúrák találkozása, az ellentétek ábrázolása beépült művészetébe, szívesen használt divatos és kissé elfeledett technikákat és műfajokat egyszerre.

Művészetét több díjjal jutalmazták itthon és külföldön. Munkásságáért 1962-ben Munkácsy-díjat, 1990-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott, 1995-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjét vehette át. Művei az Iparművészeti Múzeumban, Szombathelyen, Székesfehérváron, Pécsen és Párizsban is megtalálhatók.

Szerző
2018.06.08 14:17
Frissítve: 2018.06.08 14:17

Koncert a hajléktalanokért

Publikálás dátuma
2018.12.13 16:50

Fotó: / Draskovics Ádám
Támogatói bulit rendez az Utcáról Lakásba Egyesület péntek este a Trip Hajón. A csapat célja az otthonteremtés: hajléktalan embereket, rászoruló családokat segítenek hozzá szociális bérlakásokhoz. A rendezvény bevételét bérlőiknek szánt karácsonyi csomagra és jövő évi működésükre fordítják. Fellép az Apey, fél kilenctől egy meglepetés vendég, majd a Speakers of Zion, a Pannonia Allstars Ska Orchestra, végül dj Bosi és Dj NaiRobi.    
Szerző
2018.12.13 16:50

A fuvola nagykövete

Publikálás dátuma
2018.12.13 14:22

Fotó: /
A világ legjobbjai közé választották Ittzés Gergely A fuvolaszonáták nagykönyve című hétlemezes kiadványát.
A fuvolahangnak van valamiféle sajátos aurája. Ennek megfelelően nem ugyanazt jelenti játszani fuvolán, mint mondjuk az egyébként szintén népszerű klarinéton. Különös világba viszi játékosát és hallgatóját, a hangja már önmagában is elbűvölő, nem véletlen, Tamino is ilyen hangszert kap segítségként ahhoz, hogy leküzdhesse útján a mitikus nehézségeket, hogy férfivá érve kiérdemelhesse kedvesét, Paminát. Van tehát létjogosultsága egy olyan hangzó „nagykönyvnek", amely számba veszi a fuvolaszonátákat szinte a kezdetektől, az 1700 –as évek első évtizedeitől a múlt század közepéig. Bach az első zeneszerzők között volt, akik a nagyívű karriert befutott, Franciaországban kifejlesztetett hangszerrel megismerkedtek. Az őskortól ismert egyszerű fuvola az ő fiatalkorában lett olyan instrumentum, amelyre olyan jelentőségű műveket lehetett írni, mint szonátái, vagy éppen a h-moll szvit. Igazi nagyszabású zenei alkotás Bach h-moll szonátája, amellyel a lemezsorozat indul. Valójában felül nem múlt remeke a fuvolaszonáta-irodalomnak, de lehet mondani, a hangszer egész irodalmának, az 1720 körül keletkezett mű. Ami azért is így van, mert a későbbi korok nagy komponistái már nem érték be a fuvola korlátozott lehetőségeivel: Mozart, Beethoven és utódaik legjobb gondolataikat zenekarra, zongorára, esetleg hegedűre, csellóra szánták. Mindamellett a kevésbé neves komponisták közül sokan, sok szonátát írtak rá, de Ittzés Gergely maga jegyzi meg a kísérőfüzetben: „Valljuk be, kevés köztük az igazi remekmű, ...". De egyetérthetünk vele abban is, a 34 szonáta amelyet lemezre játszott, ha töredékesen is, de kimeríthetetlen kincsestárat reprezentál. Bach után tehát fájó az űr, már Mozart is csak egy gyermekkori, hegedűkíséretes zongoraszonáta fuvolás verziójával szerepel, amely természetesen azért magán viseli a zseni kézjegyét. Sok-sok kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert név következik, örömmel fedezhetjük fel azonban például Ravelt, Prokofjevet, utóbbi szonátája valódi népszerűségre is szert tett. Magyar szerző egy szerepel a sorozatban, Lajtha László 1958-as műve kapott helyet az ötödik lemezen. Hogy a Nagykönyv nem egyszerűen csak fuvolistákat érdekelhet és nem több, mint bennfenteseknek szóló hangos tanszöveg-gyűjtemény arról az előadók gondoskodnak. Mindenekelőtt Ittzés Gergely, aki nem egyszerűen csak hangszerének kiváló művésze, hanem lehet mondani nagykövete, aki a fuvolázás minden területén alkot. Fejleszti hangszere játéktechnikai lehetőségeit, tanít, komponál, műveket ad közre, lemezeket készít, koncerteken lép fel. A felvételeken minden művet modern fémfuvolán játszik, hangja fölösleges vibrátózásoktól mentes, lekerekített, a legmagasabb hangokat – amelyek kényszerűen vékonyan, élesen szólnak - leszámítva testes, menetes a fémfuvolák kevéssé vonzó, néha fémes hangzásától. Virtuozitása, hangszerkezelésének biztonsága megkérdőjelezhetetlen. A stílusokban is otthon van, tudását teljes mértékben a művek belső világa megmutatásának szolgálatába állítja, izgalmas helyekre kalauzolva a hallgatót. Segítségére vannak ebben a kiváló zongoraművészek, akik nem egyszerűen kísérői, hanem egyenrangú társai századokat felölelő utazásán.

Az érem biztos, a színe január közepén derül ki

Továbbjutott a három legjobb felvétel közé az International Classical Music Awards (ICMA) 2019. évi szavazásán a Hungaroton The Great Book of Flute Sonatas című hétlemezes CD-sorozata a Best Collection kategóriában – közölte december 10-én Remy Franck, a zsűri elnöke. A kiadvány Ittzés Gergely fuvolaművész monumentális CD-sorozata, mely a fuvolaszonáták három évszázadnyi anyagát gyűjti össze. A nyertesek listáját 2019. január 19-én teszik közzé, a díjkiosztó gálakoncertre 2019. május 10-én a lucerni Kulturális és Kongresszusi Központban kerül sor. 

2018.12.13 14:22