Előfizetés

Római-part: kompromisszumos döntésre készül a főváros

B.Z.
Publikálás dátuma
2018.06.08. 17:29
Fotó: Molnár Ádám

Kompromisszumos döntésre készül a főváros a Római-part sokat vitatott ügyében: a jövő hétre összehívott rendkívüli Fővárosi Közgyűlésre benyújtott előterjesztésben a főváros a Dunától távolabb fekvő, környezetvédő civilek által is szorgalmazott Királyok-Nánási úti védvonal tervét szorgalmazná, ám ugyanakkor a Tarlós István főpolgármester által korábban felkért, tízfős tudományos testület szakvéleménye alapján a Királyok-Nánási úti fő védvonal mellett a parthoz közelebb eső, a mai magántelkek szélén húzódó – úgynevezett kerítésvonali – „kiegészítő védvonal” megtervezését és megvalósítását is támogatja. Hogy pontosan a kiegészítő védvonal mit jelentene és hogy nézne ki az nem derül ki a szövegből, így nem tudni azt sem hogy ez a korábban sokat támadott mobilgátas megoldás lenne-e vagy sem.

A római parti védmű körüli évek óta zajló szakmai- politikai csatározásokat Tarlós István főpolgármester azzal próbálta elvágni, hogy tavaly novemberben a választások utáni időre elnapolta a Római part és a Csillaghegyi öblözet árvízvédelmének a kérdését, illetve egy tízfős szakmai konzíliumot hívott össze az ügyben, azonban a testület nem tudott egyhangú döntést hozni, tízből hatan a kerítésvonali változatot támogatták ám közben nem zárták ki a Nánási úti verziót sem, míg négyen inkább a Királyok-Nánási úti verzióra voksoltak, ám a kerítésvonali kettős védelem ötletét is megvizsgálásra érdemesnek tartották. Ugyanakkor egyöntetűen elvetették a közvetlenül a Duna-partra tervezett, súlyosan környezetromboló megoldást.

Kapcsolódó
Tarlós a Thököly úti platánokat védi

Tarlós a Thököly úti platánokat védi

Publikálás dátuma
2018.06.08. 16:25
Kivágásra ítélt fák a Thököly úton. Kép: Google StreetView
Segítséget kért Karácsony Gergely zuglói polgármester Tarlós Istvántól 17 fa megmentéséhez. A főpolgármester tájékozódik a Thököly úti fák kivágásához kiadott tulajdonosi hozzájárulás tekintetében, addig pedig felfüggeszti a végrehajtást - közölte a Főpolgármesteri Hivatal pénteken az MTI-vel.

A Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága május 23-i ülésén adta meg a hozzájárulást 17 fa, köztük 20 méteres, egészséges platánok kivágására. A testület az útszakasz átépítése, a 72-es troli végállomásának áthelyezése és új megállóhelyek kialakításának indokával adta meg a fakivágási engedélyt a Thököly út Mexikói út - Gizella utca közötti szakaszára - olvasható a kerületi önkormányzat közleményében.

Karácsony Gergely (Együtt-PM) kerületi polgármester a Thököly úti fák megmentése érdekében Tarlós Istvánhoz fordult - közölte az érintett zuglói önkormányzat a Főpolgármesteri Hivatal közleményét megelőzően. Mint írták, Karácsony Gergely a terv felülvizsgálatára és a döntés megváltoztatására kérte a főpolgármestert.

A 20 méteres, kivágásra ítélt platánokról a szakvélemény is megállapítja, hogy kivágásuk nem egészségi állapotuk, hanem kizárólag az útépítés miatt lett indokolt. Ezeknek a fáknak az értékét a Főkert Zrt. sokmillió forintra becsülte, "de Karácsony Gergely szerint az anyagi kárnál jóval nagyobb lenne az az eszmei kár, amit a 80-90 éves fák kivágásával ez a kerület és Budapest is elszenvedne" - olvasható.

"Mint tót az anyjának"
Kiállt a fák mellett Tarlós a szerdán tartott sajtótájékoztatóján is. Akkor a Margit szigeti teniszstadion kedvéért kivágásra ítélt fákra utalva mondta: önkényesen, engedély nélkül "nekiestek a fásszárúaknak, mint tót az anyjának", és ezt ő sem fogadja el. A Margit szigeti fák kapcsán az illetékes kormányhivatal eljárást indított, mondta a főpolgármester.

Kuruc virtus: Tiborcz-Lázár duóval erősített Habsburg lobbi

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.06.08. 16:17
Fotó: Vajda József
Lázár János friss vagyonnyilatkozata új fényben tünteti fel a volt miniszter Orbán-rendszerben betöltött szerepét, illetve távozását a kormányból. Már az is rejtély, miért vallotta be, hogy tulajdonos bizonyos cégekben, ha egyszer nyugodtan eltitkolhatta volna.

Kilépett a fényre Lázár János, mint nagyberuházó: a volt miniszter képviselői vagyonbevallásában feltüntette, hogy április óta tíz százalékos tulajdonrésze van az osztrák-liechtensteini milliárdos Max Turnauer cégében, a Divatcsarnok Projekt Zrt-ben. Lázár így közvetve azt is elismerte, hogy így az immáron az ő résztulajdonába tartozó cégnél landolt a korábban a Radnóti színház által használt, a budapesti Paulay utca 52. szám alatti épület.

A történelmi épülettömböt évekkel ezelőtt az Orbán Viktor miniszterelnök minden lében kanál veje, Tiborcz István kijárójaként is hírbe hozott Szivek Norbert – jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezére – cége szerezte meg, majd ezt a céget vásárolta fel tavaly nyáron az időközben az Andrássy úti divatcsarnokot is megszerző Divatcsarnok Projekt Zrt.

Ezt követően tavaly decemberben nagy tiltakozás ellenére a terézvárosi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s többsége feloldotta az épület műemléki védettségét, majd ezt követően jelent meg áprilisban – az épületet közvetve tulajdonló cégben Lázár.

Bár a Paulay 52-es épülettömb már nem műemléki, a Divatcsarnok Projekt Zrt. nagyon is büszkélkedhet patinás, történelmi névvel: a cégben igazgatótanácsi tag Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, az egyik, Magyarországon leginkább aktív Habsburg, aki korábban Lázár Jánossal együtt vadászott Soponyán fácánra, majd erről fotók kis kerültek ki az internetre.

Mint arról korábban az Átlátszó cikkezett az utóbbi években egyre-másra bukkannak fel az egykori uralkodócsalád tagjai az Orbán kormányzat, illetve maga a miniszterelnök környékén. A Habsburg Ottó alapítvány elnöke Orbán titokzatos svájci bankárja, Nagy István berni nagykövet lett.

Egyelőre rejtély, hogy Lázár miért vallotta be a Divatcsarnok Projekt Kft.-ben a részesedését, illetve egy füst alatt azt is, hogy április óta 8,1 százalékos tulajdona van a korábban már hozzá kötött, batidai vadászkastélyt építő cégben.

A Divatcsarnok-projektcég és a batidai kastélyt építő cég ugyanis egyaránt zártkörű részvénytársaság, ahol gyakorlatilag a végtelenségig el lehet rejteni a valós tulajdonosi kört a kíváncsi szemek elől. Ezzel szemben miniszteri megbízásának megszűnése után Lázár nyilvánosan is vállalta, hogy milliárdos vagyonelemek közelébe került. Ez felveti azt a kérdést is, hogy pontosan honnan lehetett a tehetősnek tudott politikusnak annyi pénze, hogy bevásárolja magát ezekbe a vállalkozásokba.

A Paulay utcai épület tulajdonviszonyai, illetve a jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élén álló, Tiborcz-közelinek tudott Szivek Norbert közreműködése megerősíti a régi keletű Tiborcz-Lázár kapcsolatról szóló híreket is. Bár a korábbi feltételezések szerint Lázárnak túlzott önfejűsége és önjárósága miatt kellett az Orbán-kormány közeléből távozni, a jelek szerint Lázár komoly üzleti kapcsolatrendszert épített ki a miniszterelnök hátországában.

Emlékezetes, hogy Tiborcz vagyonosodása 2009-ben, Hódmezővásárhelyen indult el, az Eliosszal. Az uniós csalás ellenes hatóság (OLAF) által vizsgált projektről Lázár saját maga jelentette ki korábban lapunknak, hogy azt „együtt találták ki” az akkor egyébként zsenge huszonéves Tiborczcal. Később is előfordult, hogy a minisztert a miniszterelnöki vővel fotózták le, láthatóan diskurálva, amire akkor Lázár lapunknak is azt a sutának ható indoklást adta, hogy egy jobbikos képviselő kérdezett rá a Parlamentben Tiborcz anyagi helyzetére, mire ő úgy döntött, hogy inkább személyesen kérdezi meg a miniszterelnöki vőtől.