Májusban gyorsabban pörgött a benzinkutak árszámlálója, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzé tett adatai szerint az ebben a hónapban mért - 12 hónapra visszatekintő - 2,8 százalékos inflációnövekedésért az üzemanyagok jelentős mértékű drágulása volt a felelős. (Áprilisban még 2,3 százalékos inflációt mértek a statisztikusok). A fogyasztói árindex ilyen mértékű emelkedése a lapunk által megkérdezett Nyeste Orsolya szerint nem okozott meglepetést. Az Erste Bank szenior elemzője szerint annak ellenére nem készül a Magyar Nemzeti Bank az éppen két esztendeje változatlan 0,9 százalékos alapkamat emelésére, hogy várhatóan már a nyári hónapokban átlépjük majd a "bűvös" 3 százalékos mértéket. A szakértő szerint ennek oka, hogy csak olyankor változtat a Monetáris Tanács a kamat mértékén, ha az infláció mértékét valamely általa is befolyásolható tényező okozza, márpedig az olaj világpiaci árának alakulása nem ilyen.
Az üzemanyag-árak egyébként 9,5 százalékkal voltak magasabbak idén, mint 2018 májusában. (Egy éve ebben az időszakban éppen csökkentek az üzemanyagárak, így a mostani emelkedés mértéke ehhez képest tűnik jelentősnek.) A múlt havi infláció alakulásában az alapvető élelmiszerek is kivették a részüket, hiszen közel 4 százalékkal voltak drágábbak, mint egy esztendeje. Ezek közül is kilóg a tojás, így az elemzők már a "csak" 14,3 százalékos emelkedési ütemet is elfogadhatónak tartják ahhoz képest, hogy az év elején még 49 százalékos árrobbanás tanúi lehettünk. Jelentősen drágult a vaj az egyéb tejtermékekkel együtt és a száraztészta is. A befőzési szezon kezdetén viszont örömteli, hogy a cukor ára csaknem 20 százalékkal lett alacsonyabb. Már megszokhattuk, hogy a rendszeres jövedéki adóemelés hatására a dohányáruk és a szeszes italok ára folyamatosan emelkedik. Attól viszont elszoktunk, a rezsicsökkentéseket követően a háztartási energia ára 1,3 százalékkal, ezen belül a tűzifa 13,2 százalékkal, a palackos gáz pedig 3,6 százalékkal drágult, viszont az is igaz, hogy az elektromos energia, és a távfűtés árra nem változott.
Akik viszont tartós fogyasztási cikkeket vásároltak, azok jártak igazán jól, hiszen ezeknek az átlagos ára 1,2 százalékkal mérséklődött. A szakember szerint a két számjegyű béremelések ellenére hiába növekedett meg a lakossági fogyasztói kereslet, valamint a beruházások is szaporodtak, de ez sem késztette a gyártókat és a forgalmazókat az azonnali áremelésre.
Nyeste Orsolya arra számít, hogy a jegybank 3 százalékos inflációs célját 2019 első negyedévében érhetjük el. Bár az utóbbi időben azt kommunikálja a jegybank, hogy az igazi inflációs célja 3 plusz/mínusz 1 százalékos áremelkedés. A szakértő szerint ez azt is jelentheti, hogy akár 4 százalékig is hagyja az MNB elszaladni az inflációt, mielőtt kamatot emelnének. Az elemző véleménye szerint, ha eléri az inflációs célt a pénzromlás üteme, akkor arra lehet számítani, hogy tartósan ekörül az érték körül meg is marad. Ami azzal járhat, hogy egyre kevésbé érdemes megtakarítani.
Bírálta az MNB kamatpolitikáját Fórián-Szabó Gergely. Az Amundi Befektetési Zrt. befektetési igazgatója az Mfor-nak azt mondta: "Ha a közép-európai régióban feltámadna az infláció (ami a bérdinamika fényében nem is elképzelhetetlen), vagy akár csak a forint kezdene el tartósabban gyengélkedni, az MNB-nek nehéz lesz majd okosat húznia. Ha úgy tesz, mintha nem zavarná a forint gyengülése, vagy a kötvényhozamok emelkedése, a befektetők a megkötött kezűnek tűnő jegybankkal szemben vérszemet kaphatnak. Ha viszont az eddigi „lazasági fogadalmát” feladva hátat fordít az hosszú ideig fenntartott alacsony kamatszintre vonatkozó ígéretének, azzal bedobhatja a gyeplőt a lovak közé."
