Ismét felpörgött az infláció

Publikálás dátuma
2018.06.09 07:20
Fotó: Molnár Ádám
Májusban 3 százalék közelébe kúszott fel a hazai pénzromlás üteme. Valószínű, hogy egyhamar jelentős mérséklődésre nincs esély.

Májusban gyorsabban pörgött a benzinkutak árszámlálója, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzé tett adatai szerint az ebben a hónapban mért - 12 hónapra visszatekintő - 2,8 százalékos inflációnövekedésért az üzemanyagok jelentős mértékű drágulása volt a felelős. (Áprilisban még 2,3 százalékos inflációt mértek a statisztikusok). A fogyasztói árindex ilyen mértékű emelkedése a lapunk által megkérdezett Nyeste Orsolya szerint nem okozott meglepetést. Az Erste Bank szenior elemzője szerint annak ellenére nem készül a Magyar Nemzeti Bank az éppen két esztendeje változatlan 0,9 százalékos alapkamat emelésére, hogy várhatóan már a nyári hónapokban átlépjük majd a "bűvös" 3 százalékos mértéket. A szakértő szerint ennek oka, hogy csak olyankor változtat a Monetáris Tanács a kamat mértékén, ha az infláció mértékét valamely általa is befolyásolható tényező okozza, márpedig az olaj világpiaci árának alakulása nem ilyen.

Az üzemanyag-árak egyébként 9,5 százalékkal voltak magasabbak idén, mint 2018 májusában. (Egy éve ebben az időszakban éppen csökkentek az üzemanyagárak, így a mostani emelkedés mértéke ehhez képest tűnik jelentősnek.) A múlt havi infláció alakulásában az alapvető élelmiszerek is kivették a részüket, hiszen közel 4 százalékkal voltak drágábbak, mint egy esztendeje. Ezek közül is kilóg a tojás, így az elemzők már a "csak" 14,3 százalékos emelkedési ütemet is elfogadhatónak tartják ahhoz képest, hogy az év elején még 49 százalékos árrobbanás tanúi lehettünk. Jelentősen drágult a vaj az egyéb tejtermékekkel együtt és a száraztészta is. A befőzési szezon kezdetén viszont örömteli, hogy a cukor ára csaknem 20 százalékkal lett alacsonyabb. Már megszokhattuk, hogy a rendszeres jövedéki adóemelés hatására a dohányáruk és a szeszes italok ára folyamatosan emelkedik. Attól viszont elszoktunk, a rezsicsökkentéseket követően a háztartási energia ára 1,3 százalékkal, ezen belül a tűzifa 13,2 százalékkal, a palackos gáz pedig 3,6 százalékkal drágult, viszont az is igaz, hogy az elektromos energia, és a távfűtés árra nem változott.

Akik viszont tartós fogyasztási cikkeket vásároltak, azok jártak igazán jól, hiszen ezeknek az átlagos ára 1,2 százalékkal mérséklődött. A szakember szerint a két számjegyű béremelések ellenére hiába növekedett meg a lakossági fogyasztói kereslet, valamint a beruházások is szaporodtak, de ez sem késztette a gyártókat és a forgalmazókat az azonnali áremelésre.

Nyeste Orsolya arra számít, hogy a jegybank 3 százalékos inflációs célját 2019 első negyedévében érhetjük el. Bár az utóbbi időben azt kommunikálja a jegybank, hogy az igazi inflációs célja 3 plusz/mínusz 1 százalékos áremelkedés. A szakértő szerint ez azt is jelentheti, hogy akár 4 százalékig is hagyja az MNB elszaladni az inflációt, mielőtt kamatot emelnének. Az elemző véleménye szerint, ha eléri az inflációs célt a pénzromlás üteme, akkor arra lehet számítani, hogy tartósan ekörül az érték körül meg is marad. Ami azzal járhat, hogy egyre kevésbé érdemes megtakarítani.

Bírálta az MNB kamatpolitikáját Fórián-Szabó Gergely. Az Amundi Befektetési Zrt. befektetési igazgatója az Mfor-nak azt mondta: "Ha a közép-európai régióban feltámadna az infláció (ami a bérdinamika fényében nem is elképzelhetetlen), vagy akár csak a forint kezdene el tartósabban gyengélkedni, az MNB-nek nehéz lesz majd okosat húznia. Ha úgy tesz, mintha nem zavarná a forint gyengülése, vagy a kötvényhozamok emelkedése, a befektetők a megkötött kezűnek tűnő jegybankkal szemben vérszemet kaphatnak. Ha viszont az eddigi „lazasági fogadalmát” feladva hátat fordít az hosszú ideig fenntartott alacsony kamatszintre vonatkozó ígéretének, azzal bedobhatja a gyeplőt a lovak közé."

Szerző

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző