Elrejthetik a bombagyárakat

Publikálás dátuma
2018.06.11 07:31
Kim Dzsong Unt tegnap a vendéglátó Szingapúr miniszterelnöke fogadta. FOTÓ: AFP/MINISTRY OF COMMUNICATIONS AND INFORMATION OF SI
Fotó: /
Kimunkált békeszerződést nem, de szándéknyilatkozatot akár eredményezhet az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó, amitől Trump Nobel-díjat remél.

Szingapúr városállamban az Egyesült Államok elnöke és Észak-Korea vezetője tárgyalóasztalhoz ül egymással, 65 évvel a koreai fegyverszünet életbe lépése után most először, azzal a meghirdetett céllal, hogy kiiktassák a nukleáris háború veszélyét a máig megosztott félsziget körül.

A találkozó létrejöttének a ténye jól példázza, hogy a republikánus washingtoni kormányzat sutba dobta az újabban „demokráciaexportnak” bélyegzett korábbi gyakorlatot, amelynek a jegyében Amerika – abbéli meggyőződésében, hogy az általa vallott demokráciaeszmény az egész világ számára csakis üdvös lehet – igyekezett a nyugati értelemben vett demokratikus útra terelni különböző országokat, politikai és gazdasági támogatással, diplomáciai rábeszéléssel, illetve szükség esetén katonai erővel.

Az észak-koreai diktatúrát a beszámolók szerint okkal lehet sztálinista jelzővel illetni. Az emberi jogok gyakorlatilag értelmezhetetlenek, az átlagember életét a szürke robot, annak fejében a nagyon szerény mindennapi betevő falat – illetve időnként még az is csak hiányosan -, valamint a nagygyűléseken kötelező lelkes vastaps tölti ki. Az engedetlenség legkisebb megnyilvánulásáért is kemény megtorlás jár. Kim Dzsong Un a belső politikai ellentéteteket adott esetben agyonlövetéssel oldja meg, mint tette azt 2013-ban a nagybátyjával.

A mostani csúcstalálkozóra való készülődés keretében azonban amerikai részről egyetlen szóval sem fogalmaztak meg olyan komoly szándékot, ami az észak-koreai belső viszonyok megváltoztatását, netán a demokratizálást célozta volna. Minden jel szerint egyszerűen arról van szó, hogy az észak-koreai nukleáris, illetve rakétafegyverzet fejlesztése elért arra a szintre, ahol már tényleges katonai fenyegetést jelenthet az Egyesült Államokra nézve, és Phenjan ezt a képességét nem „ütőkártyaként”, hanem inkább „vásárlási utalványként” szeretné felhasználni: letesz az atomfenyegetésről, ha Amerikától is biztonsági garanciákat kap a maga számára.

Donald Trump, akit a világ okkal tekint a nemzetközi együttműködést eddig jobbára csak romboló vezetőnek – lásd például a globális klímamegállapodásból való kivonulását, a szabadkereskedelem elleni támadását, illetve legfőképpen az Iránnal kötött atomalku amerikai részről történt felmondását -, igyekszik megragadni a lehetőséget arra, hogy mindezt ellensúlyozandó, a Koreai-félsziget béketeremtőjeként léphessen fel. Egyelőre azonban nem tudni, hogy milyen árat hajlandó fizetni Észak-Koreának azért, amit a G7-ek kanadai csúcstalálkozóján elvárásként úgy fogalmaztak meg a hét végén, hogy Phenjannak „teljesen, ellenőrizhető módon és visszafordíthatatlanul” le kell szerelnie nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverkapacitását, valamint ballisztikus rakétáit is, minden hatótávolsági kategóriában.

Az Egyesült Államok 28 500 katonát állomásoztat Dél-Koreában és további 80 ezret a szintén nem túl távoli Japánban, de természetesen nem csak ez az élőerő szolgálja Észak elrettentését, hanem az amerikaiak nukleáris kapacitása is. Ha Kim tényleg hajlandó mindent felszámolni, akkor cserébe mit kap katonai értelemben? – erre a kérdésre ma még nincs válasz, miként arra sem, hogy meddig tart az amerikaiak szolidaritása Dél-Koreával. Ha békeszerződéssel akarnák lezárni az elvben ma is fennálló hadiáállapotot, akkor az Észak-Korea elismerését jelentené, miközben a dél-koreai alkotmány ezzel ellentétben áll. Szöulnak tehát ünnepélyesen le kellene mondania Észak visszaszerzéséről, mint alkotmányos célról.

Az külön bonyolíthatja a kérdést, hogy az Egyesült Államok elvben „ENSZ-erőként” vett részt az 1950-53-as koreai háborúban a déliek oldalán, a kommunista Északnak pedig Kína hatalmas mértékű közvetlen támogatást nyújtott. További tisztázandó kérdés, hogy ha Dél-Korea engedményt tesz, és lemond a félsziget szöuli vezetésű egyesítéséről, a nukleáris veszély kiiktatása nyomán pedig felértékelődik a hagyományos haderő, akkor milyen garanciarendszer fogja visszatartani Phenjant a saját irányítás alatt történő, erőszakos félsziget-egyesítés megkísérlésétől. Kim kártyáiba nem lehet belelátni abban az értelemben sem, hogy szándékában áll-e valamilyen óvatos gazdasági nyitási politika a Nyugat felé, vagy csak a világtól elzárt falanszterét akarja őrizni körömszakadtáig.

Mindezek a kérdések azonban abból az előfeltételből indulnak ki, hogy egyáltalán lehetséges az észak-koreai nukleáris arzenál teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan felszámolása.

Hogy mekkora lehet ez az arzenál, arról a médiában elég bizonytalan becslések keringenek, általában tíz és hatvan-hetven közé teszik az Észak-Korea által feltételezhetően már előállított nukleáris bombák számát.

Az ország 2006 óta hat föld alatti kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre, és abból kettő – Phenjan saját állítása szerint – hidrogénbomba-kísérlet volt.

Pusztán a bomba előállításánál azonban nagyobb műszaki kihívás az, hogy olyan kis tömegű nukleáris robbanófejet tudjanak készíteni, amit egy nagy hatótávolságú rakéta az amerikai kontinensig képes elröpíteni. Kim Dzsong Un tavaly novemberben azt állította, hogy már eljutottak erre a szintre.

A szakemberek azonban felhívják a figyelmet azokra a részletkérdésekre is, amelyekben az ördög lakozik. Így például arra, hogy amikor a ballisztikus rakéta – aminek az interkontinentális változatából Észak-Koreának ma tíznél talán valamennyivel kevesebb állhat a rendelkezésére - a célba érés előtt visszatér a légkörbe, akkor a nukleáris robbanófejet iszonyatos súrlódási hőtől kell megvédeni, nehogy idő előtt felrobbanjon. Az ilyen hőpajzs előállítása külön leküzdendő nehézséget jelent.

Külön kérdés az elrejthetőség. Az atombomba alapanyaga a plutónium vagy nagy mértékben dúsított uránium. Észak-Koreának mindkét anyagból van készlete. Egy 2016-os dél-koreai kormányzati jelentés szerint Phenjan akkor mintegy 50 kilónyi, fegyverként alkalmazható plutóniummal rendelkezett, ami talán 6-10 bomba előállításához lehetett elég. Más forrás szerint az egy bombához szükséges, nagyjából 6-8 kiló plutónium csupán akkora méretű, mint egy softball labda.

A plutónium előállítása azonban kiterjedt létesítményt igényel, és nagy hőkibocsátással jár, tehát könnyen felfedezhető, míg az urándúsító centrifugákat jól el lehet rejteni és működtetni mélyen a föld alatt is. Egyes hírszerzési adatok szerint a hegyvidékekben gazdag Észak-Korea különböző térségeiben mintegy 10 ezer, különböző nagyságú alagutat, illetve más, földalatti létesítményt építettek katonai célból.

Amerikai feltételezések szerint Észak-Koreának 250-500 kiló dúsított urániuma lehet, amiből 25-30 bombát tudnak gyártani. Más forrásból - némileg eltérő adatok alapján - azt lehet tudni, hogy az egy bombához szükséges húsz kiló uránium nagyjából egy egyliteres vizespalack méretű.

A kiterjedt alagútrendszer tehát komoly ellenőrzési nehézséget jelentene bármilyen megállapodás esetén.

2018.06.11 07:31

Weber: Orbán nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:59
Manfred Weber
Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban – mondta az EPP frakcióvezetője.
A magyar kormányfő nem mutatott kompromisszumkészséget a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti vitában – nyilatkozta az MTI összefoglalója szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a spanyol ABC című konzervatív napilapban vasárnap megjelent interjúban.
„Orbán Viktor miniszterelnök nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget a vitában, amely Strasbourgban zajlott tíz nappal ezelőtt, és ezért az EPP képviselők többsége ellene szavazott, egy nagyon komoly, a parlamenti frakción belüli vita után”
– fogalmazott.
A politikus hangsúlyozta: az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban, ha az alapvető elvekről van szó. Manfred Weber beszélt arról is, hogy az európai parlamenti választásokra készülő Európai Unió számára a történelmi pillanat ez a mostani. Szavai szerint kívülről fenyegetést jelent az Európai Unió számára Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is.
„Ideológiailag nem egyformák, de mindketten gyengíteni kívánják az EU-t”
– mondta, hozzátéve, hogy belülről pedig a szélsőségesség és a populizmus fenyegeti az Uniót.
Az EPP frakcióvezetője, aki eddig az egyetlen néppárti jelölt a Európai Bizottság elnöki posztjára, úgy vélte: új fejezetet kell nyitni Európában.
„Az európai választásoknak arra kell szolgálniuk, hogy megmutassuk az embereknek, hogy miben hiszünk, hogy biztonságot nyújtsunk nekik, és megvédjük azt, amit én úgy hívok, európai életmód”
– fogalmazott, kijelentve, hogy szükség van egy demokratikus vitára Európa jövőjéről.
Weber korábban a Le Soir című belga lapnak adott interjújában arról beszélt: Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most „más szintre” kell emelni a párbeszédet.
2018.09.23 14:59
Frissítve: 2018.09.23 14:59

Szijjártó: Ha Ukrajna konzult utasít ki, arányos választ adunk

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:45

Fotó: AFP/ KISBENEDEK ATTILA
A kormány nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – mondta a külügyminiszter.
Ha az ukrán fél konzult utasít ki, az nem maradhat azonnali arányos válasz nélkül magyar részről, ezt azonban remélhetőleg el lehet kerülni – jelentette ki az MTI tudósítása szerint a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap. Szijjártó Péter azt megelőzően nyilatkozott a repülőtéren, hogy elutazott volna New Yorkba, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésére. Közölte, hogy több mint harminc kétoldalú tárgyaláson fog részt venni, amelyek közül kiemelte a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel kedden folytatandót, mivel szavai szerint az elmúlt időszakban újabb lendületet vett a magyarellenes hangulatkeltés Ukrajnában. Az ukránok elnök- és parlamenti választásra készülnek, a jelenleg hivatalban lévő elnök támogatottsága pedig „meglehetősen szerényen alakul”, így a kampányban a „jól ismert magyargyűlöletet” vették elő a hatalmon lévők azért, hogy javítsák az esélyeiket – hangoztatta. Ez több jelenségben is testet öltött: az ukrán titkosszolgálat elkezdte vegzálni a magyar nemzeti közösség bizonyos tagjait; ma már nyíltan, honlapon szólítanak fel a kettős állampolgársággal rendelkezőkkel szembeni fellépésre; egyre sűrűbben érik inzultusok a magyar diplomatákat; valamint többször „kihallgatásra invitálták” a magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési programban részt vevő alapítványhoz köthető embereket – sorolta a miniszter. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a múlt héten minden eddiginél tovább mentek, amikor a nemzetközi jog és diplomácia összes létező, írott és íratlan szabályát felrúgva titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik ukrajnai konzulátusán, egy NATO-tagállam képviseletén, magyar fennhatóságú területen. Magyarország külképviseletein kizárólag olyan tevékenységek zajlanak, amelyek teljes mértékben összeegyeztethetőek a nemzetközi és a magyar joggal – szögezte le a tárcavezető, és hozzátette, hogy a kettős állampolgárság bevett Európában, és ha egy állam valóban az Európai Unió (EU) irányába akar haladni, nem kérdőjelezheti meg ezt az intézményt. Azt mondta, hogy Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt Ukrajnával, és a tettek szintjén is ezt bizonyítja. Ha nem így lenne, nem nyaraltattak volna ukrán gyermekeket a Velencei-tónál, valamint nem szállítottak volna klórt bizonyos ukrán területekre azért, hogy ne kelljen leállítani a vízellátást. Jelenleg inzulinhiány van a szomszédos állam egyes kórházaiban, aminek megoldásában szintén segíteni fog Magyarország – tette hozzá. A kormány tehát mindent megtesz a jó kapcsolatért, azonban a kárpátaljai magyar közösség minden tagjáért kiáll. Nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – nyomatékosította Szijjártó Péter. Kérdésre felelve a miniszter azt mondta, ha Ukrajna konzult utasítana ki, a válaszlépés egy hasonló rangú diplomata kiutasítása lenne Magyarországról. Egy másik felvetésre azt hangoztatta, hogy a magyar nemzeti közösség jogai nemcsak veszélyben vannak Kárpátalján, hanem a közösség a jogfosztottság állapotába került. Tagjaitól elvették annak a lehetőségét, hogy kizárólag magyar anyanyelven tanuljanak, továbbá ellehetetlenítenék a magyar kulturális események megtartását és a magyar nyelvű médiumok működését is – sorolta. Magyarország azt tudja tenni, amit eddig: meg tudja állítani az ukránok EU- és NATO-integráció irányába tett lépéseit – közölte.

„Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem”

Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes az Ukrinform ukrán állami hírügynökségnek azt nyilatkozta: a magyar fél azon kijelentése, miszerint újabb lépések lehetnek Ukrajna európai integrációjának lassítására, értelmezhető úgy, hogy Budapest az „útlevélbotrány” nyomán kialakult helyzetből a Moszkvával folyó tárgyalásain igyekszik magának hasznot húzni. A diplomata Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt pénteken tett azon kijelentésére reagált, amelyben a tárcavezető leszögezte, hogy a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő intézkedések és megfélemlítési kísérletek után most újabb szintet lépett az ellenük irányuló támadássorozat. Hozzátette: az eseményeket Magyarország folyamatosan figyelemmel kíséri, és nem kizárt, hogy a jövőben is szükség lehet az Ukrajna integrációját lassító intézkedésekre. Vaszil Bodnar Szijjártó szavait kommentálva kijelentette, hogy ez a hozzáállás nem felel meg a jó szomszédság politikájának és a partneri viszonynak Ukrajnával. Szerinte a Magyarország által már eddig megtett lépések Ukrajna európai, euroatlanti integrációjának akadályozásában egyáltalán nem az ukrajnai magyarok jogainak védelmét célozzák, de még csak nem is Magyarország érdekeit, hanem egy harmadik fél, Moszkva érdekeit szolgálják. A helyettes külügyminiszter kijelentette, hogy ez Ukrajna számára potenciális veszélyt jelent. A diplomata úgy látja, hogy bizonyos közelmúltbeli magyar lépések nem véletlenszerűen következtek egymás után, így a NATO-Ukrajna Bizottság csúcsszintű találkozójának megakadályozása a két ország külügyminisztereinek júniusi találkozóját követően, a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztos kinevezése, majd a videofelvétel megjelenése, amelyen magyar útleveleket adnak át kárpátaljai magyaroknak azzal a javaslattal, hogy rejtsék el azokat az ukrán hatóságok elől. Kifogásolta, hogy Szijjártó Péter Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek augusztus 31-i telefonbeszélgetésük idején tett ígérte ellenére a magyar kormány máig nem változtatta meg a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztosi megnevezést. Bodnar szerint Budapest reakciója az „útlevélbotrányra” arról tanúskodik, hogy Magyarország tisztában van a cselekmény törvénytelenségével. „A kapcsolatok további éleződésével fenyegetnek bennünket, csak azért, mert felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar konzulok megsértik államunk törvényeit, és ennek következményei lehetnek. Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem, hanem a probléma egészének megoldásáról. Ez azt jelenti, hogy érzik ennek a felelősségnek az elkerülhetetlenségét és azt, hogy ez törvénytelenül volt végrehajtva, az ukrán jogszabályok és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény megsértésével” – fejtegette a miniszterhelyettes. A diplomata leszögezte: Ukrajna nem fogja tétlenül nézni, hogy Magyarország beavatkozik belügyeibe. „Kitartunk álláspontunk mellett. A megfelelő módon, nagykövetségeinken keresztül fordulunk egymáshoz, külügyminisztereink közvetlenül vitatják meg az ügyet, az államfő felszólal az ENSZ-ben, nekem és kollégáimnak is lesznek kapcsolatfelvételeim” – fűzte hozzá Bodnar további részetekbe nem bocsátkozva. 

Rejtett kamerás felvétel

Az UNIAN ukrán hírügynökség szombaton azt jelentette, hogy egy ukrán nacionalista weboldal elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét. A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai ember adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el. Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán közzétett egy rejtett kamerával készült videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Péntek este egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza őt.

2018.09.23 14:45
Frissítve: 2018.09.23 14:45