A vadregényes és vendégszerető sziget

Publikálás dátuma
2018.06.11 07:33
A város tetején egy hatalmas gránittömbre épült a XIII–XIV. században a Fellegvár. Legnagyobb építménye a kormányzói palota.
Fotó: /
A helyiek Île de Beauté-nek, a szépség szigetének hívják. A kifejezés helytálló, hiszen Korzika tele van lenyűgöző tájakkal, ízekkel, színekkel és megannyi szépséggel.

A tüzes és büszke sziget a negyedik legnagyobb a Földközi-tengeren. Mindent kínál, ami szem-szájnak ingere: búvárhelyeket, sziklákon álló városokat, csodás strandokat, buja növényzetet, eldugott falvakat, pazar túraútvonalakat, káprázatos öblöket, kozmopolita életérzést. Bánatunkra viszont fapados Budapestről még nem repüli. Ehhez Bécsig kell először eljutnunk. Így aztán nem is futni lépten-nyomon magyar turistákba itt.

Amikor azt írtuk, hogy tüzes, nemcsak a hangulatra gondoltunk Napóleon és Kolombusz Kristóf szülőhelyén: gyakoriak a bozóttüzek, tavaly nyáron is, ősszel is több ezer hektár lett a lángok martaléka. Ami azért is gondot jelent, mert a sziget fő bevételi forrása a turizmus. Korzika Franciaország egyik legszegényebb régiója, mely állandóan központi támogatásra szorul.

Pedig a szigeten minden nagyon drága. Sokkal drágább, mint Párizsban vagy a közeli Szardínián. Viszont minden van, minden kategóriában. Homokos, kavicsos, sziklás tengerpart, kristálytiszta víz, mindenféle-fajta szállás, a franciától eltérő, helyi anyagokkal dolgozó konyha - rengeteg kecskesajttal, vaddisznóval, gesztenyével, hihetetlen fantáziával megálmodott lekvárkombókkal. Kár volna kihagyni a gesztenyesört vagy a csokis fügelekvárt.

A 8720 négyzetkilométeres, Franciaországhoz tartozó szigeten kicsivel több, mint negyedmillióan élnek. A főváros Ajaccio, Bonaparte Napóleon szülőhelye. Nyüzsgő kikötőváros, gyönyörű öbölben, a háttérben még nyár elején is havas hegyekkel. A középkori citadella, az óváros szűk utcái élénk, színes piaca vadregényes kulisszát kínálnak a barangoláshoz.

Bonifacio sziklán terül el, a tengerről olyan, mintha a házak a vízre épültek volna. A kikötői séta után a több mint ezeréves utcákon sétálva a tengerésztemetőig is eljuthatunk. Corte Korzika régi, szellők által hűtött fővárosa, 600 éves fellegvárral. Bastia patinás, de ma is nyüzsgő kikötő, Speloncato pedig teljesen kihalt városka, ezeréves házakkal és régi harcok golyónyomaival. Sartène állítólag a legkorzikaibb város, ugyancsak hangulatos, szűk utcákkal.

Korzikát vad, zord, sziklás szigetnek képzelik a legtöbben, pedig valójában zöld: lengedező pálmákkal, illatozó mediterrán fenyőkkel. Legalábbis a parton. A belsejében persze már más a helyzet, ott tényleg olyan vadregényes (majdnem) minden, mint a képzeletünkben. Szűk szerpentinekkel, amelyek a legedzettebb gépkocsivezetők idegeit is alaposan próbára teszik.

A sziget belsejében ritkán találkozunk emberekkel. Az ősi vendetta és a legendás hírű rablólovagok, banditák öröksége ez, a zárkózott élet magát a biztonságot jelentette valaha. A turistáknak azonban semmi félnivalójuk nincs, nagyon ügyelnek rá, hogy civileket soha ne érjen bántódás. Ugyanakkor törvényként tisztelik a babonákat, régi szokásokat. Amikor például egy kisgyerek foga jön, nem ehet bárány- és disznóhúst, nehogy törpe maradjon. Vagy május közepén nem tartanak esküvőt, mert az rossz óment jelent. Mindenki ismeri a híres Bosszúálló Madonna szobrát Calviban, amelyet az egyházi ünnepekre más és más ruhákba szoktak öltöztetni. Az alsóruha mindig a Madonnán marad, úgy tartják, hogy tilos alá nézni. A legenda szerint a Madonna öltöztetőnője egyszer megszegte a szabályt, és abban a pillanatban megvakult.

Ha közelebbről megismerkedünk velük, hamar rájövünk: a korzikaiak kedvesek, temperamentumosak, vérpezsdítően énekelnek és táncolnak, és nem csupán különleges babonáikhoz, hagyományaikhoz és szülőföldjükhöz ragaszkodnak, de vendégeikhez is, ha szívükbe fogadták az utazót.

Fiadone és cabistrelli
Kétségtelen, hogy Korzika híres a tradicionálisan egyedi konyhájáról is. Egyszerűség, természetesség, frissesség és harmónia jellemzi, azonban érdemes kiemelni a két gazdag és jellegzetes ízvilág – az olasz és a francia konyha – keveredését. Gyakori, hogy az éttermekben nincs állandó étlap, ugyanis a többségük a felhasznált alapanyagok nagy részét helyben szerzi be, és a lehető legfrissebb helyi kínálatból dolgozik. A legtöbb fogás a szezonális zöldségek és gyümölcsök mellett a tengergyümölcsei, a halak, a vadak, valamint a juh- és kecskesajtok változatain alapul. A korzikaiak igencsak édesszájúak, az egyik leghíresebb édességük a fiadone elnevezésű sajttorta, amely helyi ricottából készül. Emellett kiemelendő a canistrelli teasütemény, amit legfőképp a pastis, azaz az ánizspálinka mellé fogyasztanak.

Szerző
2018.06.11 07:33

Tigrisvágóhidat találtak Prágában – Nyúzták és megfőzték az állatokat

Publikálás dátuma
2018.11.21 11:01
Illusztráció
Fotó: AFP/ Bai kelin
Egy cseh-vietnámi bűnbanda áll a háttérben, a térségben több hasonló hely is lehet.
Tigriseket, oroszlánokat és pumákat tartottak, vágtak le, nyúztak és főztek meg Prágában, egy ház melletti istállóban – derül ki a Guardian cikkéből. Pavla Rihova környezetvédelmi nyomozó azt mondta: 25 éve dolgozik a szakmában, de még nem látott ilyen szörnyűséget.
„Egy régi, áram nélküli fagyasztó, tele nyers hússal és tetemekkel, két évig az udvaron. Teljesen hihetetlen”
– fogalmazott.
A helyszínen egy friss tigristetemet is találtak: az állatot a nyakán lőtték meg, hogy ne sérüljön annyira a bundája. Csontok, fogak és karmok is voltak az épületben. A rajtaütés a cseh rendőrség, a vámhatóság és a környezetvédelmi felügyelőség öt éven át tartó munkájának az eredménye volt, a vágóhidat egy cseh-vietnámi bűnbanda működtette. Úgy vélik, több hasonló hely is lehet a térségben.
2018.11.21 11:01

Százéves vita újratöltve

Publikálás dátuma
2018.11.21 11:00

Fotó: MTI/EPA/ ROBERT GHEMENT
A magyarországi románok minden képviselője cáfolta ugyan, hogy bárki is megtiltotta volna a román tanároknak, hogy részt vegyenek egy román ünnepségen, ám a budapesti kormányt vádoló bukaresti politikus, Eugen Tomac kitart álláspontja mellett.
A magyarországi román tanároknak megtiltották, hogy részt vegyenek a szombati gyulai román centenáriumi ünnepségen - állította vasárnap Gyulafehérváron Eugen Tomac, a romániai Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke. A román ellenzéki politikus kemény hangú Facebook-bejegyzésben is írt a történtekről, többek között azt is állítva, hogy Magyarország a nemzetiségi elnyomás mintapéldánya. „Saját bőrömön tapasztaltam, hogy milyen, amikor egy szomszéd ország primitív románellenes politikát folytat” mondta a román politikus, jelezve, hogy kérni fogja a bukaresti külügyminisztériumot, "reagáljon a magyar kormány ezen elítélendő cselekedetére". Nagy port kavaró állítását azonnal cáfolta Juhász Tibor, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezetője, valamint Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium igazgatója is. Mindkét tisztségviselő állította, semmiféle tiltást nem kaptak, a tanárok távolmaradásának okait nem ismerik. „Nem lep meg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vezetőjének, Juhász Tibornak a nyilatkozata, nem is számítottam másra"- reagált a Népszava megkeresésére Eugen Tomac. A bukaresti román pártelnök, parlamenti képviselő leszögezte, a helyi román közösség tagjaitól származik az információja és anélkül, hogy bárkit megnevezne, bajba sodorva őt, kitart azon álláspontja mellett, hogy igenis létezett tiltás, ami a budapesti magyar kormánytól érkezett: „Mással nem is lehet logikusan megmagyarázni, hogy miért ne jelent volna meg egyetlen olyan tanár sem, akinek kitüntetést kívántunk átadni az ünnepség keretében annak elismeréseképpen, hogy munkájukkal hozzájárulnak a román identitás megőrzéséhez Magyarországon. Megmondták nekik, hogy ha részt vesznek a rendezvényen, akkor számolniuk kell a következményekkel”. Tomac hangsúlyozta, nagyon jól ismeri a magyarországi román közösség helyzetét, belső vitáit is, ennek ellenére „sokkolták” a történtek. (A politikus a képviselőházban a határon túli románok bizottságát vezeti, korábban a Határon Túli Románok Hivatalának első embere volt.) Elfogadhatatlannak tartja, hogy míg az Orbán-kormány a marosvásárhelyi római katolikus magyar gimnázium bezárása kapcsán határozatlan időre felfüggesztette Románia OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)-tagságának támogatását, addig a magyarországi tanároknak egy román ünnepségen való részvételt is megtiltja. Kérdésünkre, hogy miért tenné ezt Budapest, Tomac emlékeztetett: a magyar külügy megtiltotta diplomatáinak is, hogy részt vegyenek a román külképviseletek december elseji nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásain, a mostani tiltás is ennek a vonulatnak a része. A bukaresti külügyminisztériumhoz benyújtotta folyamodványát az ügyben, választ egyelőre nem kapott.  Megkerestük Kreszta Trajánt, a magyar országgyűlés román nemzetiségi szószólóját, aki szerint „valaki szándékosan” próbálja egymásnak ugrasztani a két országot és két nemzetet. Hogy ki ez a valaki, ki vezette félre a bukaresti politikust, nem tudja. Kreszta hangsúlyozta: nincs tudomása kormányzati tiltásról, de azt sem tudja, miért maradtak távol a román tanárok a centenáriumi rendezvényről. Ő sem vett részt, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy meg sem hívták, mondta a magyarországi románok parlamenti szószólója. A gyulai ünnepséget a bukaresti határon túli románok minisztériumának alárendeltségében működő Eudoxiu Hurmuzachi Intézet szervezte, a honlapján közzétett előzetes hír szerint a Magyarországon román nyelven megjelenő Foaia Românească szerkesztőségével közösen. A magyarországi román lap kritikusan viszonyul a korábban Kreszta, jelenleg Juhász vezette román önkormányzathoz. Főszerkesztője, Jova Éva azonban cáfolta, hogy társszervezők lettek volna, mint fogalmazott, szerkesztőségük pusztán „technikai partner volt abban, hogy a romániai képviselők indokolni tudják magyarországi útjukat. Innen addig, ami megjelent a romániai sajtóban, igen hosszú az út”. A főszerkesztő elmondta, ő maga betegség miatt nem vett részt az ünnepségen, amelynek egyetlen szervezője a bukaresti Hurmuzachi Központ volt, és nincs tudomása arról, hogy bárki megtiltotta volna a román tanároknak vagy a magyarországi román közösség bármely tagjának a részvételt. „Az eseményt rosszul szervezték meg, de még rosszabbul sült el az, ahogyan ennek felelősségét másokra próbálják hárítani” állítja a gyulai román újságíró kolléga.  

Nincs új a nap alatt

A gyulai konferenciát november 17-én szervezték az Erkel szállóban „A magyarországi románok hozzájárulása a nagy egyesüléshez és a román hadsereg szerepe Budapest bolsevik csapatok alóli felszabadításában” címmel. Románia nemzeti ünnepe december elseje az 1918-as román nemzetgyűlés évfordulója, amelyen az erdélyi románok kimondták egyesülési szándékukat Romániával. Az Erdéllyel bővült szomszédos ország 2018-ban centenáriumát ünnepelte. December elseje évek óta magyar-román diplomáciai vihart is kavar. 

Diplomáciai támasz

Hogy lesz-e az ügynek további diplomáciai fejleménye, az igencsak kérdéses, hiszen a múlt héten Bukarestben tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megígérte román kollégájának, hogy Magyarország nem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen”, annak kapcsán, hogy az Európai Parlament a román jogállamiságot is vizsgálja és az Európai Bizottság bírálja a román igazságügyi törvények módosítását. 

2018.11.21 11:00
Frissítve: 2018.11.21 11:00